„Munkára kéne fogni a negyven évesen nyugdíjba menő tűzoltókat!” – ilyen és hasonló sms-ek és hozzászólások tucatjait olvashatjuk a sajtóorgánumokban. Nyikhaj, szakmájukban képzetlen rendőrökről, vígan fusizó életerős, vállalkozásokat üzemeltető, amúgy már állományon kívüli, magas nyugdíjakkal elküldött rendvédelmisekről hallani. Sokaknál kiveri a biztosítékot, igazságtalannak érzik, hogy a rendőrökre, tűzoltókra, katonákra más szabály vonatkozik, és követelik, legyenek egységesek a nyugdíjazási szabályok, ne legyenek kivételezett munkaköri csoportok.
A másik oldalon az érintettek önérzetükben sértve szembesülnek ezekkel a gyakori, sztereotip megnyilvánulásokkal. Tűzoltók kerestek meg bennünket azzal, öntsünk végre tiszta vizet a pohárba, hadd mondják el ők is a véleményüket. A szombathelyi tűzoltóságon Göncz Szabolccsal (tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetővel) és Bognár Lászlóval (a független szakszervezet helyi vezetőjével) beszélgettünk.
Új törvényért kiáltanak, holott az már rég életbe lépett
”Becsüljenek meg bennünket jobban azért, amiért 25 évet az életünkből tényleg arra áldozunk, hogy oda megyünk be, ahonnan más elfut, és ha kell, az életünket tesszük kockára másokért.” – méltatlankodik László.
A tűzoltók szerint a fő probléma az, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a helyzetük megváltozott. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira – az 1996. évi LXIII. törvény 2005-ös módosításának életbe lépésével – már más szabályok vonatkoznak, mint amit általában a közvélekedés ismer.
Azt is tudni kell, tették hozzá, hogy a rendszerváltás előtt a fegyveres erők tagjaitól az állam lojalitást várt el, ennek fejében pedig elég komoly kedvezményeket is adott. Az 1996 előtt felszerelt tűzoltóknál is kötelező volt a 25 év szolgálati idő, csak akkoriban úgy számították ezt ki, hogy a civil életben letöltött éveket is hozzáadták. Ha például valaki 15 évesen munkába állt egy gyárban, majd húsz évesen csatlakozott egy fegyveres testülethez, máris 5 év szolgálati ideje volt, negyven évesen így simán nyugdíjba mehetett.
A mostani tűzoltóállomány java (90 százaléka) már 1996 után szerelt fel, tehát így rájuk már az új szabályozás vonatkozik. Nekik tényleg le kell húzni a testületnél 25 évet. A tűzoltóknál ugyanakkor (és egyéb fegyveres testületnél) még mindig másként számolják az éveket, ugyanis van egy szorzó, mely szerint minden eltöltött öt év hatnak számít. A mostani törvénykezés értelmében tehát 55 éves kor alatt csak olyan tűzoltó mehet nyugdíjba, akinek megvan a 25 év tényleges szolgálati viszonya (ami valójában 22 év), és legalább negyven százalékos rokkantsága van.
Akad persze kivétel: „Ismerek én is olyan nyugdíjas tűzoltót, aki 38 éves, súlyos gerincsérve, van, kezelni kell a magas vérnyomását, nem mellesleg cukros is. Ránézésre egészséges ember, de ki cserélne vele?”
Mit kezdhetnének egy hatvan éves tűzoltóval?
Manapság a tűzoltóság állományába a fiatalok 25-30 évesen kerülnek (35 év a határ), mert ehhez a munkához szükség van élettapasztalatra. A tűzoltók kiemelik, az ő hivatásos állományukban kevés a tiszt (105 főből 10-en), ezen kívül csak heten nem vonulás-kötelesek, nincsenek aktatologató tűzoltók, és nincs is ilyen munkakörre szükség. Ha megváltozna a nyugdíjkorhatár, mit kezdhetnének egy hatvan éves tűzoltóval? Ő mentsen, ha baj van? Vagy találjanak ki fals munkaköröket, csak azért, mert nem mehetnek el nyugdíjba?
Ráadásul, mivel a tűzoltók többsége nem tiszti beosztásból megy nyugállományba, szó sincs arról, hogy százezres nyugdíjakat kapnának. A szolgálatban is átlag nettó százezret visznek haza (ez bruttó 160 ezer). Sokan ezért is dolgoznak munka mellett másodállásban. Emellett egy tűzoltó éjjel-nappal vonulás-köteles, ha szabadságon van, akkor is kötelezően le kell jelentenie hova megy, hogy bármikor be tudják hívni. Szerintük ezt az állandó készenlétet is honorálni kell, ha mással nem, hát az előrehozható nyugdíjjal.
A tűzoltóknak minden évben komoly alkalmassági vizsgán kell megfelelni
Régen sem volt egyszerű egyenruhás szervezetbe kerülni, - mivel más megítélés alá kerültek, mint az átlag állampolgár - teljes körű erkölcsi feddhetetlenségre volt szükség, még a rokonokat, a házastárs családját is lekáderezték. Most már ilyen nincs. Viszont komoly egészségügyi szűrőn esnek át, ami kezdődik a háziorvosi vizsgálatokkal, előszűrésekkel, majd a jelentkezőket elküldik Budapestre, a honvédség egészségügyi központjába. Itt a fele kibukik.
Nem lehet tűzoltó például az aki szemüveges, magas vérnyomása van, tüdőbeteg, színtévesztő, vagy más alapbetegséggel rendelkezik. Aztán komoly fizikai és pszichológia alkalmassági vizsgát tesznek - itt szoktak a legtöbben elvérezni. Évenként kötelező belső feladatuk (a kötelező testi alkalmassági vizsgán túl) Szombathelyen a 14. emeletre fellépcsőzni úgy, hogy az első négy emeletig egy vízzel teli, tíz kilós kannát is cipelni kell. A legjobb tűzoltó 55 másodperc alatt teljesíti ezt. Nincs különösebb határ, csak verseny van. A jelentkező tűzoltókat pontozzák, rangsorolják, és ha üresedés van, igyekeznek a legjobbakat felvenni.
