A húsvéti csoki desszertek vásárlása, a lakás dekoráció barkával, virággal és a rokonlátogatás mellett népszerű szokás a locsolkodás hagyományának fenntartása, mely a szűk családon túl a szomszédság bevonásával is történhet - derült ki a Kutatópont Kft. februárban végzett 2000 fős kutatásából, amely a húsvéti szokásokat vizsgálta.
A magyar családok húsvéti asztalára főként
főtt tojás (81 százalék),
füstölt/pácolt sonka (78
százalék),
rántotthús (54 százalék),
retek (42 százalék)
fonottkalács (42 százalék),
füstölt
tarja (40 százalék) és
töltött káposzta (36 százalék) kerül a felmérés tapasztalatai alapján.
A
kiadós ünnepi étkezés mellé előszeretettel fogyaszt a hazai lakosság
szénsavas üdítőt (53
százalék),
rostos üdítőt (43 százalék),
sört (37 százalék),
bort (35 százalék) és
pálinkát (30
százalék).
A gasztronómiai preferenciák a nemek tekintetében jelentős eltéréseket mutattak, míg a franciasaláta, zserbó, linzer sütemény, tojáslikőr és rostos üdítők a nők ízlésvilágához inkább illeszkednek, addig a férfiak tányérjára és poharába az átlagnál magasabb arányban kerül sült oldalas, töltöttkáposzta, sör, bor és pálinka.
Vajon a több mint 600 éves európai hagyományokra visszavezethető kocsonya már egy letűnt kor emléke?
A Kutatópont 2000 fős felmérése megerősíti, hogy a francia eredetű zselés állagú egytálétel elsősorban az idősebb, 50 év feletti lakosság által fogyasztott húsvétkor, míg a csak nevében francia, franciasaláta az 50 év alattiak körében kedveltebb.
A 18 évnél idősebb lakosság ünnephez köthető szokásait is feltérképezte a vizsgálat, mely
szerint a felnőtt populáció
55 százaléka vásárol ajándékba csoki nyuszit/tojást,
40 százalék
csinosítja otthonát barkával,
37 százalék dekorálja otthonát friss, vágott virággal, további
37
százaléka a megkérdezetteknek fest tojást,
közel harmada (31 százaléka) a lakosságnak
utazik el rokonlátogatás céljából, valamint
19 százalék rejt el ajándékot a kertben rokon
gyermekek számára vagy látogat el az ünnepi misére.
A pácolt sonka, füstölt tarja jóízű elfogyasztása előtt a magyar lakosság 13 százaléka tartja a húsvéti böjtöt időtartamtól függetlenül.
Kíváncsiak voltak arra is, hogy a 17. századig visszanyúló magyar népszokás, a locsolkodás népszerűségi mutatói hogyan alakulnak.
„A felnőtt korú magyar nők 79 százalékát óvják meg az „elhervadástól” férfi rokonaik, barátaik, 11 százaléka a nőknek a férfiakat vonta felelősségre az elmaradás okán, és további 10 százaléka a nőknek önszántából tartja távol magától a kölnivel, vagy vízzel történő locsolás hagyományát”– mondta el Rabcsánszki Laura a Kutatópont Kft. projektigazgatója.
A felmérés rávilágított arra is, hogy az ellenállás a népszokás irányába a legalacsonyabb a 18-29 évesek körében, míg az 50-59 évesek, a budapestiek, valamint a magasabb végzettségűek zárkóznak el a leginkább. A húsvéti hagyományt tovább vivő nőket a szűk családon túl (férj, gyermek, szülő, testvér) a szomszédok (29 százalék) locsolják meg a legmagasabb arányban.
