Hajszálnyira megtelt kedden a Savaria Egyetemi Központ díszterme, ezúttal nem hallgatókkal, hanem érdeklődő tanerővel: dr. Hiller István előadása volt napirenden, egy első pillantásra meglehetősen veszélyes időpontban, alig másfél héttel a népszavazás után. Lemondásra bátorító transzparensek, ellenvéleményt formáló hordák azonban távolról sem mutatkoztak, noha sajtósként így is csak gondos regisztrálódás után juthattunk be az okkersárga halogénfénnyel borított terembe.
A fővárosi MSZP képviselő Szabó Zoltán konferálta fel az oktatási és kulturális minisztert, aki eztán fennszóval, hatásszünetekkel, látványos szóképekkel, retorikailag jól tagolva festette fel a megjelent száz-egynehány pedagógus előtt az Új Tudás, avagy Műveltséget Mindenkinek programot.
Hátomszázzal több védőnő, drákói szigor az esélyegyenlőség megteremtésében
Ebben öt fő területet jelölt meg, mint az oktatás timpanonjának tartóoszlopait. Elsőként a korai fejlesztés szükségességét, mondván: a bölcsődék és óvodák tekintetében nem az átalakítás, hanem a megerősítés lesz a nyerő, ennek érdekében továbbfejlesztik a védőnői rendszert, és ösztönzik a halmozottan hátrányos gyerekek szüleit, hogy írassák csak csemetéjüket óvodába, mert minél később hozunk be egy gyereket a rendszerbe, annál valószínűbb, hogy később szociális segélyekre fog kényszerülni.
Másodjára az esélyegyenlőség megteremtését tűzték célul. Igaz, hogy ez Nyugat-Magyarországon nem tűnik oly égető problémának, mint mondjuk északkeleten vagy Baranyában, de az ország egészével kell tudnunk gondolkodnunk, közös a felelősségünk. Ennek tudatában jelenti ki, hogy a szegregáció a legsötétebb jövőt hozza, fehér és fekete iskolákat, amit már továbbgondolni sem lehet jó szájízzel.
Minden intézményfenntartótól esélyegyenlőségi programot várunk, és most nem fogok kertelni: akinek nem lesz ilyen, egy cent uniós forrást sem fog kapni jelentette ki Hiller.
Csak tuszkoljuk a tudást gyerekeinkbe, elfelejtve a játékosságot
A kompetencia alapú oktatás a harmadik alappillér: ez kiegészíti a lexikális tudás mindenhatóságát erőltető hazai rendszert. A miniszter szerinte leginkább ott hibázunk, hogy túl korán akarunk kis tudósokat nevelni. Nem hagyjuk a tudást leülepedni, és úgy építünk az alapokra első és második emeletet, hogy az alap még meg sem kötött.
Példaként a 2006-os PIRLS tanulmányt említi, ami 32 ország közül az előkelő ötödik helyen tünteti fel hazánk tízéves nebulóinak szövegértési képességeit (ez a 2001-es eredményhez képest nyolc pontos növekedés), míg a tizenöt éves magyar gyerekek a PISA felmérés szerint már csak a 23. helyen vannak. Nem csoda, hogy a középiskolai tanároknak mínuszból indulnak, mert először pótolniuk és frissíteniük kell az általánosban kimaradt dolgokat. Ezen kell változtatni.
Pénzzel is motiválnának
Negyedik irányvonalként a kollégiumok fejlesztését és a tehetséggondozást, ötödikként a pedagóguspálya presztízsének növelését jelölték meg, utóbbira különösen nagy nyomatékot helyezve: 2009-től az intézményvezetői pótlékot 20-40 ezer forinttal megemelnék, 30-50 ezerrel pedig a halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó tanárokét. Az eredményes kutatómunkát folytatók közül évente 25 pedagógust fejenként 10 millióval jutalmaznak, és szintén minden év végén fejenként 300 ezer forinttal becsülnék meg a száz legjobban teljesítő tanár munkáját. S ha ez nem volna elég, a pályakezdő oktatók fizetését is kiegészítik.
Amíg a kopasz BMW-sek az etalon, ne várjunk előrelépést
A pulpitust később a szakma képviselői foglalták el, akik túlnyomórészt érdektelen, redundáns, vagy egyenesen öncélú szónoklatokkal álltak elő (érdekes volt hallani a morajlást a széksorokban, mintha csak diákok reakcióját hallanánk egy unalmas tanórán).
Kivévelt ezek alól egyedül talán Módos Tibor, a Kanizsai Dorottya Gimnázium igazgatója képezett, aki elmondta: komoly probléma a mérhetetlen alulmotiváltság, hogy a diákok nem örömmel szívják magukba a tudást. Mert amíg sajnos azt látják, hogy kopasz BMW-sek élnek nagyon jól, még ha kilencszer buktak is, és a diplomások hagyják el sorra az országot, addig nem fogják azt hinni, hogy a tudás érték.
Hiller az illendőségből felállított szónokok után azzal zárt: van olyan program, ami kevés pénzt akar jó helyre tenni, ami szép, de nem elég, és van, amelyik sok pénzt akar rossz helyre tenni, ami viszont bűn nos, ők az oktatási minisztériummal a sok pénzt jó helyre elvét vallják. Kifejtette még, véresen komolyan veszi az Új Tudás programot, annyira, hogy jövőre is a jelenlévők elé akar állni, és tisztességgel a szemükbe nézni.
Majd elviharzott, mert fél hétre már várta őt irodájába Gyurcsány Ferenc.
