Tizenöt perc hírnév – nem vitáztak, helyette beszédeiket mondták el a polgármesterjelöltek

Vita helyett beszédek
Sajnos az előzetesen meghirdetett vita helyett a politikusoktól csupán beszédeket hallhattunk: az öt, őszi önkormányzati választásokon induló jelölt egyaránt tizenöt percnyi lehetőséget kapott a felszólalásra, amelyet többségükben ki is használtak.

A beszédek sorrendjét sorsolással döntötték el, a fő témákat pedig elsősorban a város gazdaságának fejlesztése, a sokak szerint tragikus helyzetben lévő városi költségvetés rendbetétele, valamint Szombathely regionális szerepvállalásának lehetőségei szolgáltatták.

Molnár: A FIDESZ-nek van programja!
Az „első szó jogán” Molnár Miklós (FIDESZ-KDNP-Pro Savaria) szólalhatott fel, és a nyilvánosságot kihasználva egyből igyekezett cáfolni a megyei napilap közelmúltban napvilágot látott vádjait, miszerint pártjának nincs programja.

Ezután elmondta, hogy már tizenhat éve úgy gondolja: Szombathelyen nem működik jól a kommunikáció a politikusok és a gazdasági élet szereplői között. Ezen véleményét egy míves kínai mondással is igyekezett alátámasztani, miszerint „ne halat adjál, hanem hálót”.

Molnár szót ejtett még arról, hogy szerinte aggasztó mértékben csökken városunk lakossága, valamint, hogy „tragikus a város költségvetési helyzete”.

Elmondása szerint Szombathely mintegy hatmilliárd forintos hitelállományt görget maga előtt. A tartozást elképzelései szerint egy városfejlesztő részvénytársaság segítségével, és az eddiginél hatékonyabb vagyongazdálkodással lehetne leküzdeni.

Gombás: az alapok lerakása nem a város feladata
Gombás Endre (Szövetség Szombathelyért Egyesület) szerint alapvető ellentmondás található abban, hogy olyan dolgokat is városi szinten kívánnak szabályozni, amelyekre ennél magasabb szintű rendeletek is érvényesek.
A közgyűlés civil tanácsnoka úgy véli, hogy az alapokat nem városi, hanem állami szinten kell szabályozni, és ehhez csupán egy-egy adalékot jelenthetnek a városi szabályozások.

A vállalkozóként is ismert politikust „felháborítják” a megszorító intézkedések, és az új szabályozások, emellett aggályosnak tartja a város jövőbeni költségvetését is.
Véleménye szerint ugyanis a jelenleg iparűzési adóból származó bevételként megjelenő összegeket nehéz lesz pótolnia a városnak, amennyiben a jövőben – eleget téve európai uniós kötelezettségeinknek – eltörlik ezt az adófajtát.

Gombás „nem túl optimista” a BDF jövőjével kapcsolatban sem, szerinte ugyanis „nem lehet csak úgy egyetemet varázsolni”. Szerinte a város jövőbeli lehetséges kitörési pontjait leginkább a kultúrában, ezen belüli is a színházhoz, az Iseumhoz kötődő programok megrendezésében, valamint a fürdőturizmus fejlesztésében kell keresnünk.

Gyimesi: Hova lapátolt Ipkovich?
Gyimesi József, a nemrég alakult Együtt Szombathelyért Egyesület jelöltje kifejezte reményét, hogy „a városnak jövőre is ügyvéd lesz a vezetője”. A figyelmetlen hallgató azt is gondolhatta volna, hogy a politikus Ipkovich Györgynek bókol, ám a jogi végzettségű felszólaló hamarjában kifejtette: „nem feltétlenül” a jelenlegi polgármesterre gondolt…

Ezután elmondta, hogy szerinte nem jó, ha a politikusok saját érdekeiket érintő gazdasági döntéseket hoznak, ezért külön kellene választani a gazdasági és a politikai kérdéseket.
„Ha én lennék a polgármester, akkor gazdasági jellegű kérdésekben önöket kérdezném meg”, fordult a széksorokban ülőkhöz Gyimesi József. A politikus arra célzott, hogy szerinte több pénzügyi szakembert kellene bevonni az ilyen jellegű döntések meghozatalakor.

Végül Gyimesi számon kérte Ipkovich Györgyön a polgármester négy évvel ezelőtti ígéretét, miszerint a „következő” (tehát a jelenlegi) ciklusban sok központi forrást lehet majd Szombathelyre „lapátolni”. Véleménye szerint „láttuk a lapátot, de az üres volt”. (A minden kétséget kizáróan provokatív felszólalásra később nem érkezett válasz az MSZP-SZDSZ jelöltjétől.)

Ipkovich: a közlekedésen áll, vagy bukik a város jövője
A polgármester elmondása szerint városunk jövője Szombathely térségi szerepének átgondolásán, és főként a közlekedés fejlesztésén múlik. Ipkovich György (MSZP-SZDSZ) szerint Szombathely történelme folyamán mindig azokban az időszakokban tudott megújulni, amikor komoly szerepet kapott az észak-déli közlekedési folyosóban.

A város első embere szerint döntéshelyzet előtt állunk, lévén, hogy az új szlovák összeszerelő üzemek miatt megélénkülhetnek a magyar beszállítók kereskedelmi lehetőségei. Ipkovich véleménye alapján azonban ehhez komoly infrastrukturális fejlesztések szükségesek.

A városi vezető szerint nagy lehetőség rejlik még a Szombathely kulturális és sportéletének fejlesztése terén, példaként a Junior Birkózó Európa-bajnokság közelmúltbeli megrendezését hozta fel, amely csak a csapatok elszállásolása által 5000 plusz vendégéjszakát hozott magával.

Szabó: nagyobb a munkanélküliség, mint Ipkovich állítja
Szabó Gábor (MDF) szerint a város legnagyobb problémáját a látens munkanélküliség jelenti, amely elmondása szerint jóval nagyobb a statisztikák által regisztrált 3,29 százalékos aránynál, amelyre korábban Ipkovich György több alkalommal is hivatkozott.

A város négy évvel ezelőtti vezetője szerint a jelenlegi vezetés több hibát is elkövetett, ilyen volt például, hogy három hónapra eltörölték az iparűzési adókedvezményt. Elmondása szerint később hiába állították azt vissza, ez „rossz üzenet volt a nagy cégek számára”, és elősegítette azok elvándorlását.

Az MDF jelöltje a szinte mindenki által szükségesnek ítélt, és meg is említett, második ipari parkot a repülőtér helyén képzeli el. Elmondása szerint ugyanis így nagy területhez juthatna a város, és egy Szombathelytől húsz kilométerre fekvő légikikötő ökológiailag is kedvezőbb megoldásnak bizonyulhatna.

A költségvetés jelenlegi helyzetét katasztrofálisnak ítélte Szabó, véleménye szerint „még a jövőt is feléltük”. A helyzet orvoslására a politikus egy mini kincstár felállítását tartja ésszerűnek, emellett egyes oktatási intézmények összevonását, és azok gazdasági önállóságának megszüntetését is szükségesnek látja.

A beszédek után újabb beszédek
A jelöltek erősen kampányízű mondandója után az elhangzottakra minden felszólaló reagálhatott is. Ekkor joggal várhattuk, hogy a jelölttársak előadásai alatt mosolygó, beszélgető, vagy fintorgó leendő polgármesterek majd jól odapirítanak a másiknak.

A Nyugat újságírója is szívesen megnézett/meghallgatott volna egy-egy izzasztó szópárbajt, ám sajnos ismét csalatkoznia kellett: a jelöltek leginkább saját szövegeikre reagáltak, kiegészítve azokat egy-egy elfelejtett, kihagyott vagy kevésbé lényeges részlettel. A vita sajnos ismét elmaradt. (Nem ez az első példa, amely alapján úgy tűnik, hogy a vita – sajnos – még mindig nem része a magyar politikai kultúrának.)

Működjön együtt politikus és vállalkozó
A rendezvény végén a felvetésekre a házigazda szerepét magára vállaló Kovács Vince, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint az eseményen szintén megjelent Fekete Lajos alelnök is reflektált. Mondandójukban kiemelték: a megye és a régió számára elengedhetetlen, hogy a jövőben jobban együttműködjenek a térség politikusai és a környéken működő vállalkozások vezetői.

A hosszúra nyúlt beszédláncok és körmondatok között üdítően hatott az elnök megjegyzése, miszerint ideje lenne „helyükre tenni a halottakat”. Kovács Vince aztán gyorsan korrigálta is magát, hiszen valójában a hallottakra gondolt. (Persze előbbinek is lett volna értelme. A Nyugat újságírója nem egy olyan embert látott a hallgatóság sorai között, akik új információk híján „halálra unták magukat”.)

Nem tudtunk meg sok újdonságot
A rendezvényen – vita híján – sok újdonság nem hangzott el, így leginkább azok érezhették jól magukat, akik korábban külön-külön még nem tanulmányozták a jelöltek programjait.

Ők akár e két óra leforgása alatt is képbe helyeződhettek, és már most kialakíthatták álláspontjukat az őszi szavazáson leadandó voksuk tekintetében.

A többiek pedig sajnálhatták, hogy a politikusok nem „vállalták be” a nyíltszíni kardzörgetést. Vagy azt, hogy eljöttek.