Egészségügyi mítoszok, amikben makacsul hiszünk, pedig nem igazak

Biztos, hogy megerősödik a szőrünk a borotválástól? Tényleg rontja a szemet a sötétben olvasás? A hidegtől fázunk meg? Elmondjuk az igazat, csakis az igazat. Vitatkozni persze ér.

A mindennapi élet hatékonyságot mindenféle tippekkel elősegítő oldal, a Lifehacker nemrég összeszedett néhány, a társadalomban széles körben elterjedt mítoszt a testünkkel kapcsolatban, majd sorban megcáfolta őket. Mi kiválogattuk belőle azokat, amik a mi apró Kárpát-medencénkben is elevenen élnek, és most átadjuk az információt okulásképpen. Dőljenek hátra, lesz itt meglepetés!

Vastagabban nő vissza a szőr, ha leborotváljuk

Ha ez valóban így lenne, akkor a kopaszodni kezdő emberek pengével esnének neki a fejbúbjuknak, hiszen megóvná őket a további hajveszteségtől, sőt, idővel dúsabb lenne a hajzatuk. Tudományos bizonyítékok vannak ennek a mítosznak a szöges ellentettjére: az első ilyen kutatás már 1928-ban kimutatta, hogy nincs összefüggés borotvahasználat és hajvastagság között, és a mostanában elvégzettek is erre jutottak. Már csak azért is, mert a penge csak a szőr halott részét távolítja el, a bőrfelszín alattihoz hozzá sem ér, így nem is befolyásolhatja azt.

Nyugat.hu

Ami megtéveszti az embereket, az az, hogy frissen borotvált szőr vége nem kúp alakúra csiszolt, hanem a vágás miatt szögletesen végződik, ezért érezzük durvábbnak - sötétebbnek meg azért, mert még nem érte annyi napfény vagy kemikália.

Napi nyolc óra alvásra van szükségünk

Ez a jól hangzó közhiedelem, csak éppen nem tekinthetjük mindenkire érvényesnek. A Hindustian Times egy európai kutatást hoz példaként, ami megállapította, hogy azok, akik az ABCC9 nevű gént hordozzák magukban, jelentősen kevesebb alvással is beérik az átlagnál. A muslica például szintén rendelkezik ezzel a génnel, tudósok pedig rájöttek, hogy ha manipulálják ennek mennyiségét, akkor azzal azt az időt is befolyásolják, amit az apró légy pihenéssel tölt.

A Lifehacker korábban olvasóit is megkérdezte, mennyi alvásra van szükségük, és a válaszok ott is eltértek egymástól - és ha feltennénk a kérdést környezetünkben, alighanem hasonló végeredményt kapnánk. Mások vagyunk, másként fáradunk, mások a szükségleteink - ami a regenerálódást illeti, abban is. Az persze mindig jó, ha tudjuk, mennyi szunya kell nekünk, és eszerint fekszünk le előző este, illetve állítjuk be ébresztőóránkat (hogy megtudjuk, mennyi az igényünk, arra a legegyszerűbb módszer, ha egy hétvégén hagyjuk, hogy a testünk ébresszen minket).

Rontja a látásunkat a gyenge fényben olvasás

Kivel ne közölte volna édesanyja, hogy ne böngésszen betűket félhomályban, mert tönkremegy a szeme? Pedig ez a jótanács valószínűleg csak abból a hibás következtetésből ered, hogy ha ilyen körülmények között olvasunk, akkor azt érezhetjük, hogy megerőltetjük a szemünket. Az optimálisnál kevesebb fény nehézzé teszi a fókuszálást, és kevesebbet is pislogunk, ami meg kellemetlen szemszárazsághoz vezet - amik alapján azt hihetjük, hogy károsodik a látószervünk.

Pedig a szemészek között mély egyetértés van abban, hogy a kevés fényben olvasás nem okoz semmilyen komoly és maradandó károsodást. Igen, kissé küzdelmes a szemnek, de valószínűtlen, hogy funckionalitásában és struktúrájában változást tudjon beállítani.

A hidegtől, csapadékos időtől fázunk meg

Maradjunk az előző bekezdéshez híven az édesanyáknál: ugye mindenki megkapta már azt, hogy tessék felvenni a kabátot, különben megfázunk? Akkor álljon itt az igazság: a masszív náthát nem a hidegtől szerezzük be, hanem egy vírustól - legtöbbször a Rhinovirus nevezetű kis dögtől -, és érintkezés útján. Embertársaink révén. Nem a hidegtől.

Ezt a vírust elkerülni pedig elég nehéz, mert rengeteg helyen megtalálható, és különösen esélyesek vagyunk kegyeinek elnyerésére, ha nem alszunk vagy eszünk eleget. Na de akkor miért pont télen gyakoribbak a megfázások? Erre már nincs egzakt válaszuk az orvosoknak, csak olyan feltételezések élnek, hogy például ilyenkor a kinti hideg miatt több időt töltünk négy fal között, együtt, sokan. De ne feledjük: nem a morcos fagyoktól jön ránk a köhögés, az orrfolyás és a torokfájdalom, hanem a vírustól (amire ráadásul nem hat az antibiotikum sem, szóval marad a forró tea és a forró tyúkhúsleves).

Fotó: Helga Kvam @ Flickr
Helga Kvam

Hát, ezek volnának. Hozzá kell persze tennünk: némelyikben még a meggyőző érvelés elolvasása után is kételkedtünk. Lehet, hogy azért, mert tényleg ilyen kikaparhatatlan az, ami egyszer már belénk ragadt, vagy azért, mert egy fehér köpenyes ennek ellenkezőjét állította nekünk valamikor a régmúltban - nem tudjuk. De várjuk a a tippeket, véleményeket kommentben!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Életmód