Az év eleji West-Balkán tragédiának lehetséges folyományairól mi is beszámoltunk januári írásunkban, és akkor azt vetítettük előre, hogy egyetlen felelőtlen partiszervező oda nem figyelésének a levét a teljes magyar partikultúra ihatja meg. Orbán Viktor utasítására akkor a belügy lázasan razziázni kezdett - mind kiderült, 1700 alkalommal, mégis csak 25 helyet zártak be -, a jövő héten pedig életbe lép az a rendelet, ami láthatóan elképesztő és nonszensz kitételekkel kívánja megrendszabályozni a buliipart. Erről, biztonságos szórakozásról, valamint a kultúra állami támogatásáról esett szó az Org4Org egyesület Facebookon szervezett kerekasztal-beszélgetésén.
Petőfi: mindenhol szól, de szólhatna sokszínűbben is
A budapesti Columbus hajó pubjában tartott meeting először olyan "békés" témával indított, mint az MR2 Petőfi Rádió szerepe. Erről első körben a fővárosi partiélet ismert menedzsere, Publo Palkó nyilatkozott: abban, hogy Péterfy Bori koncertjein egyre többen és többen lettek, például nagy szerepe volt, hogy a rádió folyamatosan játszotta a dalait. Az A38 állóhajó fő programszervezője, Bende Zsuzsa szerint megkerülhetetlen az adó, "mindenhol ez szól."
Gács Andrea, a tapasztalt zenekarmenedzser - jelenleg a Budapest Bárt viszi - szerint nem eszik ilyen forrón a kását, a Petőfin játszott zenék "még mindig csak egy-két ember szelektálását tükrözik." Példaként a berlini Radio Multikultit említette, ami egy egész szcénát tol maga előtt, ahelyett, hogy csak egy szűk előadói körrel kivételezne ( tavalyi publicisztikánkban hasonló álláspontra jutottunk.)
Fekete bárány a könnyűzene
Szó esett a leállított PANKKK programról is. Gács Andrea szerint őrült erővel el kéne kezdeni lobbizni, hogy az ágazatot kezdje el támogatni az állam, mert míg a színházban és a mozikban legalább az operatív költségekkel nem kell törődni, addig egy zenekar fizeti a villanyt és a próbahely bérleti díját is. "Ugyanarról a piacról élünk, amin nem tud megélni a színház és a film" - mondta, hozzátéve, hogy nézzük meg, hányan mennek el egy közepes magyar filmre, és hányan koncertjárók, máris tisztább lesz a kép.
"Az államnak kutya kötelessége a kortárs kultúra támogatása. Bele kellett volna írni az alaptörvénybe is, sőt, ezzel kellett volna kezdeni" - fűzte hozzá a szókimondásban mindvégig jeleskedő Laki L. László, a Cinetrip partisorozat főszervezője.
Kultúrpolitikai vizekre evezett a Belügyminisztérium?
Laki - aki egyébként az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakoztatásért ügyvezetője is - akkor lendült be igazán, amikor a beszélgetés napirendjei közül elérkeztünk a már említett kormányrendelethez. Azzal indított, hogy jó hangosan felolvasta a zenés-táncos rendezvény definícióját, amire sokatmondó kuncogás érkezett a közönség felől.
Álljon ez itt is, hogy tudjuk, miről beszélünk: "rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvánosan meghirdetett, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott – de nem kifejezetten népzenei, vagy népzenei feldolgozásra épülő – zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a közönség kifejezetten táncolás céljából vesz részt." (A teljes rendelet szövege ide kattintva elérhető.)
Egy egyeztetésen neki is szegezte a kérdést Dr. Harsányi Zsoltnak, a minisztérium főosztályvezetőjének, hogy akkor ezek szerint ha ő népzenei rendezvényt tartana, akkor bezsúfolhat kétezer embert egy százfős helyre, és rájuk is gyújthatja a házat? A főosztályvezető erre úgy reagált, hogy nem ilyen vicces a helyzet, Laki pedig rákontrázott: "de, ilyen vicces, mert mi az, hogy kiveszik belőle a népzenét és a népzenei feldolgozásokat?"
Laki szerint egyébként tűzvédelmi szempontból templomokban sem lehetne tartani misét, mert befelé nyílik az ajtajuk - persze az egyházakra nem vonatkozik a készülő rendelet, ahogy oktatási rendezvényekre sem (így például gólyabálokra).
Rényi Dániel, a Magyar Narancs e témában több cikket is írt újságírója szerint további problémát is felvet a kormányrendelet, például "intézményesíthetné a zsebbe csúsztatott borítékok rendszerét", hiszen valamennyi településen a jegyző lesz élet-halál ura, ha arról van szó, hogy eldőljön, melyik buli kapjon zöld utat és melyiket kapálják el. Forrai Krisztián, a Majdnem Híres Rocksuli részéről - és mint dj, partiszervező - hozzáfűzte még: érdekes módon húsz éven át senki nem érezte szükségét a szabályozásnak, a baj pedig azzal jött el, hogy már nem csak lemezlovasnak, de partiszervezőnek lenni is menő, tinédzserek vágtak bele az iparba - "a tágabban vett szakma pedig nem kezelte ezt a helyén, nem lett időben megállítva."
Mi a megoldás?
A Magyar Művelődési Intézet részéről Újfalusi Gábor - aki korábban felügyelte a PANKKK program lebonyolítását - úgy vélte, hogy megalakulhatna a rendezvényszervezők kamarája, sőt, erre kiemelkedő szükség volna. Addig pedig azt javasolja a vidéki szervezőknek, hogy álljanak össze a pappal, aki egyháztag lévén rendezhet bármit, bármikor, engedélykötelezettség nélkül. Laki László szerint viszont nincs más út, mint előre és felfelé: "le kell szarni ami van, csinálni kell úgy, mint eddig, csak erősebben."