A PSZ adatai szerint a 2020/21-es tanévben több mint 20 000 pedagógus hiányzott az oktatási rendszerből. Az adatok azt sugallják, hogy a hiányt az új státusztörvény tovább rontotta, amely Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint különösen Budapesten és a hátrányos helyzetű településeken érezteti hatását.
A diákok sem maradtak közömbösek a helyzet iránt. Pankotai Lili, a tavalyi tüntetéseken ismertté vált diákaktivista, aki a Társaság a Szabadságjogokért díját is elnyerte tevékenységéért, mikor egy emlékezetessé vált beszédében trágár kifejezéseket is használva vitte az oktatás helyzetét a nyilvánosság elé. Lili a szeptemberi tüntetéseken azt mondta, hogy bár az ő generációjától várják az emberek változást, felnőttek bevonása nélkül ez nem lehetséges.
A PSZ adatai szerint a pedagógushiány 2015 óta növekszik, és a 2020/21-es tanévben 34 618 főre tehető a hiány, beleértve a pedagógusokat és az oktató munkát közvetlenül segítőket is. A hiány súlyosbodik, mivel a pedagógusok medián átlagéletkora 54 év, és az 30 év alatti pedagógusok aránya öt százalék alatt van.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, azt állítja, hogy a pedagógushiány „relatív fogalom” és a baloldali pártok „összevissza dobálóznak számokkal” . Azonban a PSZ adatai konkrétak és megalapozottak, mivel az Országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal és a társadalombiztosítás adatait használták.
A változás szükségessége evidens. A pedagógusok és diákok egyaránt ki vannak téve a növekvő nyomásnak. Az oktatási rendszer reformja nélkülözhetetlen, és ez nemcsak a pedagógusok felelőssége, hanem az egész társadalomé, a kormányzattól kezdve a diákokig és szüleikig.
Ezt mutatja a pedagógushiány, a tüntetések és a státusztörvény által generált elégedetlenség is. Ugyanakkor egyelőre nem érezhető olyan súlyú társadalmi nyomás a kormányon, ami kikényszerítené a változást a Fideszből, ahogy történt ez anno például a netadó kapcsán.
