Nem egyszerű dolog tárgyilagosan még akár csak ajánló sorokat is, pláne bármilyen kritikai megjegyzéseket írnom Nagy Róbert legújabb kiállítása és annak a Savaria Mozi előadásai előtt futó animációs reklámja kapcsán. Ezer éves ismeretségünk mellett ugyanis évtizednél is hosszabb ideje dolgozunk együtt a Művészeti Szakközépiskolában technikai képcsinálást tanítva.
Minden szó előtt is hadd ajánljam inkább mindenkinek jó szívvel, hogy ha teheti, a hét végéig látogasson el valamelyik kulturális műintézménybe és engedje hatni az élményt! Azt az élményt, amely Nagy Róbert jó szokásához híven nem a hagyományos műélvezésre, a falakra kitett síkszerű alkotások egyirányú befogadására, hanem a néző aktív részvételére és az élmény folyamatos (át)értelmezésére épül ezúttal is. Azt az élményt, amely egy nem példa nélküli, de nálunk a kiállítóhelyeken még mindig szokatlan eszközrendszerrel, a multimédia és a technikai kép eszköztárával egészíti ki, írja felül a kifejezés lehetőségeit.
Az épület kör alakú lépcsőházban találkozik a látogató a kiállítás dioráma-szerű részével: a kerek térben fellógatott kerti eszközök idézik meg a régi körpanorámák illúziókeltő megoldásait. Szinte várnánk, hogy a falakon körben jelenik meg az illúzió többi része. Az összetett alkotás egyik mozgóképre épülő része mégis a lépcsőház mélyén tökéletes hasonlósággal megidézett mély gödörben tárul fel. Itt szív magába először Nagy Róbert féregjárata, csillagkapuja a spirálisan magába húzó, forgó mozgásával (tériszonyosoknak javaslom, hogy inkább a lépcsőház alján állva nézzenek bele).
A féregjárat kifejezés a sci-fik tömegkulturális világát és a csillagászat, a kozmológia tudományos elméleteit idéző értelmezési kulcsa Robi munkájának. Vagyis már önmaga is világok, gondolkodásmódok közti átlépés. Csakúgy, mint az alagsor sötét fülkéjében futó animáció. Ebben a magát animált kép formájában megidéző művészt látjuk végtelenített sötét térben, végtelenített és önmagába visszaforduló sétája, keresése és szemlélődése közben.
Világok és észjárások közti átjárások és átlépések. Hagyományok és még ismeretlen új párbeszéde. Teremtő munka (kertészkedés), alkotás (a kert univerzumához hasonló ábrázoló művészi munka), szemlélődő figyelés párhuzamai és kapcsolódásai. Külső és belső látás egymásba játszása. Sötétség és megvilágosodás. Csak néhány ízelítő a kreatív és impulzív mű befogadása közben a féreglyuk mozgásához hasonlóan magába rántó gondolatokból. Ahogy az alagsori animáció önálló címe mondja: elágazó ösvényeken járunk körbe-körbe. Vagy előre? Vagy maradunk egy helyben rejtett belső élményeket átélve?
A Szombathelyi Képtárban vasárnapig látható kiállításon és a Savaria Mozi vetítései előtt futó animáció megtekintése során minden csillagkapuba lépő eldöntheti maga…
