- Az oktatási kormányzat valóban azt hangsúlyozza, hogy vissza kell szorítani a bölcsészképzést, mivel nincs értelme annak, hogy diplomás munkanélkülieket képezzünk. Ami önmagában persze logikus és meggyőzően hangzik, csak egyáltalán nem világos, hogy a munkaerőpiacnak tulajdonképpen mire van szüksége.
Ha megnézi az ember, azt látja, hogy pillanatnyilag a munkaerőpiac egy részének specializált, magas szintű tudásra van szüksége. Ilyen tudást a BA képzés nem nyújt. Másrészt pedig gondolkodni képes, továbbképezhető, innovációra, kommunikációra képes embereket keresnek.
Ha valakinek bölcsészdiplomája van, úgy az elvileg tökéletesen megfelel ezeknek az elvárásoknak. Úgy vélem, ezzel nagyjából kielégíti azokat a követelményeket, amelyekkel ma a munkaadó a munkaerőpiachoz fordul. A munkáltató pedig majd kiképezi a saját emberét. Értelmetlen erről beszélni most, amikor éppen elindult a BA képzés. Egyelőre fogalmunk sincs arról, mit fog érni ez a diploma, mit lehet majd kezdeni vele. Mit lehet majd kezdeni egy műszaki vagy természettudományi alapszakkal? Ezt se lehet tudni jelenleg.
Ilyen helyzetben arról beszélni, hogy épp a bölcsészképzés visszaszorítására van szükség, egyszerűen félrevezető. Tapasztaltam, hogy Hollandiában, Angliában vagy Amerikában most is népszerű a bölcsészet. Pontosan azért, mert olyan embert képez, aki majd képes lesz kitalálni magát. A BA alapképzés ennyiben a gimnázium meghosszabbítása.
- Igen, jó 15, 20 évvel ezelőtt az volt a gyakorlat, hogy a gimnáziumba jelentkezéssel eltolták a pályaválasztási döntést. Nem 14, hanem 17-18 éves korban kell eldöntenie a diáknak, mi lesz, ha nagy lesz. Úgy tűnik, hogy a BA képzések vették át most ezt a szerepet.
- Bizonyos értelemben talán igen. Egyébként ez leginkább épp a szabad bölcsészet területén érzékelhető, amely a maga szakirányaival valóban lehetővé teszi a döntés elhalasztását. De ha már a szabad bölcsészetről beszélünk, először az egész szakmának gyanús volt a szak, hiszen olyan, korábban önálló diszciplinák helyébe lépett, mint a filozófia, esztétika, művészettörténet, vallástörténet, filmtörténet. Ezekből állt össze a szabad bölcsészet, és kezdetben nem tudtuk, mi is ez tulajdonképpen.
- A Szegedi Tudományegyetem honlapján már fent van, hogy szabad bölcsészet BA képzéssel milyen mesterkurzusok választhatóak. Négy-ötféle lehetőség is van.
- Persze, ott van a filozófia, az esztétika, a művészettörténet, vallástörténet, film, kommunikáció. A szabad bölcsészetnek hét szakiránya van, és minden szakirányból indul MA képzés, több közülük tanári szakon is.
Az ország mentális állapota katasztrofális, csak a rosszkedv virágzik
- Ön egy írásában szellemesen fogalmazza meg, miért is van szükség a bölcsészképzésre. Úgy látja, hogy a bolognai rendszerre való áttérés következtében a bölcsészképzés jelentősen visszaszorul?
- A bölcsészképzés talán visszaszorulóban van, de nem hiszem, hogy ez a bolognai folyamat számlájára írható. Mintha egész Európa tévesztett volna utat és keresné önmagát. Azt a történetet, amit elmondhat önmagáról, a közös értékeknek és a közös értelemnek azt a terét, amiben egy értelmes emberi élet élhető le.
De nézzük Magyarországot. Az ország mentális állapota katasztrofális, csak a rosszkedv virágzik. Biztos van ennek számos politikai és gazdasági oka is, de nem becsülném le a kulturális okokat, az értelemvesztést sem. Mert akárhogyan is, de az ember az életét egy értelmes egészként szeretné maga előtt látni, és tudjuk, hogy mindig is a mítoszok, a vallások, a művészetek és a filozófia biztosították azt az értelmi keretet, azokat a mintákat, amik ezt lehetővé tették. Így akár azt is mondhatnánk, hogy ma Magyarországon alapvetően és elsősorban bölcsészképzésre lenne szükség.
Elkeserítő mértékben van tele az ország ideges gyűlölettel. És nem csak a másikat utáljuk, sokszor magunkat is. Nem állítom persze, hogy a bölcsészképzés ezt meggyógyítja, de mindenesetre ez a képzés egy közös értelemre irányul. Arra a feltételezésre épül, hogy két ember szóba tud állni egymással, sőt, a beszélgetést még élvezni is tudja.
Vegyük például Prótagorasz mítoszát: hiába lopja el Prométheusz a mesterségbeli tudást és a tüzet az ember számára, hiába rendelkezik az ember a megélhetés képességével, tovább pusztul az emberi nem mindaddig, amíg Zeusz nem adja meg az embernek a közösségalkotás képességét. Nem véletlen, hogy ez az a képesség, amivel a mítosz szerint minden embernek rendelkeznie kell. Én azt kérdezném: mi a bölcsészet, ha nem ez? A nyelvek, a kultúra, a történetek, a művészetek ápolása. Ápolása mindannak, amivel egy élhető, értelmes világot tudunk alkotni.
- Tavaly írtuk a ponthatárok meghúzása után, hogy válsághelyzetben van a főiskola. Néhány meghirdetett szak el sem tudott indulni az ősszel.
-Igen, ez így van, és sajnos a szabad bölcsészet is ezek közé tartozott. Pedig ha valaki megnézi a tanszék honlapját, látja, hogy az oktatókat tekintve a miénk az ország egyik legjobb szabad bölcsészetet oktató tanszéke. Nem állítom, hogy az ELTE-vel felvesszük a versenyt, de bármely mást egyetem tanszékével igen. Nem csak arról van szó, hogy gyakorlatilag minden oktatónk tudományos fokozattal rendelkezik. Kollégáimnak jó neve van a szakmában, és egyáltalán, egy jó csapat jött össze. Remélem, lesz alkalmunk ezt bebizonyítani. Most adjuk be egyébként az MA szak akkreditációját, megítélésem szerint igen jó eséllyel.
- Azzal, hogy a főiskolából egyetemi központ lett, valóban jobb esély van a mesterképzés elindítására. Egyébként mi a véleménye az egyetemi integrációról?
- A fordulat pozitív. Más egy főiskolára, és más egy egyetemre jelentkezni, továbbá más egy egyetem érdekérvényesítő képessége. A filozófia MA beadása is sokkal problematikusabb egy főiskoláról, mint egy egyetemről.
- Tavaly úgy tűnt, és ebben több főiskolai oktató is megerősített, hogy a kormánynak az a szándéka, az országban legyen mondjuk hat nagy tudományegyetem, ezekbe integrálják az államilag finanszírozott képzéseket, a kisebb intézmények pedig éljenek meg a piacból. Jelenthet ez hátrányt Szombathelynek?
- Abban az értelemben már nem, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem a hallgatói létszámot tekintve az ország egyik legnagyobb egyeteme. Ha mi továbbra is főiskolaként állnánk itt, az tragikus lenne, de lényegesen jobb helyzetben vagyunk most, hogy megtörtént az integráció. A Nyugat-magyarországi Egyetemnek jó esélye van arra, hogy a fennmaradó intézmények közé tartozzon. Más kérdés, hogy az egyetemen belül minden kar megmarad-e. De ha az egyetem fontosnak tartja, átcsoportosításokkal fenn tud tartani egy olyan kart is, amelyik pillanatnyilag éppen nem nyereséges.
Mintha csak a piacnak lenne szüksége munkaerőre
- A napokban volt egy sajtótájékoztatója a munkaügyi központnak, ahol elhangzott, piacképes tudást kell adni az iskoláknak, a bölcsészekkel viszont nem lehet mit kezdeni a munkaerőpiacon. Ha folyamatosan azt sulykolják a munkaügyi szakemberek, a politikusok, hogy mindent alá kell vetni a gazdaság működésének, elképzelhető, hogy a bölcsészet tényleg háttérbe szorul.
- Valóban erős nyomás van a kulturális kormányzat részéről. Valakinek eszébe jutott egy jól hangzó marhaság, és mert bizonyos pénzeket tényleg meg lehet vele takarítani, most ezt nyomjuk. Mintha csak a piacnak lenne szüksége munkaerőre, de a köztársaságnak nem lenne szüksége állampolgárokra. Arról nem beszélve, hogy csak a jó isten tudja, mire van szükség a munkaerőpiacon.
-Viszont ha visszatérünk a tavalyi felvételi eredményekhez, a jelentkezők és a szüleik elhitték ezt az érvelést.
- Igen, úgy tűnik, hogy elhitték. Én azért remélem, hogy az egyetemmé válás az idei jelentkezéseknél számítani fog. Az intézmény most kétség kívül sokat tesz azért, hogy eladja magát. Van abban persze valami döbbenetes, hogy egy egyetemi képzést úgy kell eladni, mint a mosóport, de hát ez van. Sok az eszkimó és kevés a fóka, és most van éppen a nagy téli vadászat ideje.
- Igen, éppen ezekben a hetekben folyik a Nyugat-magyarországi Egyetem roadshowja is.
- Hát, hogyan sikerül vagy nem sikerül eladni magunkat, nem tudom. Ezt egyszerűen nem lehet kiszámítani.
- Hány sikeres jelentkezőre lenne szükség ahhoz, hogy szeptemberben elinduljon a szabad bölcsészet szak?
-Olyan huszonötre. Ez nem egy őrületes szám. Biztos van ennyi érdeklődő. Csak kialakult az az automatizmus, hogy aki megteheti, az inkább elmegy továbbtanulni Pestre vagy Pécsre. Az ország egyik legjobb gimnáziumából, a Bolyaiból például elvétve jelentkezett a BDF-re valaki. Azt hiszem, a jelentkezőknek és a szülőknek érdemes lenne félretenni ezt a közmeggyőződést, és alaposabban utánanézni az egyes szakoknak.
Annak egyébként, hogy egy kar relatíve kicsi, vannak előnyei. Emberléptékű képzés, áttekinthető viszonyok. Nyilván egyre inkább figyelembe kellene venni azt is, hogy máshol drágábbak a képzési költségek, mert például fizetni kell a kollégiumot. A szombathelyieknek, nagykanizsaiak, zalaegerszegieknek ez komoly szempont kell, hogy legyen.
-Az új rektor első sajtótájékoztatóján szinte szóról szóra azzal érvelt, amivel Ön. De valóban be kell bizonyítani, hogy érdemes ide jelentkezni, ez viszont időbe telik.
- Igen, ehhez néhány év kellene. Engem az bosszant, hogy sikerült Szombathelyen megcsinálni egy olyan tanszéket, ami az ország bármely másik tanszékével felveheti a versenyt, csak nem biztos, hogy lesz időnk ezt bebizonyítani. De ha most megkérdeznék a hallgatóinkat, nem hiszem, hogy rosszat mondanának rólunk.
