Szeptemberben a hivatalos átadó előtt belóghattunk 
A hivatalos átadó előtt beszöktünk a szombathelyi Püspöki Palota dísztermébe, amiről videót is készítettünk 2024. September 11. 20:22 a szombathelyi Püspöki Palota frissen felújított dísztermébe, amiről egy videós összeállítást is készítettünk. Már akkor feltűnt az egyik folyosón egy intarziákkal gazdagon díszített szekrény, s feltett szándékunk volt, hogy egyszer visszatérünk, és megnézzük kicsit közelebbről a többi relikviával együtt.
November végén pedig lehetőségünk adódott, hogy megcsodálhassunk minden rejtett kincset, amelyet a Püspöki Palota falai őriznek. Ezúttal is dr. Perger Gyula, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója volt a segítségünkre. A műkincstúrát pedig a már említett szekrénnyel kezdtük.
Ez egy több mint 600 éves darab, amelyet a velencei Morosini-család hagyatékából vásárolt meg Mikes János püspök. De nem ez volt az egyetlen beszerzése, mert Szily János csak megépíttetni tudta az a palotát, berendezni már nem.
A szekrénytől rögtön jobbra található a Szent Korona élethű másolata, ezt 1996-ban kapta a szombathelyi egyházmegye, Kiss József szombathelyi kötődésű szobrászművésztől. Jól sikerült kópia, a megszólalásig hasonlít az eredetire. Az egyetlen baj ezzel csak annyi, hogy akit ezzel koronáznak meg, annak a címe értéktelen marad.
Süvegek és egyéb kiegészítők
Egy ajtóval arrébb már egy kicsit szűkül a tér, a falak mentén üveges tárolók és vitrinek láthatók. Az elsőnél rögtön egy püspöksüveget pillantunk meg. Mint kiderül, ez egy 18. századi példány, amelyik selyemből készült, a díszítései azonban szalmából, ezt hívják szalma mitrának.
De nem csak a süveg teszi a püspököt, ott vannak a gyűrűk és a mellkeresztek is. Ezek között Kovács Sándor püspök két gyűrűje és a mellkeresztje az, amely nagyon szembetűnő. A két gyűrűt VI. Páltól kapta a második Vatikáni Zsinaton, a mellkereszt viszont már családi emlék, valószínűleg a püspökké szentelésére kaphatta, mivel a családi címer is rajta van.
A pilácsot ne kapcsold le
Ezek után egy érdekes formájú gyertyatartón akadt meg a szemünk, ám hamar kiderült, hogy a kialakításában a praktikum is fontos szerepet játszott. Ezt a püspöki könyv mellett tartották, így az esti misék alkalmával a gyertya fénye világította meg a szöveget. Az elektromos áramot csak az 1900-as években vezették be.
Majd, egy püspöki palásttal találjuk szemben magunkat. Virágmotívumaival hamar megragadja az ember tekintetét, csodálatos darab. Olyannyira Mária Terézia korából való, hogy a legendák szerint még a királynő is dolgozott rajta saját kezűleg. De nem csak ezért jelentős Mária Terézia a Szombathelyi Egyházmegye életében, ugyanis azon túl, hogy alapítója, rengeteg műkincset is ajándékozott az egyházmegyének.
A kiállítottal együtt két palástot, ezekhez 12 miseruhát és 12 dalmatikát is. A virágmintás palástot Konkoly István püspök viselte utoljára 1988-ban, amikor a szent jobbot fogadta.
Franz Anton Maulbertsch
Az osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch neve gyakran előkerül, mivel ő volt az, aki a püspöki palotát kifestette, és a tervek szerint a székesegyház kifestése is rá várt volna. Szily János győri kanonok korában ismerkedett meg a festővel, ezért bízta rá a munkát, de a szerződéskötés előtt két színvázlatot készíttetett Maulbertsch-csel. Ezek a mai napig megtekinthetők a püspöki palotában.
Maulbertsch halála azonban keresztülhúzta Szily számításait, így a székesegyház freskóit már a tanítvány, Josef Winterhalter készítette el. Konkoly István hagyatékából előkerült egy dia, amelyen jól látszik a székesegyház teljes mennyezeti freskója, ami az 1945-ös bombázások során teljesen megsemmisült.
Szily püspök magánkabinetje
Egy kanyar után már egy faborítású kis helyiségben találjuk magunkat. Ez a kertre néző csendes szoba egykor Szily János püspök magánkabinetje volt, míg utódai ebédlőként használták. Az asztalon most is díszes teríték fogadott minket, amely a Herendi Manufaktúra fennállásának 150. évfordulójára készült. 24 személyes és az akkori püspöknek ajándékozták.
De nem ez a szoba igazi érdekessége, hanem az, hogy a már említett faburkolatba metszeteket helyeztetett el. Szily János ezt maga kérte a palota építészétől, Hefele Menyhérttől, a foglalatokban pedig Giovanni Battista Piranesi és fia, Francesco alkotásai láthatók az 1700-as évek Rómájáról.
Ezeken a metszeteken a Pantheonon még látható a két kis torony, amelyeket azóta elbontottak. A kép másik érdekessége, hogy a Pantheon kupolájáról épp akkor bontották a réz borítást, mert ekkor épült a Szent Péter bazilikának a pápai oltára, amelyet a Pantheonról leszedett rézzel borítottak be.
A Colosseum széthordását a pápák akadályozták meg, ezért maradhatott fent a jelenlegi állapotában.
Paloták, kastélyok
Innen továbbhaladva a folyosón két rejtettebb kis ajtó található, az egyik a díszterem cserépkályhájához vezet. Erre azért volt szükségg, mert ezeket a cserépkályhákat csak ezekből a kis rejtett járatokból megközelítve lehetett táplálni, míg a másik egy kis tároló a tűzifának, szénnek, amit ma már csak simán szőnyegtárolónak használnak.
Mellettük egy szekrény, szintén Mária Terézia korából, ez az 1991-es pápalátogatásra lett felújítva, ma pedig a püspöki ruhákból rejt egy-kettőt. Az egyik szárnya kulccsal, a másik pedig a szekrényen belül egy kis rejtett kallantyúval nyitható.
Körülötte a falakon püspöki portrék sorakoznak. Nem hiúságból, hanem törvénytiszteletből, hiszen Mária Terézia rendeletbe foglalta, hogy minden püspökről három portrét kell festeni; egyet a püspöki palotában, a másikat a székesegyház belső sekrestyéjében, a harmadikat pedig a szemináriumban kell elhelyezni. Ez a rendelet ma nagyban segíti a múlt feltérképezését is.
A portrésor jelenleg Veres Andrással ér véget, mert mindig csak az előző püspök képét rakják ki a falra, az éppen regnálóét nem. Egyébként 75 éves korig maradhat valaki megyéspüspök, utána le kell mondania. E kor előtt csak áthelyezéssel lehet elkerülni máshová, vagy ha az Úristen előbb magához szólítja az Ő szolgáját.
Supraporta és szobrok
Az ajtó feletti kép, az úgynevezett supraporta, ebből normál esetben több is található a szombathelyi Püspöki Palotában, ha épp nem restaurálják őket. Ezeket Dorffmeister István festette. Ahogy még néhány szoba hatalmas festményei is az ő nevéhez fűződnek. Ő, a képeit nem csak szignózta, de Szent Pál apostol képében fel is festette magát.
A püspöki hálószobában Szily János ágya fogadja a belépőket, rajta kívül még II. János Pál pápa aludt ebben 1991-ben. Pápaszobája Magyarországon öt püspöki palotának van, de királyszobája csak a szombathelyinek. IV. Károly király a visszatérési kísérlete során Szombathelyen szállt meg, Mikes püspök vendégeként.
Könyvek és rejtélyek
A hálóból nyílik a kis könyvtárszoba, ahol gyakorlatilag a padlótól a plafonig könyvek sorakoznak a falakon. Ez egy viszonylag új helyiség, amit Mikes püspök alakíttatotta ki magának az 1920-as években, a családi kastélyukból még a kandallót is áthozatta ide.
Illetve egy kis csalással, mert az egyik sarokban a polcok csak könyvgerinceket rejtenek, a könyveket aligha lehet fellapozni. A könyvgerinceken szereplő címek között pedig olyanokat találunk, mint az „Egy új világ határán”, a „Máséhoz ne nyúlj!”, az „Elrejtett kincsek”, a „Vörösre állított szemafor”, a „Többet ésszel, mint erővel”, illetve a püspökök sora Szily Jánostól egészen Mikes Jánosig.
A kis rejtekajtó a szoba melletti folyosóra vezet, illetve vezetett egykoron. A hagyomány szerint a püspök a könyvtárszobában tartotta a megbeszéléseit, a titkos ajtót pedig a titkára használta, a polc mögött rejtőzve készítette a feljegyzéseket a beszélgetésekről.
A szoba túloldalán a polc előtt álló kerekes dohányzóasztal kissé tájidegennek hat, de itt ez sem az, aminek látszik, ugyanis egy létrát, fellépőt lehet kihajtogatni belőle, hogy a felsőbb sorokban lévő könyveket is el lehessen érni.
A könyvtárszoba négy sarkában négy relief látható, ezeket Mayer Sándor fehérorosz szobrászművész készítette el. Ezeken Szily János püspök, az alapító királynő, Mária Terézia, Mikes János püspök és a kis Habsburg Ottó láthatók.
A szoba közepén egy asztalon egy rendkívül díszes Szentírás található. 1991-ben II. János Pál pápa ezzel adott áldást a szombathelyi repülőtéren tartott istentiszteletkor. Ennek érdekessége, hogy ukrán nyelven íródott, és vagy 6-8 kilót nyom.
A legrégebbi könyv az 1600-as évekből származik, de több olyan kötet is található itt, amelyek az 1700-as évekből származnak.
Trón és csontok
A könyvtárszoba után a magánkápolnába vezetett utunk. Az itt található püspöki trónust is Mikes János püspök hozta Nápolyból. A hétvégén ugyan a püspökök bérma-körútra mennek, de a hétköznapokon a palotában miséznek, ezért van, illetve volt szükség erre a helyiségre. 2006-tól kezdve ugyanis Veres András püspök már a Székesegyházba járt át misézni, így az utolsó püspök, aki a magánkápolnában misézett Konkoly István volt.
Ide anno csak a ház népe jöhetett misére, de szenteltek itt diakónust és papot is. Ma már nem használják rendszeresen, de egy-egy keresztelő, vagy 65. évfordulós, úgynevezett vasmise még azért előfordul itt.
Minden magánkápolnában van egy ereklyés szekrény. Mert amikor egy püspök egy templomot felszentel, akkor a templom oltárába egy szentnek az ereklyéjét helyezik el. A kis szekrényben pedig több szent csontdarabja is megtalálható, az egyiket 1816. július 25-én hitelesítette Somogyi Lipót püspök. De Bosco Szent János és Szent Márton egy-egy csontereklyéje is megtalálható ebben a kis szekrényben.
Mert amikor valakit boldoggá vagy szentté avattak, akkor egészen a 2010-es évekig előírás volt, hogy a szertartás előtt fel kell nyitni a sírját és meg kell nézni, milyen állapotban maradt a holttest. Ilyenkor veszik ki a csontdarabokat és ekkor kerül mellé egy hitelesítő oklevél is.
Püspök-vár
Innen a földszint felé vettük az irányt. A látogatóközpont bejáratától balra lévő folyoson több dolog is helyet kapott. Itt lehet megtekinteni II. János Pál pápa miseruháját, de a Püspöki Palota építésének körülményeire is fény derült.
Amikor Szily János püspök Szombathelyre került, akkor a már romos szombathelyi várban rendezkedett be. Először a papnevelő intézetet kezdte el építtetni. A Püspöki Palota alapkövet csak azután tették le, hogy a másik építkezés már beindult. A két épület között kerítés is készült, valamint egy francia kert volt, a papnevelde mögött pedig egy angolkert.
A tér a mai formáját annak köszönheti, hogy Szily ugyan a Püspöki Palotával szemben szerette volna megépíttetni a Székesegyházat, a várostól erre nem kapott engedélyt. Ekkor számoltatta fel a francia kertet, bontatta le a kerítést, és így került a Sarlós Boldogasszony Székesegyház a két, addigra már elkészült épület közé. (És ezért tűnik sokkal kisebbnek, mint amekkora valójában, hiszen a Székesegyház Szombathely legmagasabb épülete.)
Szily vízióját mutatja, hogy az 1700-as évek végén a 2400 főt számláló Szombathelyre egy 5000 főt befogadni képes székesegyházat építtetett fel.
A magyar nyelvet a magyarokon kívül csak az angyalok beszélik a mennyországban
II. János Pál pápa magyarországi és azon belül a szombathelyi szentmiséjét úgy segítették, hogy fonetikus lengyel nyelven írták le neki a magyar szöveget. A hivatalos programon túl Konkoly István egy erkélyes kitekintést is megszervezett, így a Püspöki Palota előtti téren hatalmas tömeg fogadhatta a szentatyát, sőt még az Ungaresca táncegyüttes bemutatóját is megtekintette.
A földszint másik érdekessége az eredeti alapító okirat és a megerősítő bulla is.
De, van még itt két szoba, az egyik Mindszenty József bíborosnak, a másik pedig a brutálisan meggyilkolt Brenner Jánosnak állít emléket. Brenner János halála napján viselt ruhája, szemüvege és a zseblámpája is megtalálható itt.
Bár ez az utolsó szoba kissé megrendítő, megéri benézni ide is. És, nem kell a Savaria Karneválra várni, mert a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont minden héten keddtől-szombatig nyitva tart, méghozzá reggel 9-től délután 17 óráig. Ezt a rendkívüli tárlatvezetést dr. Perger Gyulának, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatójának köszönhetjük. Az egyházi kalandozásainkat pedig hamarosan folytatjuk.
