Mint írtuk, a világranglistát Annus Adrián vezeti, második klubtársa, az időközben megsérült Botfa Péter. Rajtuk kívül még ketten dobták túl a lélektanilag oly fontos, nyolcvanméteres álomhatárt. Chris Harmse és a szombathelyi Dobó Se versenyzője, Pars Krisztián. Utóbbi élete eddigi legjobbjával, egy nyolcvan méter öt centiméteres dobással foglalta el a rendkívül előkelőnek számító negyedik helyet.
És mi a helyzet a többi nagy menővel? A japán Kojit kivéve valamennyien versenyeztek már. Túl nagyot azonban egyikük sem dobott. A párizsi világbajnokságon verhetetlen Tikhon például 77 méter 88 centiméterrel rendelkezik az idén. Ezt az eredményt egy jaltai versenyen érte el, ahol második helyet szerzett. Ugyanis az ukrán Artem Rubanko legyőzte a doppingvétség miatt korábban két évet kihagyó fehéroroszt.
A szlovák Charfreitag, az ukrán Piskunov és a görög Paphadimitriu egyaránt túljutott már a hetvenhét méteres határon. Említést érdemel még az örökifjú, egykoron Szombathelyen készülő 41! éves Igor Astapkovich 76 méter 69cm-es dobása.
Egyelőre tehát Annus öt méterrel veri a mezőnyt. Ez azonban nem téveszthet meg senkit. Maga az érintett arra a kérdésre, hogy ez a nyolcvankét méter mit jelent majd az olimpián így válaszolt:
Semmit!
Annus tehát a realitások talaján lép dobókörbe a messzi országba, ahol az ellenfeleken kívűl az időeltolódás okozta problémákkal is meg kell küzdenie.
2002-ben semmi gondom nem volt az időeltolódással, minden különösebb gond nélkűl alkalmazkodtam. Akkor nyertem is. Tavaly is két nappal a Grand Prix előtt érkeztem meg Japánba. A versenyen majdnem elaludtam. El is vert Koji rendesen idézi a múltat Annus Adrián.
Ennek a versenynek nagy tétje nincs. Sok idő van még az olimpiáig, erőfelmérőnek azonban kiváló lesz a május nyolcadikai verseny.
Leszámítva a huszonötórás repülőutat várom a versenyt. Sok minden kiderül, noha nem dől el semmi. Kíváncsi vagyok milyen formában vannak a többiek mondta Annus.
Annus klubtársa és elválaszthatatlan társa, Fazekas Róbert hónap végén kezdi a versenyzést.
