Lapunkat egy olvasónk értesítette, hogy bezárhatják a Boldog Batthyány László Katolikus Általános Iskola Gersekaráti Tagintézményét, ahova több környékbeli településről is járnak gyerekek. Horváth Nándor Zsolt, Vas megye 3. számú választókerületében élő tiszás országgyűlési képviselő is kitett több Facebook-bejegyzést az ügyben. Azt is írta, hogy Székely János megyéspüspökkel is szeretne majd az iskola sorsáról egyeztetni.
Olvasónk elmondása szerint az iskolát működtető tankerületi központ bezárásra ítélte az intézményt. A 2025/2026-os tanévet már nem tudták volna elkezdeni. Ekkor lépett közbe a katolikus egyház, az iskolát 5 évre vették át, amelyből egyet garantáltak.
Az iskola továbbműködéséhez hozzájárult a gersekaráti és még két önkormányzat is, ahonnan diákok járnak Gersekarátra. Az intézmény további sorsa most az egyház és az önkormányzatok közötti kialakult finanszírozási vita miatt vált kétségessé.
A tankerülettől való átvételt követően ugyanis az egyház azt a feltételt szabta Gersekarát, Sárfimizdó és Telekes önkormányzatának, hogy minden évben be kell szállniuk a finanszírozásba. Pótolniuk kell az elnyerhető támogatások es a működtetés közötti hiányt. Amennyiben ezt nem tudják megtenni, az iskolát több lépésben bezárják. Úgy néz ki, most ez a helyzet állt elő, osztől megszünne a felső tagozat.
A dolog érdekessége, hogy már 300 éve muködik az oktatás Gersekaráton és az iskola mostani, 40 éves épületét 2019-ben újították fel. Akkor Gersekarát önkormányzata valamivel több mint 124 millió forintot nyert pályázaton erre a célra. Az iskolába jelenleg 58 diák jár a körzetből. Vagyis Gersekarátról, Sárfimizdóról, Telekesről, Halastóról, valamint a környék több településéről - Döbörhegyről, Hegyhátszentpéterről, Andrásfáról is.
Azzal sokan egyetértenek, hogy egy ilyen intézmény bezárása több szempontból nehezítené meg a környék életét. Nemcsak az ott tanuló gyermekeket, hanem a szülőket is új kihívás elé állítaná a mindennapok újra szervezése miatt. Emellett természetesen a térség fejlődésére is hatással lehetne.
A városból kiköltözni vágyó embereknél egyik jelentős szempont lehet, hogy a környéken meg tudják-e oldani az iskoláztatást, vagy a távolabbi városba kell ingázniuk a gyerekekkel. Ha viszont az ingázás opciója áll fenn, akkor már minden mást is el fog intézni a városban, így szép lassan megszűnhet az ilyen településeken a posta - persze ha működik még -, a közért és minden más olyan egység, mely élettel tölti meg a községeket. Szép lassan alvó településekké válnak, ahova az emberek csak aludni járnak haza a városokból.
Pászthory Istvánné, Gersekarát polgármestere a Nyugat.hu-nak elmondta, a 2025/2026-os tanévre vállalt finanszírozás-kiegészítést a 3 önkormányzat kifizeti az egyháznak. Annak ellenére, hogy erre nem kapnak állami támogatást, és a saját költségvetésükből kell fedezniük. Inkább vállalták ezt, minthogy bezárják a gersekaráti iskolát. Ez az összeg viszont a következő tanévtől már olyan jelentős lenne, amelyet nem tudnak vállalni. Az iskola fenntartása egyébként is az egyház vagy az állam feladata lenne, náluk van erre költségvetési keret.
Polgármester asszony hozzátette, annyit tudnak tenni, hogy amennyiben az egyház az alsó négy osztályt tovább működtetni az iskolában, akkor a gersekaráti önkormányzat a fenntartási költséget még - mint például a karbantartás - át tudja vállalni, hogy a teljes bezárását elkerüljék.
Tompa Pétert, Sárfimizdó polgármesterét is megkérdeztük. Tőle megtudtuk, hogy 2025/2026-os tanévről többször is egyeztettek, hogy milyen költséggel tartható fenn az iskola. Kiderült, hogy az egész évre tervezett pénz az iskola négy havi működéséhez volt elegendő, ugyanis 20 millió forint volt a hiány az állami támogatáson felül 2025 szeptembertől decemberig. Ennek az az oka, hogy a tantestülettel közösen megbeszélt megszorítások nem lettek végrehajtva. A következő tanévre már 40-42 millió forintot kellene fizetniük az önkormányzatoknak. Ez már veszélyeztetné a működésüket.
A sárfimizdói önkormányzat a karbantartási költségekhez sem járul hozzá, akkor sem, ha megmarad az alsó tagozat. A településen ugyanis összesen 67 ember él, és jelenleg nincs 10 év alatti gyermek, és előreláthatólag ez az elkövetkezendő öt évben sem fog változni. Egyébként Tompa Péter is ebbe az intézménybe járt, így azt nagyon bánja, hogy gyermekei valószínűleg nem ott fejezik be az általános iskolát.
Végül megkerestük Tálas Józsefet, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának igazgatóját, aki elmondta, hogy ők teljes költséggel együtt vették át az iskolát a 2025/2026-os tanévre. Az önkormányzatok hozzájárulhatnak az iskola fenntartásához, ha szeretnének. Szerinte a települések önkormányzatainál egyértelmű volt az akarat, hogy az iskola megmaradjon, és ha nem járultak volna hozzá a fenntartáshoz, akkor korántsem biztos, hogy a mostani tanévben az alsó és felső tagozat is megmaradt volna Gersekaráton.
Az ősszel kezdődő tanévre összesen 4 új első osztályos iratkozott be. Ám összevont osztályokkal az alsó tagozatot megtartják, és nemcsak a következő tanévben, hanem terveik szerint ez a későbbiekben is így marad.
A felső tagozatot viszont nem tartják meg, ha az önkormányzatok nem tudnak hozzájárulni a költségekhez. Felajánlják az eddig Gersekarátra járó felsősöknek az intézménycserét, úgy, hogy az osztályokat sem bontják meg. Azaz ők másik intézményben folytathatják a tanulmányaikat. Hogy élnek-e ezzel, az már a szülőkön múlik.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
