A magyar gazdasági viszonyok között szokatlannak tűnhet, hogy addig vetélytárs fürdők képesek voltak felülemelkedni saját önálló érdekeiken, és belátták: az együttműködésben óriási lehetőségek rejlenek. Ezt szem előtt tartva hozták létre múlt évben a Nyugat-Dunántúlon a Pannon Termál Klaszter Egyesületet, amely összehangolja a vállalkozások üzleti tevékenységét. Ugyanis nem csak fürdők alkotják a klasztert, hanem olyan kis- és középvállalkozások, amelyek termálvizekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak.
Külföldön példaként emlegetik
Vas megye mindig is bővelkedett termálvizekben. Nem meglepő hát, hogy fürdői Bükfürdő, Sárvár, Mesteri, Borgáta, a Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő kezdeményezői voltak az egyesület létrehozásának. Három évvel ezelőtt más nyugat-dunántúli fürdőkkel karöltve szándéknyilatkozatot írtak alá, ma már pedig a külföld előtt is jó példát szolgáltatnak. Olyannyira, hogy a burgenlandi, a stájer és a szlovén térség már nemzetközi szövetségre is lépett a magyar partnerekkel. Ennek eredménye a European Spa World.
A siker titka a jó stratégia
Kellett persze mindehhez, hogy annak idején a Nyugat-Dunántúl jelentős központi támogatásokhoz jutott a Széchenyi-tervből. A Büki Gyógyfürdő és két helyi szálló mintegy 2,5 milliárd Ft-ot, a Sárvári Gyógy- és Wellnesfürdő pedig 2 milliárd forintot kapott mai arculatának kialakításához. Celldömölk, Borgáta és Szentgotthárd fürdője szintén ebből a forrásból pályázott, s nyert el kisebb-nagyobb összegeket. Majthényi László, a klaszter ügyvezetője hozzáteszi: A siker oka elsődlegesen mégis az volt, hogy 1999-re elkészült a régió gyógy- és termálvíz hasznosításának koncepciója, 2000-re pedig a Nyugat-Dunántúl turizmusfejlesztési stratégiája, melyben elsőbbséget élvezett az egészségturizmus fejlesztése.
Együttműködve versenyezni!
A fejlesztésekkel egyidejűleg persze robbanásszerű kínálat mutatkozott a közép-európai piacon is, ami nagy kihívást jelentett a magyar turizmus számára, hiszen egyidejűleg a környező országok is igyekeztek minél versenyképesebb termálbázisokat kialakítani.
Ma már tudjuk: önmagában a termálkincs kevés lett volna, korszerű létesítményekre, minél magasabb színvonalú szolgáltatásokra és igazán hozzáértő munkaerőre is szükség volt. És természetesen jó bornak is kell a cégér alapon a klaszter tagjai próbálták, és jelenleg is próbálják minél hatékonyabban összehangolni a reklámtevékenységüket. Szlogenjük is erre rímel: együttműködve versenyezni!
A vendégeket meg is kell tartani
Ha annak idején a fejlesztéseket elmulasztották volna véghezvinni, akkor a térség fürdői valószínűleg jelentős versenyhátrányba kerülnek, mivel a határ túloldalán 10-15 km-re csinos kis létesítmények vonzzák a csobbanni vágyókat, elég csak megemlíteni a locsmándi (vagy ha jobban tetszik lutzmannsburgi) fürdőt.
Hogy ez mennyire sikerült, azt jól példázza a látogatók számának növekedése. Míg 2002-ben 4,227.243 fürdővendéget számoltak, addig a múlt évben már 5,646.528 vendéget regisztráltak a klaszter fürdői. A Vas megyei tagok sem panaszkodhatnak: mintegy 1,7 millió látogató mártózott meg tavaly a helyi gyógyvizekben.
A kérdés csak az: elég-e a gyógyvíz?
Kétségkívül igaz tehát, hogy az elmúlt években Magyarország a gyógyvizekben nagyhatalommá nőtte ki magát, s ennek megfelelően gombamód szaporodtak a termálfürdők a nyugat-dunántúli régióban. Míg Vas megyében ahogy az eddig leírtakból világosan kiderült a már meglévő fürdőkben inkább a korszerűsítésekre fordítottak komoly hangsúlyt.
Felmerülhet persze az olvasóban, hogy vajon a termálvíz önmagában elég-e a külföldi vendégek idecsalogatásához. Ausztriában a turisztikában hagyományosan óriási vonzerőt jelentenek az Alpok, Szlovéniának tengerpartja van, tehát természeti kincsek terén aligha vesszük fel velük a versenyt. Nem beszélve a városokról: Kőszeg nagyon helyes, de nem mérhető mondjuk Bad Ischlhez, és akkor még csak szerény osztrák példát említettünk
Arra a kérdésre, hogy ezeket a hátrányokat hogyan kompenzálhatják a Vas megyei fürdők, Majthényi László szerint a megoldás nem olyan bonyolult: a gyógyvízzel. Tudniillik a legtöbb regenerálódni vágyó ember évtizedes tapasztalatok alapján esküszik az általa választott gyógyvízre.
A Pannon Termál Klaszter ügyvezetője elmondása szerint persze mindez nem jelenti azt, hogy nem kell színesíteni a már meglévő palettát. Tapasztalatai alapján kiváló lehetőségek rejlenek olyan művészeti-kulturális rendezvényekben, mint a Savaria Karnevál, de az igényes külföldi vendégek évszaktól függetlenül többnyire érdeklődést mutatnak Vas megye néprajzi hagyományai iránt is. Nem beszélve a konkrét egészségügyi szolgáltatásokról, Bükfürdőn például komplett fogászati rendelő működik. Az idelátogatók így két csobbanás között lyukas fogaikat is nyugodtan betömethetik
Minden termálhoz út vezet
Dr. Németh István is egyetért abban, hogy a szegényes magyar természetföldrajzi adottságok pótolhatók, viszont sokkal komolyabb problémát lát az infrastrukturális hiányosságokban.
Véleménye szerint a Vas megyei fürdők hiába közelítették meg az európai szolgáltatások színvonalat, sőt bizonyos, speciális területeken talán túl is szárnyalják azokat, ha a megyei utak minősége finoman fogalmazva is közepesen gyenge. Ráadásul mind Bükfürdő, mind Sárvár nehezen közelíthető meg. A Pannon Termál Klaszter elnöke szerint e téren a fejlődés feltétlenül szükséges lenne a továbblépéshez. Németh István a megoldást az önkormányzatoknak befizetett idegenforgalmi adók visszaforgatásában látja, a kérdés szerinte csak az, hogy lesz-e ehhez településenként kellő politikai akarat.
A belföldi idegenforgalom óriási tartalékokkal bír
Majthényi László szerint a nyugat-dunántúli termálfürdők stratégiájában elemi pont, hogy ne csak a külföldi vendégeket kényeztessék, hanem igyekezzenek koncentrálni a magyar emberekre is.
A belföldi idegenforgalom szerinte ugyanis jelenleg óriási tartalékokkal bír. Az pedig külön kedvező a gyógy- és élményfürdőknek, hogy hazánkban is próbálnak egyre egészségesebben élni a családok, s ebbe a trendbe kiválóan illeszkednek a többnyire hétvégenként eltöltött egy-két napos kúrák.
Az ügyvezető tévhitnek tartja viszont, hogy a határ közelsége miatt elsősorban német és osztrák pénztárcákhoz igazították volna az árpolitikájukat. Ezt alátámasztandó megemlíti: a Vas megyei termálárak átlagban körülbelül 60-70%-kal olcsóbbak az uniós országok fürdőihez képest. Igaz, rögtön hozzáteszi: állandó jelleggel sajnos így is csak a magyar emberek egy viszonylag szűk rétege engedheti meg magának a gyógyvizeknek köszönhető testi és lelki felfrissülést
A témához kapcsolódó linkek:
www.gyogyturizmus.hu
www.sarvarfurdo.hu
www.european-spa-world.hu
