A Tisza Párt Magyar Péter vezetésével kétharmados győzelemmel mosta le a pályáról a sokáig legyőzhetetlennek tűnő Orbán Viktort, a Nemzeti Együttműködés Rendszere néven ismert konglomerátum pedig gyakorlatilag azonnal összeomlott. Április 13-án pedig nemcsak Magyarország, hanem a teljes nemzetközi közösség is új világra ébredt, amelynek – innen nézve – égető kérdése, hogy mit kezdjen az új, Orbán utáni Magyarországgal.
A pénzpiacok már a választások éjszakáján reagáltak a megváltozott helyzetre, hétfő reggelre a forint négyéves csúcsot ért el, 1 euró 367,7 forintot ért, amely 2 százalékos erősödés volt a pénteki 375,5 forintos árfolyamhoz képest. De lássuk, hogyan reagálnak a különböző nemzetközi szereplők a Fidesz utáni Magyarországra.
Örvendező Európai Unió
A 2018-2022-es ciklusban Orbánék kapcsolata végleg megromlott az EU-s elitekkel, Orbán már nem is leplezte, hogy nem megalkudni akar az Unióval, hanem hátráltatni azt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a bukott miniszterelnök 2021-ben az október 23-ai beszédében úgy fogalmazott, hogy „mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt”. A viszony pedig csak tovább eszkalálódott a 2022-es választásokat követően. Az orosz-ukrán háború és a PiS bukása Lengyelországban aztán végleg elszigetelte Magyarországot, ami rövid úton az EU-s források befagyasztásához vezetett.
Ezek után nem meglepő, hogy Orbán bukását állóováció övezi Brüsszelben. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egyenesen az 1956-os forradalomhoz hasonlította a magyar választások eredményét, és ünnepnapnak nevezte a Fidesz bukását. Párizsban, Berlinben és Madridban is az „európai értékek diadalaként” értékelték a magyar választások eredményét. A legmesszebb talán Donald Tusk lengyel miniszterelnök ment, aki telefonon osztotta meg Magyar Péterrel, hogy „Olyan boldog vagyok! Talán még nálad is boldogabb.”
Talán csak Giorgia Meloni olasz miniszterelnök bizonyult visszafogottabbnak. Az atlantista szélsőjobboldali politikus pragmatikus viszonyt ígért Magyarnak, és megköszönte barátjának, Orbánnak a korábbi évek együttműködését.
Orbánnak azonban nem minden EU-s szövetségese bizonyult ilyen hűségesnek. A szlovák miniszterelnök, Robert Fico, Orbán Viktor korábbi vétópajtija mostanra már Tuskkal és a cseh miniszterelnökkel, Babissal az oldalán várja Magyar Pétert, a „negyedik muskétást”.
Trumpot nem érdekli az egész
A Trump-adminisztráció hűvös, viharos viszonyt ápol az európai szövetségesekkel, az Orbán-kormánnyal azonban szoros személyes és politikai kapcsolatokat ápoltak a Fehér Házban (még ha ebből Magyarország nem is profitált sokat). Ugyanakkor Washingtonban (vagy egyre inkább Mar-a-Lago-ban) készültek a magyar kormányváltásra. Ennek az első jele az volt, hogy Trump nem jött el Orbánnak kampányolni, csak a Truth Social-ön endorszálta a volt magyar miniszterelnököt. Maga helyett J. D. Vance alelnököt küldte, aki Orbán Viktor mellett jelentette be, bárki is nyeri a választást, készek folytatni az együttműködést. Magyar Péter nyerte a választást, Donald Trump pedig pár nappal később úgy fogalmazott, hogy „Orbán Viktor a barátom volt.”
Talán ennél is fájdalmasabb, hogy Trump az ABC News-nak azt nyilatkozta, hogy szerinte „Magyar Péter jó ember, és jó munkát fog végezni”. Majd odaszúrt Orbánnak, aki szerinte „rendesen le volt maradva”, emiatt
„nem igazán foglalkoztatott az egész”
.Ennek megfelelően a magyar-amerikai külkapcsolatok várhatóan hasonlóan tranzakcionálissá válnak, mint amilyeneket Washington a többi uniós tagállammal is fenntart.
Hűvös Moszkva
A Karmelita mellett valószínűleg a Kreml-ben fogyhatott el a legtöbb vodka a magyar választás éjszakáján. Bár Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják a magyarok döntését, és igyekeznek pragmatikus viszonyt kialakítani az új kormánnyal, egyértelmű, hogy az oroszok komoly erőforrásokat mozgósítottak a Fidesz győzelme érdekében – okkal.
A hűvösödő viszony első jele az volt, hogy Peszkov jelezte, Putyin nem fog gratulálni Magyarnak a választási győzelemhez. A hivatalos indoklás szerint azért nem, mert Magyarország rajta van a híres „barátságtalan országok” listáján. (Noha már 2022-ben is szerepeltünk a listán, Putyin akkor még gratulált Orbánnak.)
A viszony hamar eszkalálódott. Május 13-án orosz dróntámadás érte Kárpátalját, amire az előző 4 évben mindössze egyszer volt példa. (Ezzel kapcsolatban egyébként Szijjártó Péter a Telexnek adott interjújában azt sugallta, hogy az Orbán-kormány közbenjárása miatt nem támadtak az oroszok magyarok által lakott ukrán területeket.) Válaszul Orbán Anita külügyminiszter pedig bekérette az orosz nagykövetet, amire szintén emberemlékezet óta nem volt példa.
A kormányzás még csak most kezdődik
Bár az új kormány külpolitikai irányvonalai már kezdenek kirajzolódni, érdemes megjegyezni, hogy az érdemi kormányzás még csak most kezdődik. Bár az Európai Unióban tapasztalható általános eufória érthető, nem érdemes azt gondolni, hogy ez örökké fog tartani. Magyar Péter a kampány során is többször jelezte, hogy kormánya kész konfliktusokat vállalni Brüsszellel, ha úgy ítélik meg, a magyar társadalom érdeke azt kívánja. Egy ilyen pont lehet például az orosz gáz- és olajfüggőségünk, amely például éppen az alapból konfliktusosnak ígérkező magyar-orosz kapcsolatokra lehet akár jótékony hatással.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
