Izgalmas lesz a sajtótájékoztató jelentette ki Ipkovich György
polgármester a csütörtöki tájékoztató elején, ahol kilencen is ültek az asztal
túloldalán. Egyébként igaza lett, hiszen Lóránt Zoltán főigazgató kisebb
előadással kezdett, ami tényleg tartalmazott izgalmas információkat.
Nem is arra gondolunk, amikor elmesélte, hogy két fia is Körmenden kosarazott
valamikor, hanem a következőkre:
70 százalékos a központi finanszírozás
Az Állami Számvevőszék az országgyűlés ellenőrző szerveként működik, kettős
feladattal. Az egyik, hogy az ország 3198 önkormányzatának gazdálkodásáról,
pénzügyi forrásainak felhasználásáról tájékoztassa a parlamentet. A másik pedig,
hogy mindezekkel szembesítsék az adott önkormányzatot.
A vizsgálatot 2004 óta mindenütt egységes program alapján végzik, a 2006-2010-es
ciklusra viszont ezt megújították, kimondottan az uniós pénzek felhasználásának
és az elektronikus közigazgatás bevezetésének ellenőrzésével.
A főigazgató a konkrétumokra térve hangsúlyozta, az állami költségvetés determinálja, azaz, alapjaiban meghatározza a települések gazdálkodását. Hiszen a törvény kötelező feladatokat ír elő az önkormányzatok számára, azokat viszont csak 70 százalékban finanszírozza a normatív támogatásokon keresztül a központi költségvetés. Ezen túlmenően a helyhatóságok még az SZJA-ból jutnak bevételhez, jelenleg a település lakói által befizetett személyi jövedelemadó 38 százaléka marad helyben.
Kényszerpályán az önkormányzatok
Az állam tavaly 1750 milliárd forintot, azaz a központi költségvetés 25
százalékát utalta át az önkormányzatoknak, amelyek összesen 3200 milliárdból
gazdálkodtak.
Az ország vagyonának nagyobb része van a települések tulajdonában, a főigazgató
szerint közel 10 ezer milliárd forintot tesz ki ez a vagyon.
Ami megdöbbentőnek tűnt, az önkormányzatok összesen 13 500 intézményt
működtetnek Magyarországon, amelyek finanszírozása költségvetésük 60-65
százalékát viszi el. Az országos tendencia azt mutatja, 35-40 százalék a
települések dologi kiadása, így nem marad saját forrásuk felhalmozásra,
fejlesztésre.
Példaként említette, mennyire át kell gondolni minden lépést, hogy a
közalkalmazottak, köztisztviselők 1 százalékos béremelése országos szinten 8,5
százalékkal növeli meg a költségvetés kiadásait.
Így kényszerpályán vannak az önkormányzatok, a gazdálkodásban keletkező hiányt
pótolniuk kell, amire alapvetően két mód van: emelni a helyi adókat, illetve
értékesíteni a vagyont.
Lóránt Zoltán emlékeztetett rá, az ÁSZ évek óta leírja, hogy át kellene
tekinteni az önkormányzati feladatvállalás rendszerét, amit nevezhetnénk akár
közigazgatási reformnak is.
Indokolt volt a hitelfelvétel
A főigazgató érdekes adattal szolgált, áttérve a szombathelyi vizsgálat
eredményeire: a város 60 intézményt tart fenn. Költségvetése 21 milliárd forint
körül mozog évek óta. A vizsgálat megállapította, hogy a költségvetés 70
százaléka saját bevételből származik, a forrásokat az önkormányzat megpróbálta
a feladatellátásokra fordítani. Sikerrel, ugyanis stabil a költségvetési helyzet,
megoldott a város működése.
Jelentős feladat a hitelállomány kezelése, ami járulékaival együtt 6 milliárd 850
millió forint. Az ÁSZ úgy ítélte meg, hogy a hitelfelvétel jogos és indokolt volt,
mivel azt olyan fejlesztésekre fordították, amelyek szerepelnek a város stratégiai
terveiben.
A hitelből származó összegekből fedezték például az uniós pályázatok
önrészét. Lóránt Zoltán kijelentette, példaértékű a pályázatszervezés,
nyilvántartása, és az is, hogy óriási összegeket mozgósított a város.
Vannak hiányosságok
Az ÁSZ ellenőrizte az e-közigazgatás helyzetét is, ahol szintén jól teljesített
Szombathely. Ennek értékelése négyfokozatú skálán történi, az országos átlag a
kettes, Szombathely elérte a 3,5-es szintet.
A főigazgató azért megemlítette, hiányosságként értékelték, hogy amíg a
polgármesteri hivatal belső ellenőrzése teljes körű, addig az intézmények belső
ellenőrzéseinél vannak javítanivalók. Az ellenőrzés során erre intézkedési
tervet dolgoztak ki. A problémát egyébként magas kockázatúnak minősítették.
Az ÁSZ 2004-ben végzett utoljára átfogó ellenőrzést a városban. Az akkor
megfogalmazott javaslatokat 85 százalékban teljesen, 10 százalékban részben, 5
százalékban viszont nem teljesítették.
Ez utóbbit két helyzet okozza. Az egyik, hogy az éves költségvetés tárgyalásakor a
közgyűlési képviselők nem kapják meg az ülés előtt néhány nappal a pénzügyi
bizottság szakmai véleményét.
A másik pedig, hogy nincs szétválasztva a kötelező és önként vállalt feladatok
struktúrája, márpedig el kell különíteni a pénzügyi forrásokat is.
Lóránt Zoltán elmondta, a felmerült problémák intézkedési tervvel együtt
szerepelnek a jelentésben, amit a közgyűlésnek kell majd tárgyalnia.
Remélem, nem közeli időpontban
A városvezetés részéről Németh Kálmán alpolgármester szólalt fel, kijelentette,
az általános véleménnyel szemben ő örül, ha vizsgálja a működést az ÁSZ, mivel
felszínre kerülnek az észrevétlenül maradt problémák. Hangsúlyozta, a most
elkészült jelentés lényegesen jobb, mint az előző. Azért hozzátette, készséggel
állnak a számvevőszék rendelkezésére, de remélem nem közeli időpontban.
Ipkovich György polgármester is fűzött néhány megjegyzést a dologhoz. A
közgyűlési képviselők tájékoztatásával kapcsolatban elmondta, a testület nehezen
fegyelmezhető, a pénzügyi bizottság olykor közvetlenül a közgyűlés előtt tartja
ülését, így nehéz lenne az írásos tájékoztatás.
Az adósságállományról kifejtette, hogy a város akár egy év alatt ki tudná azt
fizetni, viszont nem ismerik a következő évek központi támogatásának arányait,
így fedezetet kell hagyni a források kiegészítésére.
További vizsgálatok
Újságírói kérdésre válaszolva Lóránt Zoltán elmondta, az ÁSZ idei
vizsgálatainak középpontjában az uniós pályázatok állnak. Azt is ellenőrzik, hogy
az önkormányzatok által megpályázott beruházások illeszkednek-e a stratégiai
tervekhez, ugyanis gyakori, hogy a település arra pályázik, amit biztosan megnyer.
Ekkor azonban még nem gondolnak arra, hogy a megvalósult létesítményeket működtetni
is kell. Példaként említette a szabadidő központokat, termálfürdőket.
A másik fontos terület a hulladékgazdálkodás ügye, aztán a kistérségi
társulások működése, ahol fontos lenne a közös gazdálkodás. Górcső alá
kerülnek a kiemelt állami beruházások is, itt azt vizsgálják, hogy a kijelölt cél
ténylegesen segíti-e az adott térség feladatellátását.
Vizsgálják az önkormányzatok kötvénykibocsátásait is, a legújabb adatok szerint
30-40 város választotta a hitelfelvétel ezen módját, összesen 100 milliárd forint
értékben. Márpedig a kötvénykibocsátás bevételeit szabadon hasznáhatják fel,
így felmerül az eladósodás veszélye.
A tájékoztatót Ipkovich György fejezte be, kijelentette, a Nemzeti Fejlesztési Terv lehetőségei ösztönzik az önkormányzatok pályázati kedvét. Jelenleg ugyanis minimális önrésszel lehet nagyobb összegekhez jutni, ezért olykor távlati elkézeléseket is előbbre hoznak. Az Unióból származó információk szerint ugyanis most kivételes időszak van, később már nagyobb önrészt követelnek meg a pályázóktól.
