Akkumulátorgyárak: mennyire mérgezőek?

Orbán Viktor miniszterelnök a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár 2017-es megnyitó ünnepségén hosszú beszédben hazánkat Közép-Európa egyik járműgyártó centrumának nevezte, azóta pedig a régió egyik járműfejlesztési központjává és az e-autózás éllovasává válás irányába tett lépéseket a kormányzat.

Az elmúlt öt évben számos ázsiai hátterű, elektromos járművekbe készülő akkumulátorokkal vagy azok alapanyagaival foglalkozó cég jelentette be, hogy Magyarországon kíván üzemet nyitni. Ráadásul az állam átlagosan a beruházások közel 9 százalékát finanszírozta, sőt van olyan eset is – mint például a jászberényi Sangsin-bővítés –, ahol az arány eléri a 30 százalékot. Immár Dél-Korea a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon, mutatott rá a Magyar Narancs.

A pénzbeli támogatás mellett a cégek igencsak engedékeny hatósági környezettel találkozhatnak,

a kormány a legtöbb szóban forgó beruházást azzal is segíti, hogy megadja számukra a nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést: ez egyszerűsített ügyintézést, gyorsabb határidőket jelent, sőt a vonatkozó rendelet 2019-es módosítása szerint a kormány ilyenkor a településrendezési, örökségvédelmi és környezetvédelmi szabályokat szintén felülírhatja.

A lakosok feje felett döntenek

Ugyanakkor a beruházásokat általában úgy jelentették be és indították el, hogy

a helyi lakossággal és több esetben az érintett önkormányzatokkal való egyeztetést is mellőzték.

A településeknek – a koronavírusra, majd az ukrán-orosz háborúra hivatkozva bevezetett veszélyhelyzet miatt, a rendkívüli jogrend okán – 2020 márciusa óta amúgy sincsenek építési ügyekben hatósági jogköreik, ezeket a kormányhivatalok gyakorolják, de egyes akkumulátoripari beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté is nyilvánított a kormány, amivel még inkább megkönnyítette a hatósági eljárásokat a cégek számára.

Hiábavalónak tűnik mindenfajta tiltakozás, tüntetés.

Ilyen szempontok alapján tiltakoztak például Gödön, ahol egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a helyi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. A légszennyező-anyagként kibocsátott, bőr-, szem- és légúti irritációt okozó, a születendő magzatot is károsító NMP nevű oldószer a talajra kiülepedve a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe.

A polgármester múlt héten lemondott, miután felőrölte a gyár elleni politikai tiltakozás.

Nagy felháborodást keltettek az akkuipari gyárak Komáromban, Iváncsán, Debrecenben és Győrben is.

A magyarországi akkumulátor-ökoszisztéma

A Magyar Narancs összeszedte térképen és listán az eddigi összes ismert, megvalósult vagy már bejelentett beruházást. Sárgával a vállalatokat (többnyire a helyben működő leányvállalatokat), pirossal pedig az olyan ismert helyszíneket jelölték meg, ahol a Google-térképén még nem tüntették fel a beruházó cégeket.

Jól látható, hogy a magyarországi akkumulátor-ökoszisztéma alapvetően az ország északi, északkeleti részén van kialakulóban. Egyes településeken (Komárom, Tatabánya, Debrecen, Miskolc stb.) több egység is létrejön, az üzemek egymáshoz viszonyított közelsége viszont nem meglepő, ugyanis egy-egy cég egy másik nagyobb beruházónak a beszállítója lesz a jövőben.

Samsung SDI, Göd – akkumulátorgyár,

SK Innovation, Komárom, Iváncsa – akkumulátorgyárak,

Inzi Controls, Komárom – akkumulátormodul gyártó üzem,

BYD Electic, Komárom, Fót – elektromos buszgyár és akkumulátor összeszerelő üzem,

Contemporary Amperex Technology (CATL), Debrecen – akkumulátorgyár,

Semcorp, Debrecen – szeparátorfólia gyár,

EcoPro BM, Debrecen – katódgyár,

BMW, Debrecen – autógyár és akkumulátor összeszerelő üzem (az egyetlen, ami zölddel van jelölve a térképen, hiszen német vállalat, de vélhetően együttműködik majd a helyben épülő ázsiai hátterű cégekkel),

W-Scope, Nyíregyháza – szeparátorfólia gyár,

CECZ cégcsoport, Vác – termék-rendszerező üzem (a térképen pirossal jelölve, Toperini Ipari Park),

Nice LMS Hungary Kft., Gödöllő, Vác – akkumulátorház gyártó üzem,

Shenzen Kedali, Gödöllő – akkumulátor-alkatrész gyár,

Iljin Materials, Gödöllő – rézfóliagyártó (térképen pirossal jelölve, Gödöllői Üzleti Park Zrt.),

SungEel Hitech, Szigetszentmiklós, Bátorterenye – akkumulátor-feldolgozó üzem

LG Chem és Toray Industries (közös vállalkozás), Nyergesújfalu – szeparátorfólia gyár,

Dongwha, Sóskút – elektrolit gyár, NMP oldószer újrahasznosító üzem,

NIO, Biatorbágy – akkumulátorcserélő állomások gyártóüzeme,

Bumchum Precison, Salgótarján – alkatrészgyártó üzem,

Lotte Aluminium, Tatabánya – alkatrészgyártó üzem,

Soulbrain, Tatabánya – elektrolit-gyártás,

Solus Advanced Materials (korábbi Doosan), Tatabánya, rézfóliagyár,

Shinheung, Monor – akkumulátorkeret-gyár,

Sangsin, Jászberény – alkatrészgyártó üzem,

Chevron Auto, Miskolc – alkatrészgyártó üzem (a térképen pirossal jelölve, Mechatronikai Ipari Park),

GS Yuasa, Miskolc – akkumulátorgyár,

Enmech, Pécel – alkatrészgyár,

Még nem ismert cég, Győr (a térképen pirossal jelölve, Győr Nemzetközi Ipari Park Kft.)

Ha a nyersanyagok kitermelésétől a hulladékfázisig nézzük az akkumulátorgyártást, akkor sok környezetkárosítást találunk. De a technológia folyamatosan fejlődik, és végső soron mi döntjük el, meghozunk-e bizonyos kompromisszumokat a fenntarthatóság érdekében.

A kulcs a lépték, valamint a szigorú szabályok, és azok betartatása. Itthon egyelőre egyik sem stimmel

- írta meg a Telex.

Nem mindegy tehát, hogy egy üzem zölden vagy csupán zöldre tupírozottan, annak hazudottan működik. Fogós kérdés, hogy megéri-e olyan munkahelyeket teremteni, amelyekben a saját és születendő gyermekeik egészségét veszélyeztető emberek robotolnak, végső soron külföldi cégek további vagyonosodásának alárendelve.

Ha zöld, ha nem, az elektromobilitás és vele együtt az akkumulátorgyártás a következő évtizedek egyik slágeripara lesz. Bár más közlekedészöldítő innovációk is versenyben vannak – például a hidrogénmeghajtás –, pillanatnyilag úgy néz ki, akkumulátorral szerelt elektromos járművekre (EV) szükség lesz a közeljövő klímasemlegességi céljainak eléréséhez.

Az EV-piac magától is szépen gyarapszik, de az állami szabályozások rátesznek egy lapáttal: az Európai Unió például a Fit for 55 csomag keretében úgy döntött, 2035-től nem szabad majd belső égésű motorral szerelt új autókat forgalomba állítani a területén, ami tovább gerjeszti a keresletet az elektromos autók, és így az akkumulátorok iránt.

Szombathely képviselő-testülete az észszerűség és a környezetvédelmi szempontok talaján helyesen mozogva 2022-ben visszautasította egy akkumulátorgyár létesítését a városban, s ezt a kimaradó szándékot Nemény András polgármester is megerősítette idén, a január végi közgyűlésen. Tehát egyelőre az akkumulátorgyárak kapcsán Szombathely és térsége nyugodt lehet.

Ugyanakkor Szombathelyt is érinti a környezetszennyezés a már itt működő üzemek részéről, ezért a Nyugat.hu egy független szakértői környezeti légszennyezettség-mérés indítását tervezi.