Az atlétikai világbajnokság az olimpia és a futball-világbajnokság után a világ harmadik legnagyobb sporteseménye. Az idei seregszemlét 2018 decemberében ítélte Budapestnek a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek (IAAF).
Igaz, másnak nem ítélhette: a rendezést fontolgató versenytársak közül előbb az afrikai országok, majd Barcelona lépett vissza. A versenyszámok döntő többségét a 246 milliárd forintból felhúzott Nemzeti Atlétikai Központban tartják, a nyolc napon át tartó viadal rendezési költsége további 70 milliárd forintba kerül.
Hogy az irdatlan kiadás megtérül-e, azt pártállástól függően ítélik meg a magyarok – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
Míg a kormánnyal szimpatizálók 71 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy megtérülhet-e a 300 milliárdos rendezési költség, addig az ellenzékiek 84 százaléka úgy vélekedik, erre nincs esély. A budapesti lakosok csaknem háromnegyede (71 százalék) szintén kizártnak tartja, hogy a befektetett összeg megtérül.
Kíváncsiak voltak arra is, hogy a megkérdezettek mennyire vannak tisztában azzal, hol rendezik az idei atlétikai világbajnokságot. A válaszadók hat százaléka rossz helyszínt nevezett meg, 21 százalékuk pedig nem tudta megmondani.
A grandiózus kiadások dacára, a magyar embereket a verseny kevéssé foglalkoztatja. A megkérdezettek többsége (53 százalék) nem tervezi nézni a közvetítéseket. Nem meglepő módon, a férfiak érdeklődőbbek, ugyanakkor a pártpreferencia nagyobb különbségeket mutat: a kormánnyal szimpatizálók 63, az ellenzéket támogatók pedig csupán 42 százaléka mutat érdeklődést.
A döntő többség (91 százalék) a televízióból tájékozódik majd, csupán négy százalékuk tervezi élőben, a helyszínen figyelemmel követni az eseményeket.