Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump újabb üzenetekben szólította fel a világ több országát, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros védelmében az Iránnal kiéleződő konfliktus közepette. A térség stratégiai jelentősége óriási: ezen a tengeri útvonalon halad át a világ olajkereskedelmének jelentős része, ezért bármilyen fennakadás azonnal megjelenik az üzemanyagárakban is.
Trump a Truth Social közösségi platformon közzétett bejegyzésében arról írt, hogy azoknak az országoknak, amelyek a szoroson keresztül jutnak olajhoz, „gondoskodniuk kell az átjáró biztonságáról”. Hozzátette: az Egyesült Államok ebben „jelentős segítséget” nyújt majd, és a kezdeményezést egyfajta nemzetközi együttműködésként állította be, amely szerinte a „biztonság és az örök béke” irányába terelheti a világot.
A kijelentések azonban több szempontból is ellentmondásosnak tűnnek. A konfliktus katonai eszkalációjának első szakaszában Washington és Izrael nem vonta be széles körben szövetségeseit a tervezésbe. Sőt, a kezdeti bombázások után Trump korábban még gúnyosan reagált arra, hogy az Egyesült Királyság hadihajókat küldene a térségbe.
A retorika és a katonai valóság között is jelentős a különbség. Trump korábban azt állította, hogy Irán katonai képességeinek „száz százalékát megsemmisítették”, ugyanakkor elismerte: Teherán még mindig képes lehet drónokkal, tengeri aknákkal vagy rövid hatótávolságú rakétákkal támadni. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok szükség esetén folytatná az iráni tengeri eszközök elleni katonai fellépést.
A felhívás később konkrét országokra is kiterjedt. Trump többek között Kínát, Franciaországot, Japánt, Dél-Koreát és az Egyesült Királyságot nevezte meg olyan államként, amelyek szerinte hadihajókkal járulhatnának hozzá a Hormuzi-szoros biztonságához.
A megszólított országok azonban eddig visszafogottan reagáltak.
Az Egyesült Királyság kormánya közölte, hogy jelenleg szövetségeseivel egyeztet a térség hajózási biztonságának különböző lehetőségeiről, konkrét katonai vállalást azonban nem tett.
Kína a feszültség azonnali csökkentését sürgette. A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője szerint minden fél felelőssége az energiaellátás stabilitásának biztosítása, ugyanakkor nem erősítették meg, hogy Peking hadihajókat küldene a térségbe.
Japán szintén óvatosan reagált: egy külügyi tisztviselő jelezte, hogy Tokió nem küld automatikusan haditengerészeti egységeket pusztán egy amerikai felhívás miatt.
A francia külügyminisztérium közben cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Párizs már döntött volna hadihajók küldéséről. Dél-Korea részéről egyelőre nem érkezett hivatalos válasz.
A kezdeményezés körüli viták jól mutatják, mennyire érzékeny kérdés a Hormuzi-szoros biztonsága. A térségben zajló katonai mozgások nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági szempontból is az egész világot érintik, hiszen az olajszállítás zavara azonnal hatással lehet a globális energiapiacokra – írja a 444.hu.
