Több éves történet
Elbeszélünk egymás mellett állt a háttérben a felirat a szentgotthárdi
önkormányzat szerdai sajtótájékoztatóján. A város első emberének indulatai
gyorsan szembetűntek, sikerült felháborodottan felolvasnia az előre megírt szöveget.
Persze, az indulatok jogosak. Röviden összefoglalva a Rába és a Lapincs szennyezésének, valamint a
hulladékégetőnek az ügyét, láthatjuk, több éve húzódó problémákról van szó.
A Rábán közel hat éve tapasztalták az első habfoltokat, amelyekről kiderült, hogy
mosószert tartalmaznak. A helyi civilek és az önkormányzat közösen léptek fel a
folyók élővilágát veszélyeztető szennyezés ellen, mi pedig körülnéztünk a folyó osztrák szakaszán. Néhány nap
múlva aztán a habzásért felelős osztrák bőrgyárak elleni Greenpeace tiltakozásról tudósítottunk.
Az osztrák-magyar határ közvetlen közelébe tervezett hulladékégető
elképzelése 2006 nyarán került nyilvánosságra, a civilek demonstrációt szerveztek tiltakozásul.
Aztán bemozdult a nagypolitika is, először Sólyom László köztársasági elnök látogatott a környékre,
majd az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága tartott
ülést a kisvárosban. Mindezek megkoronázásként pedig a magyar és a szlovén kormány kihelyezett ülésén is
szóba került a környezetszennyezés.
Nem segít a minisztérium
Mindezek után jogosnak tűnt a szentgotthárdiak bizakodása, hiszen az osztrákok
speciális szűrőket szereltek fel a bőrgyárakban, egy időben meg is szűnt a habzás,
de a napokban eddig soha nem látott mértékben jelent meg újra.
A hulladékégetőről pedig jó hírek érkeztek az osztrák környezetvédelmi
minisztériumból. A tárca több szempontból is aggályosnak tartotta a
hatástanulmányt, főként azért, mert az ipari parkba további gyárakat akarnak
telepíteni, így a negatív hatások összeadódnak.
Visszatérve a sajtótájékoztatóra, Viniczay Tibor megemlítette, hogy a tavaly novemberi magyar-osztrák közös kormányülésen nem született érdemi döntés a hulladékégető beruházásról. A szakminisztérium szerint csak az Espoo-i egyezmény keretein belül lehet lépéseket tenni, a segítségkérést a szakállamtitkár személyi és pénzügyi kapacitások hiányára hivatkozva utasította el.
A polgármester hozzátette, a város már kezdeményezte, hogy az osztrák jogban
jártas jogi képviselőt bíznak meg a lehetséges lépések kiderítésével, ehhez a
magyar igazságügy-minisztérium segítségét kérték. Levelüket tavaly augusztusban
küldték el a tárca kabinetfőnökének, erre a mai napig nem kaptak választ.
Viniczay Tibor kijelentette, abszurd, hogy egy minisztériumi apparátus által
megoldhatatlannak ítélt feladat elvégzésére egy kisváros anyagi és szakmai
kapacitással rendelkezzen.
Sértő, megalázó, barátságtalan magatartás
Kifogásolta azt is, hogy az osztrák szervek csak ez év januárjában küldték meg a
magyar minisztériumnak a hatástanulmányt, holott azt már tavaly októberben megkapták
a vállalattól. Így valószínűsíthető, hogy már tavaly ősszel elindult az
engedélyezési eljárás, erről viszont nem tájékoztatták sem a magyar szerveket, sem
a szentgotthárdi önkormányzatot.
A hatástanulmányt egyébként eléggé udvariatlanul német nyelven küldték
át az osztrákok. A polgármester egyetlen mondatot idézett belőle: A
hulladékhasznosító projektnek nincsenek lényeges határokon átnyúló környezeti
hatásai.
Éppen ez az, amit a szentgotthárdiak nem hisznek el. A határtól 600 méterre
tervezett égetőműben évi 325 ezer tonna hulladékot akarnak elégetni, így az üzem
naponta 7 millió köbméter füstöt bocsát ki és naponta 182 kamion hordja majd a
szemetet.
A polgármester megemlítette, hogy a környék 54 háziorvosa írta alá azt a
nyilatkozatot, amely szakmai szempontokkal támasztja alá, hogy komoly
egészségkárosító hatásai lesznek a létesítménynek.
Az önkormányzat ezért visszautasítja a hatástanulmányban leírtakat, fenntartja
véleményét, hogy Magyarországra nézve sértő, megalázó, barátságtalan az
osztrákok magatartása.
Ausztria nem tesz semmi, a magyar diplomácia hallgat
A Rába újabb habzását bizonyítékként említette arra, hogy az osztrák hatóságok
mennyire képtelenek megakadályozni a környezet károsítását. Kijelentette: Elég
volt! Ausztria láthatóan nem tesz semmit, a magyar diplomácia pedig hallgat.
Ezért az önkormányzat követeli, hogy a magyar kormány a környezetszennyezések
ügyét vigye az Európai Unió bizottsága elé.
Elvárják a kormánytól, hogy erőteljesen érvényesítsék a hulladékégető
várható hatásával veszélyeztetett térségek érdeleit. Hogy hiúsítsa meg az
égetőmű építési engedélyének kiadását, ezzel akadályozza meg, hogy a
heiligenkreuzi ipari parkba további, nagy energiaigényű üzemeket telepítsenek. Hogy
azonnal tegyen intézkedéseket a magyar külügyminisztérium határozott európai
fellépésének érdekében a Rába szennyezésének megállítására, és érje el, hogy
az európai bizottság ítélje el Ausztria környezetszennyező magatartását.
jelentette ki Viniczay Tibor polgármester.
A sajtótájékoztató után jött a hír, hogy Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter tájékoztatást kért osztrák kollégájától a Rába habzásának okairól. A miniszter hangsúlyozta, az osztrák fél kötelessége, hogy az érvényben lévő határértékeket betartassa a bőrgyárakkal.
