Mint tudjuk a Pesti Srácoktól, aki a mostani háborúban az ukránok oldalán áll, az hazaáruló.
Viszont a kedves vezető, aki maga Orbán, két nap után sziszegve, de csak kimondta, hogy elítéli az orosz agressziót. Számomra ebből az jön le, hogy Orbán Viktor az ukránok oldalán áll, következésképp a Pesti Srácok szerint Orbán Viktor hazaáruló.
Ilyen az, amikor a kitartott és etetett média önjáró lesz, vagy a központi direktívák nem bírják követni az eseményeket. Most az az érdekes helyzet állott elő, hogyha valaki ennek a dolgozatnak a címét olvassa, akkor arra jut, na, ez a Kázmér már megint nem bír magával, és ócsárolja a magyarok istenét.
Holott, mint kiderült, csak a csicskasajtó gondolatmenetét vittem végig, amiből ez a következtetés fakad. Orbánt nagyon sok minden miatt lehetne – és teszik is – hazaárulónak nevezni, ebben a konkrét esetben azonban a sajátjai ítélik el, de annyira hülyék, hogy észre sem veszik.
A köztévé – amely M1 néven híresült el – is így van ezzel. Ők is kialakítottak egy mechanizmust, amivel a hatalom propagandáját terjesztik, ami módszer annyira rájuk jegecesedett, hogyha a felgyorsult világra reagálni kell, képtelenek rá. Ott is az orosz propagandát nyomták akkor, amikor az idoljuk már más húrokat pengetett.
Vannak a szagértői a Fidesznek, akik, mint valami cirkuszi idomított majmok, tolják a debilt a népek képébe. Nógrádi szagértő és Spöttle szagértő, akik ezúttal is utat mutattak a Mari néniknek, miképpen kell fideszi szemel szemlélni a világot, csak egy kis fáziskéséssel. Mindemellett egészen elképesztő dolgokat lehetett hallani a két médiamalactól.
Spöttle szagértő szerint az oroszok higgadtan teszik a dolgukat, például hajtanak át tankkal autókon, tehát szakszerűen rohanják le Ukrajnát, míg ellenben az ukrán elnök meggondolatlan, amikor népe kezébe fegyvert ad. Sőt, olyan mint Hitler, aki szerinte a történelemben utoljára fegyverzett fel öregeket és gyerekeket.
Ezt a Spöttlét, ha nem lenne, ki kellene találni, és nézegetni, hogy jó pénzért meddig bír elmenni az aljasságban, de nagy valószínűséggel a falig.
Nógrádi szagértő sem jobb, aki szerint Putyin csupán az ukrán népért megy keresztül rajtuk tankokkal és bombázza őket a városaikban – azért veri, mert szereti, ez ilyen atyai gesztus –, és ukránbarát kormányt szeretne az ország élén látni.
Ilyen hangnemben folynak a dolgok a köztelevízióban, amelynek a hírhamisító – és erről papírja is van – Papp Dániel a főnöke, akihez Ungár képviselő keresetlen kérdéseket is intézett amiatt, ami folyik a cégénél százmilliárdért, ami összegből akár dolgozni is lehetne.
Nos, Ungár képviselő az iránt érdeklődik, hogy Papp Dániel:
1./ kapott-e pénzt a Kremltől azért, hogy kiszolgálja a geopolitikai érdekeiket?
2./ Kellett jelentést tennie az orosz nagykövetség valamelyik alkalmazottjának?
3./ Milyen formában kapja Moszkvától az instrukciókat a műsor elkészítéséhez?
- A képviselő kérdései ugyan jogosak, de okafogyottak, illetve kevéssé életszerűek. Mert és ugyanis Moszkva a Karmelitába küldi az instrukciót, a Karmelita pedig ennek a Pappnak, csak most épp szar került a propellerbe, a dolgok összekeveredtek, így ennek a Pappnak nincs meg az útjelző cövekje a megfelelő irányról.
Idő kell, míg a dolgok a helyükre kerülnek.
A jelenlegi helyzet csak azt példázza, mi történik akkor, amikor egy médium nem a valósággal foglalkozik, hanem a kedves vezető képzeletére hagyatkozik, és egy idő után már képtelen követni azt. Kíváncsiak ezen a ponton arra vagyunk, mikor állítják át a váltót, ami még abban az ügyben sem történt meg, hogy Orbán sajtója a háború kitörése előtti napon is azt harsogta, hülye az, aki úgy gondolja, hogy háború lesz, és röhögött a Soros által megtévesztetteken.
Nos, az élet olykor felülírja a propagandát, és a dolgok más irányt vesznek, mint azt a médiapulik képzelhetnék, és máris kész a káosz.
Mindebből persze semmi nem következik, ha csak annyi nem, hogy a köztévét és az orbáni sajtót a remélt de kevéssé bízott győzelem után be kel szántani, a helyét pediglen sóval behinteni. És még ez is kevés volna annak fényében, amilyen mérhetetlen károkat okoztak a magyari emberek elhülyítésében.
Mert egy diktátor sem képes önmagában ámokfutni, kell hozzá szolgaszemélyzet is, amelyik mindezt lehetővé teszi. Az ebből fakadó folyományok meghatározását mindenkinek a képzeletére bízom, addig is az a házi feladat, figyeljék, mikor ér el a hazaárulózó médiáig, hogy az irány megváltozott. És az is érdekes lesz, ahogyan ezt tálalják majd.