április 27.
A 2012-es Diáknapok ráadás estéjén "ha retró kell a népnek, hát megkapják" alapon amolyan besztof bulit tartottak a kilencvenes évek magyar top of the popjaiból - na nem mintha bárkinek meghagyták volna az esélyt, hogy reagáljon arra, kell-e neki mindez. Mindenesetre itt voltak a kilencvenes évek mára elkoptatott, pocakosodó, tokát eresztő sztárjai, így tehát a Happy Gang, az UFO (a stricigyanú miatt éppen előzetesben lévő V. Zsolt helyett beugró énekessel), a Kozmix, a V-Tech, Zoltán Erika, Baby Gaby, az Ámokfutók és az Animal Cannibals is.
Ezzel már tényleg lezárult az idei bulihét, jövőre veletek, ugyanitt!
Sörobik Norbival
április 27.
A fedetlen pályás távolbanézés után újabb olimpia esélyes sportág bevezetésével rukkoltak elő a SEK HÖK-ösei. Egyébként KTK, TTK, FMK, MNSK és SÖR legyen velünk.
Guns, Feró és a CD esete
április 26.
Az éjjeli műszakunk a Hollywood Rose Guns N' Roses Tribute Banddel kezdődött, akik épp a legnagyobb GNR-dalokat nyomták, kezdetnek nem is rossz. A koncert után eredményhirdetés, a tavalyi diákrektor átadta a stafétát az idei győztesnek. Hurrá, gratulálunk.
A díjátadó alatt átszerelték a színpadot, Nagy "Mentor" Feróra vártak a népek. Fura volt a nemzet csótányát diszkós kölyöknek öltözve látni, de hát ő már csak azért is megteheti ugye. Miután az élő rocklegenda CD-re énekelt műsora véget ért, a CD élő koncertjére gyűlt az éji vad...ami végül nem az elvárt szinten teljesített.
A gagyisággal kompakt disco
Felületes zenefogyasztóként abban bíztam, hogy végre részese leszek egy kimondottan jó bulinak, olyannak amit még az unkáimnak is mesélni fogok. Erre egy „Nem látom a kezeket” „Na nem hallom, énekeljünk együtt” bazári majomsággal fűszerezett cikiségmasszát tömködött a fülembe a Compact Disco - de menjünk csak szépen sorjában.
Szóval mindig jó buli szokott lenni a Diáknapok, a köznyelvben még mindig csak főiskolának becézett, de évek óta egyetemi címet kapott műintézményben. Hát nosza rajta, csápoljunk egyet a Punnany Massifon és pörögjünk egyet a Compact Discón, mondtuk mi, hiszen egyszer élünk, és azt ne éljük már le a másnaposság mámorító érzése nélkül.
A szerdán végül is a lelkesedés hajtósugarával sikerül túltennem magam. Mert a – és sajnos tényleg jobb szót nem ismerve rá – hígfos hangosítás éppen arra volt jó, hogy a színpadi produkció túldübörögje a közönség ordítását. De lényegében csak az emlékeimre hagyatkozva tudtam, hogy éppen milyen szöveget is nyom a pécsi csapat két MC-je, mert az lehet, hogy hozzájuk a kontrollba szuperül ment vissza minden, de hogy a dühöngőbe csak a zajos, pufogó sistergés ömlött a hangládákból, az sajnos puszta tény. A Punnany legalább hozta a tőle elvárt szintet és bár zajügyileg voltak gondok, a buli pöpec volt. Megelégedésére szolgált kicsiknek és nagyon.
Hát akkor rajta, irány csütörtökön is a SEK, mert ugye a kutyaharapást szőrivel, meg aztán jön a mi bakui reménységünk, a legújabb hullámos csoda, a Compact Disco. Ahhoz hozzászokik az ember, hogy a koncertek mindig csúsznak – bár ezt az ősi törvényt is megmagyarázhatná nekem valaki, hogy miért nem lehet egy teszem azt este 8-ra meghirdetett koncertet elkezdeni pontban és miért kell a jónépet váratni –, de hogy az ebben az esetben éjfélre, a SEK aulájába meghirdetett akció úgy csúszott, hogy közben a közönséget a lépcsőre terelve váratták, na az volt az első dolog, amit tegnap este nem értettem. Bár most így utólag már tudom: ez volt az este legkevésbé kínos momentuma.
Mert amikor „világsztárék” úgy kezdenek a húrok közé túrni, hogy „Nem látom a kezeket”, na az rettenetesen cinkes. A trackek közötti jópofizás meg olyan, amit legutóbb tíz éve egy délutáni haknin hallottam Baby Gabitól, a „Segítsünk énekelni a Csabinak” felkiáltásokért meg én kérek elnézést a magammal cipelt társaságtól. Nos ezek után számomra nem volt meglepő, hogy a korábban még a bejutásért tolongó közönség, olyan gyorsan kezdett el párologni, mint egyetemisták az előadás első szünetében. Inkább sörbe fojtott bánattal próbálták meg túlélni a csalódást és a dühöt. Itten kérem mi át lettünk verve. Mert ez a produkció nem volt méltó hozzánk, a diáknapokhoz, A dalhoz és úgy amúgy az emberiséghez. Compact Discoék meg mielőbb gondolják át ezt a műsort, mert ez még kiscsoportosoknak is kevés lett volna egy évzáró délutánon.
Egyetem Úr és Egyetemné
április 26.
Csütörtököt csak a naptár mondott. A diáknapok programja viszont kora délutánra szépségversenyre invitált minket az egyetem főépületének dísztermébe. A már hagyományosnak tekinthető NYME Szépe választás mellett ezúttal a Mr. NYME címre bejelentező, sármos és partiképes hallgató urak is kifutóra léptek.
A (nem annyira) szigorú zsűriben a tavalyi győztes, Gadányi professzor úr és a HÖK képviselője értékelte a (hölgyek esetében) fürdőruhás és alkalmi ruhában, (urak esetében pedig) lazább/sportosabb és szintén alkalmi öltözetekben pózoló aspiránsokat. Világbékéről és az ökológia problémákról ezúttal nem volt szó. Hogy a döntésük mennyire esik egybe az olvasóéval, annak eldöntésében biztosan segít galériánk.
Parasztolimpia fedetlen pályás távolbanézéssel
április 26.
A délelőtti partraszállás után újabb autentikus diáknapi feladat várt a rektorcsapatokra. A POB (Parasztolimpiai Bizottság) ezúttal új versenyszámmal bővített: fedetlen pályás távolbanézés.
Perint pa Normandiai partraszállás
április 26.
Idén sem maradhatott el Diáknapok egyik legjobban várt feladata: partraszállás a Perinten, majd parti vízi csata. Ezúttal nem tojást vágtak egymáshoz a túlpartról, hanem vízibombákat.
A diáknapok majdnem legjobb koncertje
április 25.
... lehetett volna a Punnany Massifé, ha a hangosítás nem szól közbe. Bizonyára nem egyszerű egy tíz fős élő zenekart hangosítani úgy, hogy abból ketten vokáloznak, ketten pedig szövegelnek, de akárhogy is nézzük, egy hiphop csapat koncertjéről van szó, ahol bizony a szöveg az alap. Ha nem értjük, az bizony nem jó, mi azért megpróbáltuk élvezni. Tegye meg ön is, a pécsiek "fel a fejjel" himnuszával!
A koncert után nem sokkal már a forrásközpont aulája is dübörgött, ahol John-V és Whitenegro buliján Dj Szatmári lépett fel sokak nagy örömére. Mi hazaindulás előtt még betértünk egyet az egyetemi klubba is, jelentjük, ott is annyian voltak, hogy csak na.
Az állóképesség jegyében
április 25.
Az egyetemi diáknapok rektorjelölti versengésének hagyományosan visszatérő és látványos felvonása, amikor az aspiránsok és a lelkes kampánystábok a város polgárai számára is érzékelhetően mérik össze ügyességüket és kreativitásukat. Nos, az idei nemes versengésen az állóképességen és a folyadék-befogadóképességen volt a hangsúly.
Az első felvonásban a régi épület udvarán krétával kijelölt pályán egy óriási, élő társasjátékban került sor a legkülönfélébb ügyességi erőpróbákra. A sikeres és gyors végrehajtást természetesen folyamatos folyadékbevitel nehezítette. A részvevők menet közben mélyen átérezhették a KFT zenekar örökbecsű slágerének üzenetét a bábulét nehézségeiről. A következő etapban az épület körüli utcákon sörtájfutáson kellett a tájékozódási és a fogyasztási képességeket csillogtatni.
Csendes pihenő helyett kora délután a stílusosan (és némileg szexistán) libadressz-futásnak elkeresztelt fordulóra került sor. Az induló hímek női ruhában vágtak neki az A-épület udvara - Berzsenyi tér - Desperado Söröző - alma mater szobor közötti távnak. A folyamatos fogyasztással nehezített pálya sikeres leküzdése mintát adott a bulik és szesztúrák utáni hazataláláshoz és az esetleges igazoltatások esetén követendő sikeres helytálláshoz is.
Bëlga-koncert az est csúcspontja
április 24.
Estére felkészültünk a hangulatra, ami volt is, hiszen másfél órás Bëlga nyelvleckét hirdettek késő estére. Kicsit hideg volt, kicsit szeles, de a sátorban nem jelentett problémát. Aki mégis fázott, láthatóan folyadékkal melegített. Tituszék koncertje után a többség leviharzott az egyetemi klubba, ahol Dj Shepherd terelte a nyájat.
Nedves délután
április 24.
A délutáni zápor nem tett jót a hangulatnak, de hát ilyen az élet. Mutatnánk szívesen harcművészeti bemutatón készült képeket, de úgy tudjuk, ez bizony ma elmarad.
Viszont nem maradt el a Sivatagi Moha nevű formáció fellépése a tegnapi HKLB döntőnek is helyet adó sportpályán. Ja igen, a tavalyihoz hasonlóan a színpad a szokott helyen, egy nagy sátor alatt kapott helyet, így a programok nagy része eső ellen biztosított, koncert tehát semmiképp nem marad el.
Csendes délelőtt a sörkertben
április 24.
Megkezdődött a 2012-es Diáknapok programsorozata a NymE SEK udvarán. Egyelőre még tágas a sörkert, csak a diákrektor csapatok tagjait láttuk.
A Berzsenyi Rádió szokás szerint egész napos kitelepüléssel tudósít és egyben szolgáltatja a kellemes háttérzenét. A színpad már készül az esti koncertekre, ma többek között a Bëlga is fellép.