Tőlük a kommersz popba újszerű aromát csempésző Sugababes, majd az Anima Sound System veszi át a stafétát, a legendás nyolcvanas évekbeli Pet Shop Boys-szal zárva a sort.
A slágerrock kényszerszámbamenő megtestesüléseként a Zanzibar nyit csütörtökön, aztán a Bloodhound Gang hozza várhatóan pimasz és provokatív formáját, Kispál és a Borzzal folytatván, majd az idei felhozatal egyik legütőképesebb vokális napalmbombája, Busta Rhymes sóz oda a torkába telepített energiaegységekkel.
Az orosz rockfesztiválokon edződött moldovai Zdob si Zdub kezd pénteken, a Soft Cell ismét rügyezésnek indítja a szintipopot, a Sziámi még mindig nyomja, a Fun Lovin Criminals-t pedig egy valószínűsíthetően hibátlan koncertélményként aposztrofálják.
A hétvége első napja angolszász, gitárcentrikus rockzenével toppan be a nagyszínpad előtt ejtőzők életébe, a német Reamonn manifesztációjában. Őket az In Flames követi, majd a Tankcsapda és a Rasmus, így a koromfekete ruházati cikkek bizonyosan lenyomnak mindenféle tarka próbálkozást ezen az estén.
Azonban vasárnap már a new york-i art-pop szcénából kirobbant, leszbikus pozitúráról elnevezett Scissor Sisters szállít szivárványokat fölénk, majd a reggae dancehall európai császárai, a Seeed kerekít forró karibi hangulatot.
Az inkompatibilitás jegyében a Sex Action-nel, majd a metalista Anthrax-szal folytatódik az este. Ha már metál, hétfőn az állítólag mangahumorral is kacérkodó japán Electric Eel Shock lép színpadra, utánuk az északír Ash, kötelező magyarként az Európa Kiadó, legvégül pedig a vidám house partyhimnuszok sokaságát szállító Basement Jaxx. A zárónap itt Tito & Tarantulával, Die Ärzte-vel kezd neki az arra kíváncsi füleknek, aztán a VOLTról lecsúszott Belga kárpótol, a Faithless-nek pedig az utolsó nagyszínpados fellépő státusza adatott meg.
Mérsékeltnek nem nevezhető képzavarral élve ez még így is egyetlen alig szagolható lyukacska a böhöm sajtban, hiszen a helyszínek száma idén sem csökkent.
Sőt, saját programfüzetet állíthatunk össze magunknak a Sziget honlapján , hogy eligazodjunk a szélrózsa minden irányából behálózó melodikus, zörejes, idegtépő, harmonikus, bólogatós dzsumbujban. Vizuális alkatúak pediglen egy online térképen navigálhatnak végig.
A teljesség igénye nélkül említést érdemel még a Nagyszínpad kistesójának számító, többtucatnyi rétegzene közt variáló Wan2 sátor és a hozzá szerfelett hasonlatos Bahia Színpad, az egzotikus tartományokon át kalauzoló Djuice Világzenei Nagyszínpad, az egészhetes kalóriapréselő Globe Party a táncoslábúaknak, vagy éppen az újonnan debütáló Mokka Cuka a Tilos Rádió elektronikus részlegének szimpatizánsainak. A lehetőségek tehát teljes mértékben adottak, tessék falánkul habzsolni őket befelé a koponyába!
