Hál’ istennek van nekem jobb dolgom is annál, mint a végtelenül cinikus kormánypropagandát olvasgatni, vagy az ellenkező előjelű, de legalább ennyire kiszámítható és önmaga körül keringő ellenérveken szundikálni.
“Ha a többségnek így jó, akkor legyen így” – gondolom a sötétebb óráimban.
Szerintem aki nem vak, ellenben nyitott a tények értelmezésére, annak fejében nagyjából összeállt, hogy mi is történik itt, nem csodálkozik semmin, maximum azon, hogy a Facebook miért is keveri a hírfolyamába azokat a rettentő minőségű „híreket” és posztokat, amelyhez hasonlókra soha életében nem kattintott.
Szóval alig-alig olvasok már politikáról vagy közéletről szóló írásokat, és bevallom, jó pár napig arra a címre sem kattintottam rá, hogy a kormány tavaly befogadott 1300 menekültet.
Mert mi van akkor?
Alapesetben semmi. A kormány jól tette, hogy befogadta őket, hiszen – ellentétben a kötvényes biznisszel – minden bizonnyal rászorultaknak segített, háborús menekülteknek, bántalmazottaknak, vallási vagy politikai okok miatt üldözötteknek.
Nem olyan bonyolult ez.
Többek között ez egy kormány dolga. Hogy betartsa és betartassa a törvényeket.
Mindennek nem is szabadna hírnek lennie egy harmonikusan, racionálisan és emberségesen működő országban.
Csakhogy pont a hír, illetve annak utóélete világított rá, hogy milyen messze vagyunk ettől.
Értem én persze, hogy a hír kipattanása kellemetlen a kormánynak, hiszen erre húzta fel – a nem teljesen világos kifutású – agymosó kampányát, saját csapdájába esett bele, ami kétségkívül elég kínos, de ettől nem kellene mindenkinek elveszítenie a józan eszét.
A cikk folytatását itt, a jozing.blog21.hu találja...
