A kellemes kiránduló idő sok családot és gyermekcsoportot csalt ki a győri Xantus János állatkertbe. A kölyköknek nagy élményt jelentett, hogy testközelből szemlélhettek meg olyan állatokat, amiket eddig csupán természetfilmekben láthattak. A kicsik nem is jöttek felkészületlenül, sokan hoztak magukkal sárgarépát vagy almát, de aki ezt elmulasztotta volna, a szülőkkel a standoknál állatcsemegét is vásároltathatott magának, helyesebben állatkedvenceinek. A legnépszerűbbek az állatkert legifjabb lakói, a kisoroszlánok voltak, legtöbben rájuk voltak kiváncsiak.
Győrött 1962-ben a Püspök-erdőben, az erdészeti fatelep mellett jött létre a vadaspark
Kezdeti célja az volt, hogy bemutassa a hazai nagyvadakat. Ezek között már barnamedve is szerepelt. A fejlesztéseknek a természet szabott határt, amikor az 1966-os árvíz elöntötte a fiatal kertet. Az akkori állatok egy része elpusztult, a többi állat pedig magánbirtokon kapott ideiglenes otthont. A katasztrófát követően a város megyei vezetői elhatározták, hogy Győrnek szüksége van egy biztonságos területen elhelyezkedő vadasparkra.
Május 1. Kultúrpark, hat hektáron
Az elhatározást hamarosan a terület kijelölése és az alapozó munkák, megkezdése követte. Ennek eredményeként a jelenlegi helyen, 1967 május 1-én a város átadta a Május 1. Kultúrpark hat hektáros területét. Három hektáros területen a vadaspark helyezkedett el. A cél továbbra sem változott: a hazai vadon élő , őshonos állatok bemutatása. A növekvő látogatói igény ösztönző hatására a vadaspark állatállományát egzotikus fajokkal bővítették, és így a vadaspark 1985-ben állatkertté alakult. Ezt követően 1988-ban egy Akvárium terráriumház létesült, ahol halakat és kétéltűeket mutattak be.
A következő időszakban a meglévő kifutók felújítása következett. A cél, kis területen minél több állat bemutatása volt. Ezt csak szűk, zsúfolt kifutókkal tudták megoldani. Az állatkert állatállománya nőtt, de a tartási körülményekben nem történt javulás, sőt romlás következett be. 1996-ban megkérdőjelezték az állatkert alkalmasságát. Akkoriban még nem lehetett tudni: megmarad-e a győri állatkert, vagy sem.
1997-ben vezetőváltás következett be. A vezetők pár évet kaptak arra, hogy bebizonyítsák: az állatkertre szükség van, és életre tudják kelteni a rohamosan romló zoo-t. A fiatalos lendületnek köszönhetően újra fejlődésnek indult az állatkert. Elsősorban csökkentették azon állatok számát, amelyeknek nem tudtak megfelelő tartáshelyet biztosítani. A megmaradt állatok kifutóit kezdetben a lehetőségekhez mérten megnagyobbították. Az utóbbi két évben a felújítások mellett már új kifutók is épültek. Sorra létesültek tágas, természetközeli kifutók az esztétikailag és műszakilag is leromlott kifutók helyett.
A tavalyi évben az állatkert elérkezett arra a pontra, hogy olyan fajokat is bemutasson , amelyek még soha nem voltak a győri állatkertben, sőt még más vidéki állatkertben sem találhatók meg. Ilyen volt a terráriumban kiállított mérges kígyó gyűjtemény és a kis kedvenc, a törpevíziló. 2000. novemberében pedig egy recés zsiráffal gazdagodott az intézmény. Az újonnan érkező állatokat már teljesen új és korszerű, az ő igényeiknek megfelelő kifutóval várják...
fotó: Lovagi Milán
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
