Magyarország sokat költ útfejlesztésekre,GDP-arányosan az úthálózatra fordított költésben uniós éllovasok vagyunk - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzéséből.
Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint Magyarország 1871 kilométeres autópálya-kapacitása meghaladja Csehországét, Szlovákiáét vagy Ausztriáét. Az ország az elmúlt 16 évben a GDP 1,1 százalékát fordította közúti infrastruktúrára, ennek nagy része azonban a jól kommunikálható sztráda- és gyorsforgalmi útépítésekre ment, miközben az alacsonyabb rendű utak 43 százaléka kifejezetten rossz állapotú. Ahhoz, hogy az úthálózat legalább a megfelelő állapotot elérje több mint 9300 milliárd forintra lenne szükség.
A pénz háromnegyede új építésekre ment
A 43 százaléknyi rossz minősítésű mellett az utak 8 százaléka nem megfelelő, 12 százaléka tűrhető kategóriába tartozik. Pedig a jó minőségű úthálózat csökkenti a szállítási időket, optimalizálja a logisztikai folyamatokat, így nemzetgazdasági szintű hatékonyságnövekedést eredményez – hangsúlyozták. Az elemzésben kiemelték: Magyarországon az állam közúti költéseinek 28 százaléka irányult a meglévő úthálózat karbantartására, míg 72 százalék új utakra.
Az elemzés készítői szerint a közlekedéspolitika elsődleges feladatának nem az új, költséges hálózati elemek kiépítését, hanem a meglévő, leromlott állapotú fő- és alsóbbrendű úthálózat felújítását kellene kijelölni.
Az elmúlt 16 évben a gyorsforgalmi utak bővítésére és fejlesztésére több, az alsóbbrendű utak állapotának javítására kevesebb hangsúly jutott. Ennek oka, hogy az új fejlesztésekre könnyebben lehetett EU-s forrásokat kapni, illetve a nagyobb volumenű projekteknél a beruházói szempontból potenciálisan kedvezőbb árazás is növelhette a „kivitelezői étvágyat”. A nagyobb cégek számára a nagyobb fejlesztések kedvezőbbek lehettek, mint a sok, apró felújítás – foglalta össze az elemzés az Orbán-kormány NER-es vállalkozókat hizlaló politikáját.
Az Európai Unió is támogatott magyarországi útépítéseket
Kíváncsiak voltunk, hogy az Európai Unió milyen útfejlesztéseket támogatott. Az EU nyilvánosan elérhető tájékoztatása szerint az Európai Unió kohéziós alapja is támogatott sztrádafejlesztéseket, azokat, amelyek illeszkednek a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T). Támogatják a TEN-T hálózat hiányzó szakaszainak kiépítését, a határok összekapcsolását (mint az M30-as vagy M4-es). Ezen felül a kohéziós alap a vasútfejlesztéseket támogatja, további közút-fejlesztéseket nem.
A kohéziós alap az alábbi beruházásokat is támogatta:
Az M30-as autópálya Miskolc – Tornyosnémeti közti részénél kiemelkedő összeggel, 552,6 millió euróval (több mint 180 milliárd forinttal) támogatták egy 60 kilométeres, a nemzetközi Via Carpatia folyosóhoz tartozó szakasz teljes kiépítését.A már meglévő autópályák üzemeltetési jellegű szinten tartását, újraaszfaltozását vagy a kapacitásbővítő sávbővítéseket az EU – kevés kivételtől eltekintve – nem finanszírozza közvetlen Kohéziós Alapból.
A kisebb, vidéki vagy megyei utak megújítása viszont nem a Kohéziós Alapból, hanem az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz tartozó TOP Plusz keretből finanszírozható, ezek azok a támogatások, amelyeket a megyei közgyűlések gondoznak.