Az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a jogviszony létrejötte után 47 évvel és egy hónappal, közép-európai idő szerint péntek éjfélkor megszűnt, azaz jogilag kiléptek az EU-ból. Ez példátlan az EU történetében. Az uniós intézményekben a britek képviselete megszűnt, így mostantól nem szólhatnak bele a közös jogalkotásba, de legalább év végéig még kötelezően vonatkozik rájuk az uniós joganyag. Jelen tudásunk szerint december 31-én a britek uniós tagsága a gyakorlatban is megszűnik: kilépnek a közös piacból és a vámunióból, az EU büdzsébe sem fizetnek már be, de hatalmas kérdés, hogy mi lép mindezen viszonyrendszer helyébe.
Az Egyesült Királyságot a második világháború utáni időszak egyik meghatározó konzervatív párti politikusa, a 2005-ben elhunyt Sir Edward "Ted" Heath egykori miniszterelnök vezette be az EU akkori elődszervezetébe, az Európai Közösségbe 1973. január 1-jén, ami később Európai Unióvá vált. Nagy-Britannia mindig is sereghajtó volt az Európai Unió számos sarkalatos integrációs folyamatában. Ez azt jelenti, hogy a kritikák szerint az ország mindig is csak félszívvel volt tagja az EU-nak, hiszen kimaradt például a valutaunióból, nem volt tagja a schengeni övezetnek, és nagyon sokszor igyekezett útját állni bizonyos kollektív uniós célkitűzéseknek.
Boris Johnson a Brexit pillanata előtt egy órával, brit idő szerint 22 órakor televíziós beszédet intézett az országhoz. A Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint a miniszterelnök kijelentette: a kormány és az ő személyes feladata most az, hogy ismét egységbe terelje a nemzetet. Johnson szerint azonban most a legfontosabb feladat annak kijelentése, hogy a Brexit nem valaminek a vége, hanem egy új fejezet kezdete, a tényleges nemzeti megújulás és a változás pillanata.
A kilépés pillanatában kezdetét vette az alapesetben 11 hónapos átmeneti időszak, amelynek elsődleges célja, hogy London és az EU átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Az átmeneti időszak lejártáig jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyban, vagyis legalább az idei év végéig semmiféle érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan területeken, mint az utazás, a bevándorlási szabályok, a légiközlekedés vagy a kereskedelem.
A kilépésről rendelkező megállapodásban előirányzott, várhatóan december 31-ig tartó átmeneti időszak célja az, hogy hosszabb idő álljon az állampolgárok és a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Ebben az időszakban megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása, a két fél közötti szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, adatvédelem, gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, repülésbiztonság, közúti árufuvarozás, védelem és biztonságpolitika, vagy halászati kérdések.
Az EU a friss értesülések szerint 2020 végéig csak egy "fapados", alapvető kereskedelmi megállapodás megkötésére lát időt és lehetőséget, így számos kérdést majd jövőre rendeznének. Amennyiben nem lesz meghosszabbítva az átmeneti periódus és még ennek a "fapados" megállapodásnak a megkötése és ratifikálása sem történik meg a két fél részéről, akkor 2021 elején az Egyesült Királyság ugyanúgy megállapodás nélkül zuhanna ki az EU-ból gyakorlati értelemben, mint amitől sokan az előző kilépési időpontok idején tartottak.
Az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker szerint ha Nagy-Britannia valamikor a jövőben meggondolná magát, és szeretne ismét belépni az Európai Unióba, az EU minden bizonnyal visszafogadná. Juncker, aki a Brexit-tárgyalások idején volt az Európai Bizottság elnöke, a BBC televíziónak Nagy-Britannia távozása alkalmából adott, csütörtökön sugárzott interjúban kijelentette: nem tudja megmondani, hogy felmerülhet-e lehetőségként Nagy-Britannia újbóli csatlakozása az EU-hoz. Lehet, hogy 20 vagy 30 év múlva a britek újragondolják a kilépésről hozott döntésüket, de "ki tudhatná előre, hogy merre fejlődik a világ a következő évtizedekben" - mondta a volt bizottsági elnök. Hozzátette: a briteknek és az EU-nak is jobb, "ha sorainkban tudhatjuk Nagy-Britanniát".
