Mára a plakátragasztókból lettek a politikai stratégák - az MDF jelöltje, dr. Szabó Gábor

– Kezdjük a legelején, a szombathelyi Fidesz egyik alapítójaként saját elhatározásból vagy kényszerből vált meg a párttól?
– Saját elhatározásból. A Fidesz helyi alapító tagjai közül én voltam az utolsó, aki kilépett. Ezzel együtt lemondtam az összes funkciómról is. Pedig ők is akartak képviselőjelöltként indítani, a százholdi választókerületben. Tehát nem igaz, hogy azért hagytam ott a Fideszt, mert nem osztottak nekem lapot.

– Ez mindenesetre elgondolkodtató... Miért határozott mégis a szakítás mellett?
– Elvi okokból. Az egyik a Fidesz MDF-ellenessége volt. Akik ezeket az indulatokat helyben leginkább szították, maguk is az MDF-ből léptek át a Fideszbe. Én viszont mindig is tiszteltem azokat az MDF-tagokat, akik a rendszerváltás óta kitartottak a pártjuk mellett. Ráadásul az önkormányzati választásokon elemi érdekünk lett volna a koalíció.

A plakátragasztókból lettek a politikai stratégák
– Orbán Viktorral mikor romlott meg a kapcsolata? A nyelvvizsga botránynál vagy polgármestersége idején?
– A nyelvvizsga botrány idején Orbán Viktor kiállt mellettem, ennek bizonyítéka egy Vas Népe-interjú is. Ebben arról beszélt, hogy tudja, mi az igazság, és arról is, hogy ennek nem lesz olyan következménye, mint azt sokan várták vagy hitték. Városépítő tevékenységemet pedig elismerte az elnök.

– De végül mégiscsak megromlott a viszonyuk...
– Nem mondhatnám... Nekem az utolsó években az nem tetszett, hogy Viktor egy teljesen új, áttörhetetlen csapatot szervezett maga köré.

– Vagyis a régi ismerősöket, barátokat kiiktatta?
– Igen. A "régi motorosokat" lecserélték. Erre helyben, a megyében és országosan is sok a példa. Az indoka az volt, hogy ez hatékonyabb szervezet lesz. De a hatékonyság csupán arról szólt, hogyan működtethető, vezérelhető a párt föntről lefelé. Ő számunkra elérhetetlenné vált, és többnyire csak az "udvartartás" által megszűrt információk jutottak el hozzá, nem a valóság.

– Mindez hogy zajlott le, az egyik pillanatban el lehetett érni őt telefonon, a másikban már nem?
– Így van. Emellett több, hermetikusan elzárt döntési szintet alakítottak ki. Szombathelyen a választókerületi elnök Hende Csaba lett, fölötte a régióelnök. Ez a rendszer kiválóan alkalmas a mozgósítási kampány végrehajtatására, de nem biztos, hogy népszerű az emberek körében. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a plakátragasztókból lettek a politikai stratégák.
A másik, amivel nem tudtam egyetérteni, az a Pro Savariával való szoros együttműködés. A Pro Savaria Egyesület 2002-ben egyértelműen megosztotta a jobboldali szavazótábort.

– Tudjuk, hogy úgy véli, részben miattuk nem lett négy éve újra polgármester...
– Ha latba vetem az én 12 ezer szavazatomat és Prugberger Emil 3 500ezer szavazatát, akkor az kb. annyi, mint amivel Ipkovich György nyert. A jobboldal megosztottsága sokakat elbizonytalanított, míg a baloldal egységes volt.

– A Fidesz és a Pro Savaria most összefogott...
– Igen, viszont a közös jelöltek mellett indulnak önálló Pro Savaria-s jelöltek is, akik a választókerületekben továbbra is megosztják a jobboldali szavazatokat.

Egy dologra még emlékeztetnék mindenkit. 2002-ben a választások előtt a Fő téri nagygyűlésén közel 8 ezer ember gyűlt össze. Ott, a színpad mögött egy kávézóban vártunk a Pro Savariára, ugyanis Prugberger Emilnek volt egy olyan kijelentése, hogy ha Orbán Viktor személyesen kéri meg, akkor talán visszalép. Tehát vártuk Prugberger Emilt. Később csak Molnár Miklós jelent meg, aki kérdésünkre közölte, Prugberger úr annyit üzent: "Hajrá Hali". Ez biztosan mély nyomokat hagyott Viktorban.

– Annyira mély nyomokat nem hagyhatott, ha most támogatja Molnár Miklóst, vagy elfelejtette?
– Prugberger Emil ezért nem is lehetett polgármesterjelölt. Én azt mondom, a Pro Savaria egyszer el tudja játszani a függetlent, másodszor már nehéz lesz.

– Lett volna arra esélye, hogy a Fidesz Önt jelölje polgármesternek, ha nincs a Pro Savaria és Molnár Miklós?
– A Fideszben csodavárás volt. Egy olyan ideális személy megjelenésére vártak, aki mintapolgár, tehát megfelel a polgári oldal eszményeinek: középkorú, szakmájában sikeres, személyisége feddhetetlen, családi élete mintaértékű stb.

– Ön nem felelt meg ezen idealisztikus elvárásoknak? Így jött a képbe inkább Molnár Miklós?
– Nem erről van szó. Én úgy gondolom, a Pro Savaria helyett olyan jobboldali párttal kellett volna szövetséget kötni, mint az MDF. Nem egy olyan szervezet kegyét keresni, amely négy évig semmit sem tett a városért, illetve csak önkormányzati képviselői útján hallatta a hangját.

"Amíg valaki iskolába jár, addig ne politizáljon"
– Lehetett volna az országos trenddel szembe menni, és Szombathelyen MDF-Fidesz szövetséget létrehozni?
– Ez az együttműködés sok helyen létrejött, például Sárváron, és nagyon jól működik. Nem volt központi direktíva sem az MDF, sem a Fidesz részéről.
Másrészt olyan jelölteket kellett volna állítani, akik civil és szakmai életükben vitték valamire.
Ehhez képest a döntések egészen másról szóltak. Olyan fiatalok is jelöltek lettek, akik még a főiskolát, egyetemet sem fejezték be. Kell fiatalítani, de nem ilyen mértékben. Én azt egy minimális elvárásnak tartottam, hogy amíg valaki iskolába jár, addig ne politizáljon.

– Négy éve a Pro Savaria osztotta meg a jobboldalt, most az MDF. Lehet, emiatt és épp az Ön indulása miatt nem nyer majd Molnár Miklós...
– Azzal, hogy a Fidesz az MDF helyett a Pro Savariával kötött "házasságot", eleve vesztésre áll.
Ami azt illeti, szó volt róla, hogy leülünk és egyeztetünk. Erre voltak helyi kísérletek. Tárgyaltam magasabb beosztású fideszes vezetőkkel is, ahol elmondtam az elvárásaimat. Ezek a feltételek az MDF "Tiszta kéz" politikájához kötődnek.

A másik, amiről még nem beszéltem a sajtóban: úgy láttam, számomra érthetetlen módon Vígh Gábor és köre döntő befolyással bírt a folyamatokra. Meg is kérdeztem Horváth Zsolttól, az új városi elnöktől, hogy miért Vígh vezeti azt az elnökségi ülést, ahol a polgármesterjelölt személyéről és képviselőjelöltekről, illetve a Fidesz listájáról szavazunk. Ezek a döntések kerültek aztán a közel 300 fős tagság elé, amelyből 66 fő jelent meg a "puccsszerűen" megszervezett ülésen, ebből egyharmad gimnazista. Kérdezem én, milyen legitimitása van az így meghozott döntéseknek?

Politikusok és vállalkozók
– Milyen viszonyban áll azokkal az emberekkel, akik annak idején támogatták?
– Az igazi barátok barátok maradnak, akár személyes szimpátián, akár elvi egyetértésen, értékrendi azonosságon alapul a kapcsolat. Az 1998-2002 közötti dolgokat vállalom. A jelenlegi Fidesz ezt már alig vállalhatja, mert a régi csapatból alig maradt ott ember. Vígh Gábornak is azt mondtam, hogy nem tartom jó dolognak, ha egy önkormányzati képviselő üzleti kapcsolatban áll az önkormányzattal, ráadásul milliárdos tételben. Ezt az ember a közéleti morál szempontjából még akkor is nehezen tudja elfogadni, ha minden jogszerűen történik.

– Vígh Gábor mégiscsak az Ön gazdasági tanácsnoka volt.
– Polgármesterségem ideje alatt Vígh nem vállalkozott az önkormányzati piacon. Az elmúlt négy esztendőben viszont cégtársával, Marton Zsolttal együtt jelentős üzleti sikereket könyvelhettek el a városi pályázatokon.
A TISZK 1,1 milliárdos beruházása, a Művészeti Szakközépiskola több mint félmilliárdos felújítása, vagy a Városháza étkezdéje, amit egyedüli pályázóként szereztek meg. Ipkovich is elég kellemetlen helyzetbe került emiatt, és ezért hozta be az összeférhetetlenségről szóló rendeletet.

Hogy a másik oldalt is nézzük, Szűcs Gáborral kapcsolatban is többször elmondtam, hogy a közéleti morállal abszolút összeférhetetlennek tartom, hogy mint gazdasági bizottsági elnök és képviselő az önkormányzati érdekkörben vállalkozzon. Ugyanez a helyzet Gombás Endrével, a civil tanácsnokkal is.

Azt kezdeményezzük, hogy minden képviselő tegyen önkorlátozó nyilatkozatot a megválasztása után, nevezetesen azt, hogy az önkormányzati piacon, beleértve nem csak a polgármesteri hivatalt, hanem annak 64 intézményét és az önkormányzati cégeket is, ne üzleteljen.

Kívül is, belül is...
– Belépett az MDF-be?
– Nem, független vagyok. Az MDF felkért erre a tisztségre, mert alkalmasnak tartott rá.

– Milyen eredményre számít, az MDF lesz a mérleg nyelve?
– Ismerve a közvélemény-kutatási adatokat, van rá esély. Nőtt az MDF-szimpatizánsok köre, főleg Szombathelyen. A lemorzsolódók, akik mind a két oldalból kiábrándultak, az MDF-ben látják a tisztességes politizálás lehetőségét.
Van egy városépítő programunk, ezt szeretnénk keresztülvinni. Bízom abban, hogy az MDF megerősödhet Szombathelyen és országosan is.

– Kivel hajlandók együttműködni?
– Mindenkivel, aki a programunkat elfogadja, és mi azonosulni tudunk az övével. Úgy gondolom, Szombathely konszenzusos politizálásra van ítélve, olyan nagy a baj...

– Polgármesterjelöltként milyen változtatásokat, tennivalókat tartana elengedhetetlenül szükségesnek?
– Halaszthatatlan feladat az intézményi rendszer racionalizálása. Ezt a túlsúlyos intézmény-hálózatot nem tudja az önkormányzat finanszírozni. Ám csak nagyon alapos, szakszerű átvilágítás után szabad nekiállni.

A másik: a költségvetési reformtervezet. Polgármesterségem alatt a pénzügykutató intézet vezető munkatársaival készítettünk egy költségvetési reformot, amivel sikerült 460 millió forintot megtakarítanunk. Ez a feladatfinanszírozás elvén működő költségvetésről szól.

A következő tervem a "mini kincstár" létrehozása. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg önálló gazdasági intézmények részlegesen önálló intézményekké válnának, és a gazdasági ügyintézés egy központból történne. Erre vonatkozóan is készültek számítások. 4-500 millió megtakarítható vele úgy, hogy nem nyúlunk az intézményekhez.

Fontos egy városi vagyonhasznosító részvénytársaság létrehozása. Példa erre Debrecen, ott három év alatt a negyedére csökkentették a közműcégekkel kapcsolatos önkormányzati költségvetési kiadásokat.

"...a nyelvvizsga ügyet sikerült levezekelnem.."
– Mit gondol, mennyire "amortizálta" le a nevét a nyelvvizsga ügy? Az erről szóló kabarétréfákat, vicceket azóta is hallani.
– Bűncselekmény hiányában lezárult ellenem a nyomozás. Az ELTE Doktori Bizottsága 1996 után 2001-ben másodszor is megszavazta a doktorátusomat, ami példa nélküli. Egyébként meg úgy vélem, rám osztották ki a bűnbak szerepét az egész 40 éves nem szeretem, kötelező oroszoktatás miatt. Ha nem oroszról lett volna szó, fele ennyi vicc sem született volna.

Ám úgy vélem, azzal, amit tettem utána a városért, a nyelvvizsga ügyet sikerült levezekelnem a város polgársága előtt. A Savaria Karnevállal, a Tófürdővel, a Kalandvárossal, a könyvtárral stb. Polgármesterségem alatt olyan lendületet kapott a város, amit soha azelőtt nem érzékeltek a lakói. Azok a szavazópolgárok, aki 2002-ben rám szavaztak – közel 12 ezer ember –, azzal is tisztában volt, hogy ilyen nehéz helyzetben mire voltam képes.

– Annak idején nehezen viselte a polgármesteri hivatallal járó strapát.
– A protokollt nem szerettem.

– Most úgy gondolja, teherbíróbb?
– Ezt is tanulni kell, és úgy érzem, meg is tanultam. A politikának semmiképpen nem akarok hátat fordítani. Én szeretem Szombathelyt, minden bajával együtt. Úgy érzem, hogy tudok érte tenni. Polgármesterségem ideje alatt szereztem egy olyan tudást, amire másnak nem volt lehetősége.