Felvázolta az előttünk álló évtized kihívásait és lehetőségeit Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepek előtt, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján, írja hosszú cikkében a Mandiner. A zárt körű eseményen elhangzott beszéd főbb megállapításairól Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt írta, hogy
Mára egyértelművé vált, hogy a következő évtizedben a Magyarország előtt álló legnagyobb stratégiai kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el.
Szerinte ez már önmagában nagy kihívás, és nem is minden országnak sikerült a felzárkózás. Beszélt arról is, hogy mindezt a fejlődési pályát egy széttöredezett világrend mellett kell bejárnia.
Orbán Balázs beszámolója szerint a miniszterelnök azt gondolja, hogy a jelenlegi globalizációs modell szerint a piaci szereplők spontán, saját belátásuk alapján, állami ellenőrzéstől mentesen létesíthettek üzleti kapcsolatokat a világ bármelyik pontjával. Így pedig a szabályozatlanság, az állami kontroll hiánya kiiktatta azokat a biztonsági mechanizmusokat, amelyek képesek csillapítani az esetleges káros hatásokat.
A Nyugat neoliberális gazdaságai miatt a kihívói pedig megerősödtek, vélik a magyar kormányban.
"Úgy tűnik, ismét létrejönnek a hidegháború idején megismert nemzetközi blokkok" - jelentette ki a lapnak Orbán Balázs.
Egy ilyen felállásban minden gazdasági, politikai és kulturális transzfer a tömbök vezető államain keresztül zajlik, ami Orbánék szerint az a teljes Európai Unió, de különösen annak perifériaállamai számára kifejezetten rossz hír.
"Hazánknak kifejezetten rossz tapasztalatai vannak a blokkosodással, ez a jelenség ugyanis eddig mindig egyet jelentett az eljelentéktelenedéssel. Így volt ez a török hódoltság alatt, amikor a keresztény és az iszlám világ ütközőzónája voltunk, később a Habsburg Birodalom idején, amikor a birodalom iparosodott régiói alá voltunk vetve, majd a Szovjetunió uralta keleti blokkban is partvonalra szorultunk"
- fejtette ki Orbán Balázs, majd hozzáteszi:
"Azaz hazánk szükségképpen alárendelt szerepbe kényszerülne, ami épp abban jelentene gátat, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok sorából. Ezért a magyar felzárkózási stratégia nulladik lépése egy olyan országspecifikus globalizációs logika kidolgozása, amelyben felülírja a negatív hatásokat."
Nem szét-, hanem összekapcsolásra van szükség.
Orbán Balázs azt mondja, a kormány szerint megnőtt a Balkánon keresztül vezető, nekünk déli, valójában az egyetlen nyitva maradt kelet–nyugati útvonal, illetve az annak mentén fekvő országok stratégiai jelentősége Magyarországtól Törökországon át egészen Üzbegisztánig.
Megjegyzi, hogy "el kell kerülni, hogy a korábbi, spontán piaci folyamatokra alapuló szabadkereskedelmi modell anomáliái visszatérjenek".
A lap szerint a tőkebeáramlást érintő problémát úgy ellensúlyoznák, hogy nem külföldi cégek központjainak idetelepülését ösztönöznék, hanem olyan hazai vállalatok megerősödését, amelyek regionális szinten válnak meghatározó szereplővé, mint a Mol, az OTP Bank vagy a 4iG.
"A stratégia létezik, kigondolt, módszeres megvalósítása zajlik" - zárja mondandóját.
