A tapasztalatok szerint jellemzően azoknál a munkáltatóknál a leggyakoribbak a visszaélések, ahol az átlagosnál több munkavállalóra van szükség: a mezőgazdasági idénymunkánál, egyéb szezonális munkáknál, vendéglátóhelyeken, strandokon, piacokon, a termelő- és feldolgozóiparban, és különböző szolgáltatási ágazatokban, fuvarozó cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál.
A legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak késve jelenti be a foglalkoztatást. Sokszor a bejelentés ugyan megtörténik, de nem a valós munkaidőről szólnak a leadott adatok. A legtöbb szabálytalanság az egyszerűsített foglalkoztatásnál fordult elő.
A közlemény szerint a revizorok évente átlagosan 23-25 ezer foglalkoztatásra vonatkozó vizsgálatot végeztek. 2011-ben majdnem 3 ezer vizsgálat, míg 2012-től évente nagyjából 5 ezer ellenőrzés tárt fel szabálytalanságot.
Milliárdokkal cingárabb az államkassza
2011-ben csaknem 1 milliárd forint, 2012-ben több mint 422 millió forint, 2013-ban majdnem 760 millió forint, 2014-ben több mint 1,3 milliárd forint, míg 2015 augusztusáig mintegy 205 millió forint nettó adókülönbözetet állapított meg a NAV.
A jogsértések miatt 2011-ben több mint 635 millió forint, 2012-ben majdnem 808 millió forint, 2013-ban mintegy 942 millió forint, 2014-ben majdnem 1,3 milliárd forint, továbbá 2015 augusztusáig több mint 533 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a NAV.
Az adóhatóság felhívja a figyelmet, hogy a feketefoglalkoztatás a munkavállalóknak is problémát okozhat, akit ugyanis munkáltatója nem jelent be, annak veszélybe kerül a nyugdíja, nem kaphat táppénzt, ha megbetegszik, és hiteligényléskor hiába kér jövedelemigazolást a NAV-tól.
