Olyan gyenge ötvenen gyülekezünk a Körmendi úti evangélikus templom közösségi termében, Für Lajos, az MDF egykori elnöke, volt honvédelmi miniszter, a körkörös védelem feltalálója, a Magyar Gárda jelenlegi patrónusa már ismerősként beszélget a helyiekkel. Egy asztalon a Magyar Nyugat Könyvkiadó által eddig megjelentetett kötetek. Változatos a kép, a Dunántúli Szakácskönyvtől Kuntár Lajos Véres Don-ján át egészen Gyurácz Ferenc: A szabadkőművességről szóló könyvéig.
Bereped alatta az asztal
A titokzatos társaságról később még szó esik, most azonban körülnézünk az érdeklődők között. Jó néhány ismerős arcot látunk, ők azok, akik a szélsőjobbos eseményeken is ott vannak. De a konszolidált szombathelyi polgárok is eljöttek. Az átlagéletkor 50 körül van, végre egyszer örülhetünk, hogy mi fiatalítjuk a társaságot.
Gyurácz Ferenc kezd, mint a kiadó képviselője. Négy évvel ezelőtt alakult a kiadó, 16 könyvet jelentettek meg eddig, de néhány nap múlva jön az újabb könyv, aminek bemutatója hétfőn lesz a Művészetek Házában.
Most viszont azért vagyunk itt, hogy megismerkedjünk Botlik József történész Nyugat-Magyarország sorsa, 1918-1921 c. kötetével. A könyv bemutatja a már ismert történetet is, hogyan kelt fel 1921-ben a magyarság, amikor a trianoni döntés után az osztrákok be akartak vonulni a Nyugat-dunántúli falvakba. De vannak a kötetben új információk is, amelyek olyan súlyt adnak neki, hogy ha nem is szakad be alatta az asztal, de belereped.
Magyaroknak magyar történelmet!
Amikor Botlik József beszélni kezd, még nem sejtjük, hogy majd egy órás előadásra kell készülnünk. Megtudjuk, hogy a marxista történetírás hamisít, maszatol, ezért magyaroknak kell magyar nemzeti történelmet írniuk, erre vannak már néhányan. Ráadásul a történész tényekkel dolgozik, amelyek időnként jobban lázítanak, mint a szavak.
Kiderül, 1921 előtt nem is létezett Burgenland. A területet Német-Nyugat-Magyarországnak hívták, ami persze, bosszantotta az osztrákokat, így egy bécsi professzor javaslatára nevezték el Burgenlandnak. A nevet pedig a közeli magyar városok német nevében szereplő Burg (Vár) kifejezésről kapta.
Ausztria pedig 1921-ben négy magyar vármegyét, Pozsonyt, Sopront, Mosont és Vas megyét követelte magának. A szlovák történelem tankönyv pedig hamisít, időben visszaviszi a későbbi trianoni határokat, így olvasható benne az, hogy a törökkorban a seregek a Dunánál a török-szlovák határt védték a hódítóktól.
A szerző egyébként üdvözli, hogy Szlovákiában csak egyféle történelemkönyv van, nem úgy, mint nálunk, ahol alternatív
könyvekből is tanulhatnak a nebulók, olyanokból is, amit a madarasok állítottak össze.
Prónay, az igaz magyar hazafi
1918 őszén a magyaroknak lehetőségük lett volna elűzni a betolakodókat, hiszen 1,2 millió katona jött haza a frontról, köztük 650 ezer magyar nemzetiségű és 50 ezer ruszin. A ruszinokra lehetett volna számítani, nem úgy, mint a tótokra, szerbekre, oláhokra. Őket azonban erőszakkal, géppuskával való fenyegetés közben szerelték le, a fegyvereket később a románoknak adta a baloldali kormány. Összesen 30 ezer külföldi katona érkezett Magyarországra, őket a 700 magyar és ruszin könnyen elzavarta volna, ha van fegyverük. Pedig a kormány tudott a területi követelésekről, ennek ellenére leszerelte a hadsereget.
A párizsi békekonferenciára Ausztria nem nyújtott be hivatalos területi igényt, az első változat arról szólt, hogy az 1860-as határokat állítják vissza. Színre lép viszont Wilson amerikai elnök, akiről tudható, hogy szabadkőműves volt, és követeli a határok módosítását. Csehszlovákia pedig úgy alakult meg, hogy Masariknak, a későbbi első csehszlovák elnöknek a
felesége Wilson unokahúga volt. Masariknak egyébként TGM volt a monogramja, éppúgy, mint annak a TGM-nek, aki filozófusnak hazudja magát. (Tamás Gáspár Miklósról van szó.)
Tehát, a párizsi békekonferencia undorító boszorkánykonyha volt
Magyarország a hazugságok hálójában
Nagy taps köszöni meg a szerző szavait. Gyurácz Ferenc szerint ez az egész nagyon szomorú nekünk. De felkonferálja Für Lajost, miközben kijelenti, az MDF története 1956-ban, vagy még előbb kezdődött. Für Lajos emlékiratainak második kötete egyébként a nem SZDSZ-es ellenzékről szól, olyan különben sem volt, mindent a népnemzeti ellenzék csinált. Hazánk pedig ma még a hazugságok hálójában van.
Für Lajos, mint később kiderül, sokkal rövidebb volt. Azzal indít, hogy ma nehéz bármiről is beszélni, hiszen ha valaki csak megszólal, akkor rögtön lázít. Ezért másra van szükség. Lehet, hogy eltorzult a gondolkodása, de valószínűbb, hogy azoké torz, akik nem a magunkfajták. Hiszen, ha az ember elkezd bármiről beszélni, öt perc múlva kinyílik a bicska a zsebében.
Változtatja a dramaturgiát, teátrálisan kérdezi, meddig kell tűrni, hogy magyart vernek Kolozsváron, Nyitrán, Szabadkán. Mikor jutunk el oda, hogy magyarok vernek tótot Nyitrán, szerbet Szabadkán, oláhot Kolozsváron?
Persze, nem jó, ha bárkit is megvernek, de ezt nem szabad tovább tűrni. Slota ráadásul olyan térképet tett fel honlapjára, ahol nem létezik Magyarország, területét a környező országok foglalják el. És hallgat a magyar kormány, és hallgat az ellenzék.
Mi lett volna Für Lajosból?
Itt az idő, hogy igazságot szolgáltassanak Magyarországnak, és a magyaroknak. Ezért olyan szervezetet kell létrehozni, ami már működött a két világháború között, és követelni kell a (szinte suttog) határrevíziót.
Nem itt kell zászlót bontani, de el kell gondolkodni, hiszen sok térképrajzoló létezik. Páran már felhívták az országból, el kell kezdeni a szervezést, hiszen a 24. órában vagyunk. Aztán teátrálisan felteszi a kérdést, ki lett volna belőle, az egyházasrádóci születésű gyerekből, ha a magyar felkelőknek nem sikerül kiharcolniuk 1921-ben azt a népszavazást, amelynek eredményként Vas megye nagyobb része magyar terület maradt?
Lehet, hogy zavart, frusztrált lenne, és akik itt ülnek a teremben, azok is.
Botlik József aztán megmondja, mit kéne tenni! Ahhoz, hogy a vajdasági magyaroknak hajuk szála se görbüljön, be kellene hívatni a szerb nagykövetet, és közölni, Szerbia Nyugatra irányuló információs összeköttetése Magyarországon megy keresztül, mi pedig nem tudjuk garantálni a biztonságos működést. Meg kellene említeni, hogy az autópályákon a szerb kamionoknak többszörösére emeljük az útdíjat. Mindjárt biztonságban lennének a vajdasági magyarok.
Az USA nem létezik!
Megtudjuk a szerzőtől azt is, hogy sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok nem létezik, hiszen nincs alkotmányuk. Egyébként pedig Roosevelt elnök is szabadkőműves volt, ráadásul a II. világháború után Potzdamban megrajzolt Európából mára semmi sem maradt, csak a Benes dekrétumok. Most kellene fellépni, példaként követni Koszovó függetlenségének kikiáltását.
Ekkor kimenekülünk a szabadba. Elkötelezett jobboldali ismerősünk mondja, az öregnek megbuggyant az agya. Csendben bólogatunk.
