Nemrég egy kedélyes hangulatú közlemény járta körbe a médiát: Szombathelyen december 6-án egy hattagú civil szerveződés Bárdossy László Emléktársaságot alapított. (A hír szerint a tagság soraiban van Hajós Imre, Horváth Péter, Bellák Frigyes, Horváth Ferenc, B. Kiss-Tóth László és Süle Pál.) Saját hitvallásuk szerint a Bárdossy társaság azért jött létre, hogy „a vérbíróság által halálra ítélt és kivégzett szombathelyi születésű miniszterelnök munkásságát feldolgozza és közreadja, illetve az igazságügyi szerveknél a rehabilitálását kezdeményezze, - végső hamvainak valódi helyét felkutassa, exhumáltassa és végső nyughelyére temettesse”.
A közleményt a frissen alakult egyesület egy meghívóval egészítette ki, első lépésként a „mártírhalált halt miniszterelnök” lelki üdvéért engesztelő szentmisét szerveztek, az egykori magyar miniszterelnök sírjánál, a Szent Márton utcai régi temetőben.
A kérdés csupán annyi: mi történik itt, történelemhamisítás, vagy éppen az ellenkezője van készülőben? Jogilag is felmerül egy kérdés: bejegyezhet-e a bíróság egy háborús bűnösről elnevezett egyesületet?
Háborús bűnös vagy mártírhalált halt hős?
Bárdossy személyéről és tetteiről kivégzése óta folyik a vita. Az 56 éves korában, 1946-ban kivégzett egykori miniszterelnököt ugyanis mind a mai napig nem rehabilitálták. Egyesek, többek közt Schmidt Mária történész az 1945 utáni első kirakatper áldozatát látja benne. A MIÉP 2001-ben a Legfőbb Ügyészségnél perújítási eljárást is kezdeményezett ügyében, mindhiába. Tehát papírforma szerint Bárdossy László háborús bűnös.
A történészek által vitatott kérdéseket nem tudjuk megválaszolni – lássuk a puszta tényeket:
Bárdossyt 1941. április 3-án Horthy Miklós kormányzó nevezte ki, hivatalában az öngyilkosságot elkövetett(?) Teleki Pált követte. Miniszterelnöksége alig tartott egy évig. Ő volt az, aki 1941-ben hadat üzent a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. 1942 januárjában felállította és kiküldte a keleti frontra a második magyar hadsereget (ami a doni áttöréskor katasztrofális vereséget szenvedett), és azt is engedélyezte, hogy 20 ezer magyarországi németet sorozzanak be a Waffen SS-be.
Ezek után Horthy kérte arra, hogy önként mondjon le miniszterelnökségéről, amire 1942. március 7-én került sor. Helyére a kormányzó Kállay Miklóst ültette. Bárdossyt 1944-ben Szombathely országgyűlési képviselővé választotta, így vett részt a Szálasi-kormány decemberi parlamenti ülésén.
Bárdossy miniszterelnöksége alatt született meg a harmadik zsidótörvény, ami a németországihoz hasonlóan fajvédelmi rendelkezéseket vezetett be, megtiltotta például a zsidók és nem zsidók közti házasságot. A törvény kötelezővé tette a házasság előtti orvosi vizsgálatot.
Nincs olyan törvény, amely egyértelműen megtiltaná
Jogászunkkal átolvastuk a vonatkozó, „Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény” paragrafusait. Megállapítható, Bárdossy hiába háborús bűnös, nincs olyan törvényi szabályozás, amely egyértelműen megtiltaná azt, hogy nevével emléktársaságot - egyesületet lehessen alapítani. A bíróságnak azonban mérlegelési joga van abban, bejegyez-e vagy sem egy ilyen társaságot.
Lényegében egyesületet bárki bármilyen céllal alapíthat, ha annak működése összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet a törvény nem tilt. Egyesület például nem hozható létre, illetve az egyesülési jog nem gyakorolható az alkotmány sérelmére. Az egyesület nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem végezhet olyan tevékenységet, amely bűncselekmény elkövetésére való felhívást tartalmaz. Egy egyesület nem sértheti mások jogait és szabadságát, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére sem lehet létrehozni, fegyveres szervezetként sem működhet.
Jogászunk szerint a bíróság egy dolgot azonban mérlegelhet. Az Alkotmány szerint „az egyesület feloszlatásának van helye, ha a tevékenysége adott személyi körnek közösségi szinten is érzékelhető és értékelendő biztonsághoz, szabadsághoz való jogát sérti, fajgyűlöletről tesz tanúságot...” Mint fent említettük, a harmadik zsidótörvény Bárdossy miniszterelnöksége alatt született. Emiatt az egyesület magyar állampolgárok egy részének érzelmeit sértheti, tehát az emléktársaság léte kérdéses lehet. (Bár a történelemkönyvek tanúsága szerint Bárdossy osztotta a Horthy-korszak vezető keresztény osztályának úgynevezett “úri antiszemitizmusát”, de semmiképp nem volt véresszájú zsidógyűlölő.)
Hivatalosan egyesületi formában még nem működhetnek
Az egyesülési jogról szóló törvény 4. §-a szerint a társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. Megkérdeztük tehát az illetékes Vas Megyei Bíróságot, bejegyzésre került-e Bárdossy László nevével fémjelzett társaság. Azt a választ kaptuk, hogy hozzájuk ilyen kérelem még nem érkezett. Ráadásul bejegyzésre eleve csak olyan társulás kerülhet, amely legalább tíz fővel alakult, a kérdéses Bárdossy-csapatot pedig hatan alapították.
