Tiltakozást generált, hogy a kormány az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva fellazította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat, a többi között védett erdőkben is lehetővé téve a tarvágást őshonos fafajoknál, megengedve a vágásérettségi kor csökkentését, eltörölve az őshonos fajoknál az erdőfelújítási kötelezettséget, szélesre tárva a kaput a tűzifa kitermelése előtt a természetvédelem rovására.
Szeverényi Tamás szerint ugyanakkor a magyar erdőkben nagyon sok a túlkoros, túltartott erdő, amit már régebben ki kellett volna termelni. Ennek oka, hogy az elmúlt években jelentősen visszaesett a kereslet a fa iránt, hiszen olcsó volt a gáz és sokan szigetelték is házaikat - írja a 24.hu nyomán a napi.hu .
Az ország erdeinek összes fakészlete 400 millió köbméter. Ez a mennyiség évente 13 millió köbméter újabb fát (növedéket) termel. Ezzel szemben mi csak – sok éves átlagban – 7,5 millió köbméter fát termelünk ki, tehát évente átlagosan 5,5 millió köbméterrel szaporodik az ország fakészlete.
Munkaerő azonban nincs elég, a fakitermelés veszélyes, nehéz és nem fizetik jól. Ez egy komoly korlátozó tényező a többletkitermeléssel szemben. A szakértő szerint valójában nem is a fakitermelést, hanem az erdőfelújítást könnyítette a kormány.
Szeverényi elmondta, a fa kivágásakor mintegy 50 százalékban tartalmaz vizet – természetes módon ez 12 százalékra csökkenthető, ez a légszáraz állapot, ami optimális a fa eltüzeléséhez. A vizes fa elégetésekor az energia jelentős része a víz elpárologtatására fordítódik. Az égés tökéletlen lesz, a fagázok égés nélkül, füst formájában távoznak, illetve kátrány formájában lerakódnak a kéményben.
Az augusztusi kivágással a fűtési idényig meghosszabbodik a száradási idő, és akár már ezen a télen felhasználhatóvá válik a fa, ha feldarabolva, hasítva, száraz, és szellős helyen tárolják addig. Ha a 12 százalékot nem is érik el, lehet használni a fákat.
