Az olyan esetek, mint a goafesztiválokon való látványos és diszkriminatív rendőri rajtaütések, a gyakran nevetségesen ártalmatlan volumenű illegálisdrog-fogások hangsúlyozása semmit nem segít azon, hogy tudatosodjon a tömegekben: hiába a törvényi szabályozás, a legálisan fogyasztható alkohol még mindig a legveszélyesebb tudatmódosító a világon. Tudjuk, hihetetlenül hangzik, de - legalábbis David Nutt, a bristoli egyetem pszichofarmakológiai tanszékének vezetője és a brit kormány korábbi szakértőjének irányítása alatt zajló kutatás szerint - veszélyesebb még a heroinnél és a cracknél is.
Az Egészségügyi Világszervezet 2013-ra is elkészített egy helyzetjelentést, ami szintén olyan számokat emleget, hogy utána minimum hangosakat fogunk nyelni, de nem házipálinkát. Tanulmányuk szerint Európában a harmadik legfontosabb egészségkárosító tényező az alkohol, amiből viszont kétszer annyit iszunk az öreg kontinensen, mint amennyi a világ átlagfogyasztása. És ez még csak a felütés (amit egyébként a szervezet regionális vezetője, Jakab Zsuzsanna írt), a java - ami Magyarországra nézve a legkevésbé sem reménykeltő - még csak ezután jön.
Az biztos, hogy 2004-ben az Unióban hét, férfit sújtó halálesetből egyért az alkohol volt felelős, és minden tizenharmadik nő is emiatt írta ki magát az élők közül, ami a 15-64 év közöttieket illeti. Hogy egyértelműbb legyen: ebben az évben 120 ezren haltak meg idő előtt, vagyis élhettek még volna, ha nem italoznak annyit, amennyit. És egy frissebb adat: 2010-ben az EU felnőttjei átlagosan 10,2 liter tiszta alkoholt vittek be a szervezetükbe.
Magyarország: negatív aranyérem
Ez még úgy is irdatlan mennyiség, hogy 2010-ben a húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest 12,4 százalékkal kevesebbet vedel Európa. Meglepő módon különösen a déli, mediterrán népek (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus és Málta) mutattak ebben előrelépést, ők 28 százalékkal csökkentették szeszfogyasztásukat, őket 12 és fél százalékkal követik a nyugat-európaiak, németektől a Benelux-államokon át az angolokig. A skandináv országokban ebben az 1990-2010-es periódusban először kis csökkenés volt, majd növekedés.
És a fekete bárány sajnos a mi térségünk: a közép-kelet-európai volt szocialista országok is eleinte kevesebbszer néztek a pohár fenekére, ám a kilencvenes évek végén megindult a vonal felfelé, ahogy az ábra is mutatja - és 7,3 százalékkal magasabb lett végül a fogyasztás 2010-ben, mint amekkora 1990-ben volt.
Vannak azonban ennél sokkal lesújtóbb ábrák: azok, amik azt mutatják, mely országok szívnak a legjobban az egészségügyi következményekkel. Ebben ugyanis élen járunk. A három legjelentősebb, alkohollal összefüggésbe hozható halálozási tényezőt, vagyis a rákot, a májzsugort és a különféle sérüléseket tekintve ugyanis százezer emberre lebontva így állunk - bizony, a dobogón integetünk szemlesütve Románia és Litvánia mellett:
Ha viszont csak a szeszfogyasztásban eredeztethető daganatos megbetegedéseket, és az azokból származó haláleseteket nézzük, akkor már senki nem előz meg minket - bizony, nálunk lesznek a legtöbben rákosak a túl sok pohár fenekére nézegetéstől, és halnak ebbe bele végül:
A szakértők sem festenek elénk kecsegtető képet: bár az Orbán-kabinet tíz évvel ezelőtt meghirdette a Johan Béla programot az alkoholizmus visszaszorítására, Zacher Gábor toxikológus tavaly úgy 800 ezerre becsülte a magyarországi alkoholisták számát - ha ez igaz, akkor minden tizenkettedik ember, aki szembejön velünk az utcán, kénytelen napi rendszerességgel az üveghez nyúlni.
Ráadásul a kormány sem nagyon ad a látszatra, elég csak az otthoni pálinkafőzés legalizálásra gondolni, ami valahogy tényleg morbid annak tükrében, hogy egy többször fülön csípett füvező már a börtönt kockáztatja - miközben az előbbitől meghalnak emberek, az utóbbitól meg egyáltalán nem. Persze amíg ilyen videók kerülnek napvilágra, nehéz is arra gondolni, hogy a kormány érdemben készül foglalkozni az alkoholizmussal, mint népbetegséggel:
