Ez a teszt egy cseppet nehezebben indult, mint a középiskolai
A mi menzánk: Elamen-akták (második rész) 2013. November 27. 11:10 , már csak azért is, mert nem volt könnyű olyan ovit találni, ahonnan el lehetett hozni az ebédet az adagok miatt. Aztán rábukkantunk a Marosi ovira, ahol meg tudtuk beszélni a dolgot a kedves óvó nénivel, aki még direkt a konyhára is elszaladt, hogy egyeztesse a dolgot a konyhai dolgozókkal. De mikor hétfőn megjelentünk az ebédért, senki nem is tudott a dologról, és elég nehézkesen adták csak oda az aznapi adagot. Ez a hozzáállás sajnos az egész további hétre jellemző maradt.
A feltételek itt is ugyanazok maradtak, mint a középiskolában: senki sem tudta, hogy a sajtótól jöttünk, és ugyanazt kaptuk, mint az ovisok (és az általános iskolások, mert nekik is ugyanaz a menü). Az ebéd ára itt is 606 forint. Nem voltak annyira bőségesek az adagok, mint a múlt héten, de még így is ketten ebédeltek belőle (és persze jutott a többi kóstolónak is).
Hétfő
A hetet májgaluska levessel, finomfőzelékkel (amihez apróhús is járt), két szelet kenyérrel és egy naranccsal indították az ovisok. Az ételek kinézetre egészen gusztusosak, de a leves szinte teljesen íztelen, és a májgombóc májmentes. A főzelékben túl sok a rántás, és az íztelenség ezt is elérte: ha nem tudnánk, hogy elvileg finomfőzeléket eszünk, nem tudnánk megmondani, hogy az. 10/5,5 pontot kapott.
Kedd
A keddi menü karfiolleves, sonkástészta savanyú uborkával, és desszertnek kivi. A leves ma is ízetlen, és a tésztát erősen túlfőzték. A karfiolok barnák, és nem túl bizalomgerjesztőek. A sonkástészta úszik az olajban, és alig van benne sonka. Ami van, abban sincs sok köszönet: tele van porcogókkal. A mai teljesítmény 10/4 pontot ért.
Szerda
Szerdán tojásleves volt, utána pedig véres hurka tört krumplival és párolt káposztával. A leves karakterét újfent az íztelenség szóval tudjuk a legjobban körülírni, ráadásul meglehetősen zsíros. A krumpli sótlan, de nem rossz, a hurka ezzel szemben nagyon borsos, ráadásul száraz, és el is van égetve. A káposzta rendben volt. A szerdai ebédre 10/4,5 pontot adtak a kóstolók.
Csütörtök
Zöldség-krémleves sárgarépakockával, göngyölt csirkemell, kukoricás rizs és uborkasaláta a csütörtöki ebéd. A leves egyáltalán nem krémes, teljesen híg, és megint nincs semmi íze. A rizsben összesen öt szem kukorica árválkodik, viszont a hús, annak ellenére hogy egy kicsit száraz, egészen finom, a salátát pedig mindenki szereti. 10/7 pont.
Péntek
Az ovisok hetét csontleves zárta cérnametélttel, parajfőzelék (polgári nevén spenót), tört krumpli reszelt sajttal és egy alma. A leves, mint a többi társa a héten, teljesen semmilyen. A krumpli sótlan, de elmegy, a spenót pedig ugyan nem a legjobb, de ehető. A hét utolsó napja 10/6 pontot kapott.
Egyáltalán nem értettük, miért is van olyan sok problémája a közétkeztetéssel az embereknek a múlt heti tesztünk után, mivel a szakközépiskolából minden nap szívesen laktunk jól. Ezért is tettünk próbát egy újabb helyszínen. Ezt a menüt eszik egyébként az általános iskolások is, és egyiküktől tudjuk (fiatal olvasónk mindössze kilenc éves), hogy a szerdai véres hurkát például az ő osztályából csak egy gyerek ette meg.
Az egész hét 10/5 pontos értékelést kapott. Vegyes eredménnyel ért hát véget nagy menzatesztünk: egy hét jóízű, laktató ebéd után egy hétnyi olyan ebéd következett, amit mi magunk sem szívesen ennénk meg, és az biztos, hogy nem raknánk óvodások és kisiskolások elé. Nyilvánvalóan az Elamennek sem könnyű ilyen nagy mennyiségű ételt előállítani ekkora összegből, de talán azt is felül kéne vizsgálni, hogy miért szükséges ennyire fűszermentesen sütni-főzni, mikor a legtöbb gyerek otthon biztosan nem ilyen só-és fűszermentes ételeket kap.
Ez a két hét leginkább azt mutatja, hogy egy ekkora cégnél nem lehet általánosítani: van, ahol jól főznek, máshol meg nem annyira. Bár az a tendencia is megfigyelhető, hogy az étel ehetősége korosztályonként lefelé romlik: inkább bele sem gondolunk, hogy mit kaphatnak szegény bölcsisek.