Múlt hét pénteken nyílt egy kiállítás a Berzsenyi Dániel Könyvtárban IV. Károlyról, az utolsó megkoronázott magyar királyról. Bodó Judit helytörténész ötletéből született meg a Boldog IV. Károly emlékezete Vas vármegyében című kiállítás.
Az apropó pedig nem más, mint az, hogy pontosan 105 évvel ezelőtt a száműzetésből visszatérve IV. Károly Szombathelyt választotta bázisának, amikor 1921-ben vissza szerette volna szerezni a koronát. Itt gyűjtötte maga mellé az embereket, majd innen indult el Budapestre, ahol sajnos a Budaörsi csatában vereséget szenvedett.
A kiállításon sok érdekes korabeli újságcikket és ereklyét is láthat az érdeklődő. Köztük egy Times újságcikket is, vagy éppen a Bordacsont ereklyét tartó dobozt. Valóban hatalmas érdeklődés követte az akkori korona visszaszerzési törekvéseit az alig több, mint 30 éves királynak, aki lényegében soha nem mondott le a trónról. "Savaria kora óta nem kapott ekkora figyelmet Szombathely, mint 1921-ben március 26. és április 5. között." - írta a Times.
A kiállítás megnyitóján hallhattunk érdekes és izgalmas véleményeket és történeteket. Kovács Gergely, a Mindszenti Alapítvány képviselője, történész, aki könyvet is írt IV. Károlyról, felelevenítette, hogyan is találkozott IV. Károly történetével, ami annyira érdekes volt számára, hogy könyv is lett belőle.
105 év nem kevés idő. Egy teljesen másik világ is, mégis van átjárás a korszakok között. dr. Asbóth Mária a Máltai Szeretetszolgálat Szombathelyi csoportjának egyik alapítója, mesélt arról, hogy nagyapja milyen történetekkel emlékezett a királyról, akivel személyes kapcsolata volt, hiszen a király személyes fotósa volt. Az ember arcú király, így szóltak a visszaemlékezések és a történetekből is ez a kép rajzolódott ki. A király szombathelyi tartózkodásakor üzent, és magához kérette Mária nagyapját, mert személyesen szeretett volna elköszönni tőle, de nem egy hideg kézfogással tette ezt, hanem megölelte.
Bodó Judit, helytörténész is ezt a képet erősített meg a királyról. Elmondta, hogy a történelemkönyvekben alig pár mondatban említik. Szinte csak az 1916-os megkoronázását és a sikertelen béketörekvéseit említik. Ezzel szemben 1918. november 21-én kiadott egy manifesztátumot, melyben emlékeztetett, hogy viharos időkben került hatalomra, de más programot kíván képviselni, mint elődei. Egy, az egyház társadalmi igazságosságán alapuló programot. A történelmi díszletek között tartott koronázás után tartott díszebédet, mely 19 fogásból állt, felajánlotta a hadikórházaknak. Az 50-50 ezer korona ajándékot pedig hadi árváknak és hadi özvegyeknek ajánlotta fel.
Bodó Judit 2022-ben a Vasi Szemlében írt egy tanulmányt, IV. Károly Gyerek Nyaraltatási Akciójáról. (Az erről szóló beszélgetésünket itt nézhetik meg 
Gyerekvonatok háborúk idején – avagy hogyan került 60 ezer magyar gyerek külföldre 2022. April 12. 19:23 .) A gyermekek ügye nagyon fontos volt a király számára.
1991-ben II. János Pál pápa ugyanabban a szobában tartózkodott a Püspüki Palotában, amikor Szombathelyen járt, mint IV. Károly.
"Egy kiállítás akkor éri el a célját, jut el a szívekhez, ha valamit üzen."
- mondta a helytörténész, aki április 22-én 17:00 órától tárlatvezetést is tart.Ő volt az utolsó magyar király, és osztrák császár I. Károly néven. A Habsburg-ház tagja. Felesége Zita királyné volt, nyolc gyermekük született.
1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. Ő volt az utolsó megkoronázott magyar király. 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia bukásakor visszavonult Madeirára. Hivatalosan azonban nem mondott le a trónról.
1921-ben megpróbált visszatérni a trónra. Októberben titokban visszatért Magyarországra, Szombathelyre. Itt gyűjtötte összehíveit, katonai támogatást szervezett. Innen indult a hatalom visszaszerzésére. Az ország vezetője ekkor Horthy Miklós volt, aki nem támogatta a visszatérését. A királypárti csapatok és a kormányerők között konfliktus alakult ki. A döntő esemény a Budaörsi csata volt, ahol Károly király csapatai megtorpantak. Végleg száműzték Madeirara, ahol nem sokkal később, 34 évesen meghalt.
Béketörekvéseit, mélyvallásosságát és erkölcsös uralkodói hozzáállását méltatva II. János Pál pápa 2004-ben Boldoggá avatta.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
