A mindennapi élet hatékonyságot mindenféle tippekkel elősegítő oldal, a Lifehacker nemrég összeszedett néhány, a társadalomban széles körben elterjedt mítoszt a testünkkel kapcsolatban, majd sorban megcáfolta őket. Mi kiválogattuk belőle azokat, amik a mi apró Kárpát-medencénkben is elevenen élnek, és most átadjuk az információt okulásképpen. Dőljenek hátra, lesz itt meglepetés!
Vastagabban nő vissza a szőr, ha leborotváljuk
Ha ez valóban így lenne, akkor a kopaszodni kezdő emberek pengével esnének neki a fejbúbjuknak, hiszen megóvná őket a további hajveszteségtől, sőt, idővel dúsabb lenne a hajzatuk. Tudományos bizonyítékok vannak ennek a mítosznak a szöges ellentettjére: az első ilyen kutatás már 1928-ban kimutatta, hogy nincs összefüggés borotvahasználat és hajvastagság között, és a mostanában elvégzettek is erre jutottak. Már csak azért is, mert a penge csak a szőr halott részét távolítja el, a bőrfelszín alattihoz hozzá sem ér, így nem is befolyásolhatja azt.
Ami megtéveszti az embereket, az az, hogy frissen borotvált szőr vége nem kúp alakúra csiszolt, hanem a vágás miatt szögletesen végződik, ezért érezzük durvábbnak - sötétebbnek meg azért, mert még nem érte annyi napfény vagy kemikália.
Napi nyolc óra alvásra van szükségünk
Ez a jól hangzó közhiedelem, csak éppen nem tekinthetjük mindenkire érvényesnek. A Hindustian Times egy európai kutatást hoz példaként, ami megállapította, hogy azok, akik az ABCC9 nevű gént hordozzák magukban, jelentősen kevesebb alvással is beérik az átlagnál. A muslica például szintén rendelkezik ezzel a génnel, tudósok pedig rájöttek, hogy ha manipulálják ennek mennyiségét, akkor azzal azt az időt is befolyásolják, amit az apró légy pihenéssel tölt.
A Lifehacker korábban olvasóit is megkérdezte, mennyi alvásra van szükségük, és a válaszok ott is eltértek egymástól - és ha feltennénk a kérdést környezetünkben, alighanem hasonló végeredményt kapnánk. Mások vagyunk, másként fáradunk, mások a szükségleteink - ami a regenerálódást illeti, abban is. Az persze mindig jó, ha tudjuk, mennyi szunya kell nekünk, és eszerint fekszünk le előző este, illetve állítjuk be ébresztőóránkat (hogy megtudjuk, mennyi az igényünk, arra a legegyszerűbb módszer, ha egy hétvégén hagyjuk, hogy a testünk ébresszen minket).
Rontja a látásunkat a gyenge fényben olvasás
Kivel ne közölte volna édesanyja, hogy ne böngésszen betűket félhomályban, mert tönkremegy a szeme? Pedig ez a jótanács valószínűleg csak abból a hibás következtetésből ered, hogy ha ilyen körülmények között olvasunk, akkor azt érezhetjük, hogy megerőltetjük a szemünket. Az optimálisnál kevesebb fény nehézzé teszi a fókuszálást, és kevesebbet is pislogunk, ami meg kellemetlen szemszárazsághoz vezet - amik alapján azt hihetjük, hogy károsodik a látószervünk.
Pedig a szemészek között mély egyetértés van abban, hogy a kevés fényben olvasás nem okoz semmilyen komoly és maradandó károsodást. Igen, kissé küzdelmes a szemnek, de valószínűtlen, hogy funckionalitásában és struktúrájában változást tudjon beállítani.
A hidegtől, csapadékos időtől fázunk meg
Maradjunk az előző bekezdéshez híven az édesanyáknál: ugye mindenki megkapta már azt, hogy tessék felvenni a kabátot, különben megfázunk? Akkor álljon itt az igazság: a masszív náthát nem a hidegtől szerezzük be, hanem egy vírustól - legtöbbször a Rhinovirus nevezetű kis dögtől -, és érintkezés útján. Embertársaink révén. Nem a hidegtől.
Ezt a vírust elkerülni pedig elég nehéz, mert rengeteg helyen megtalálható, és különösen esélyesek vagyunk kegyeinek elnyerésére, ha nem alszunk vagy eszünk eleget. Na de akkor miért pont télen gyakoribbak a megfázások? Erre már nincs egzakt válaszuk az orvosoknak, csak olyan feltételezések élnek, hogy például ilyenkor a kinti hideg miatt több időt töltünk négy fal között, együtt, sokan. De ne feledjük: nem a morcos fagyoktól jön ránk a köhögés, az orrfolyás és a torokfájdalom, hanem a vírustól (amire ráadásul nem hat az antibiotikum sem, szóval marad a forró tea és a forró tyúkhúsleves).
Hát, ezek volnának. Hozzá kell persze tennünk: némelyikben még a meggyőző érvelés elolvasása után is kételkedtünk. Lehet, hogy azért, mert tényleg ilyen kikaparhatatlan az, ami egyszer már belénk ragadt, vagy azért, mert egy fehér köpenyes ennek ellenkezőjét állította nekünk valamikor a régmúltban - nem tudjuk. De várjuk a a tippeket, véleményeket kommentben!
