Miért is nyesik meg ennyire a fákat?

Olvasónk szerint túlságosan megcsonkítják a közterületen álló fákat Szombathelyen a tavaszi metszések alkalmával. Utánajártunk.

Már többször foglalkoztunk a szombathelyi fák metszésével, kivágásával. Vannak, akik foggal-körömmel tiltakoznak a fák lombkoronájának "megcsonkítása" ellen, és olyanok is akadnak bőven, akik szerint ez egy természetes, a fák egészséges fejlődéséhez szükséges folyamat. Persze, most nem szólunk azokról, akik legszívesebben kivágatnák az összeset.

Egy felháborodott olvasónk levelét követve megpróbáltunk utánajárni, pontosan mi és miért is történik szombathelyi, köztéri fák "metszésével" kapcsolatban. Ő egy videót is küldött a munkálatokról, azt kifogásolva, hogy szerinte túlzottan megmetszik a fákat:

Nem támogatott video formátum
Video:

Mit mond a városi kertész? Többféle metszés létezik

A városi kertésztől, Tubolyné Balázs Nórától kapott tájékoztatás szerint többféle metszéstípus létezik. Egyik a gallyazás, ami során különböző ágak kerülnek eltávolításra a törzsről, vagy a koronából (pl.: száraz, beteg ágak, vagy valamilyen szempontból zavaró ágak). Ide sorolhatók az elektromos gallyazások is, amikor az elektromos légvezeték űrszelvényébe nyúló ágakat távolítják el. Zavaró ágakat kell eltávolítani abban az esetben is, ha az épületek állagában kár okozhatnak, vagy a közlekedési űrszelvénybe benyúlva zavarják a láthatóságot.

Az ifjítás lényegében a korona erőteljes visszametszését jelenti. Ebben az esetben nem egyes ágakat metszenek vissza, hanem visszavágják az egész koronát az elágazásokhoz közeli távolságig. Ezáltal a fa élete meghosszabbodhat. Ifjításra több esetben van szükség: a növényeken jelentkeznek az öregedés jelei, amit az ágvégek, sőt egyes ágak elhalása mutat, de itt kell megemlíteni az elmúlt évek csapadékhiánya okozta száradást is.

Ifjító metszést kell végezni, ha a fa túlságosan felnyurgult (ez elsősorban a lakótelepen figyelhető meg a sűrű telepítés miatt), vagy a korona egy része elpusztul. Hiányos gondozás miatt elburjánzott fa természetes habitusának visszaállításához is ifjító metszésre van szükség. Erőteljes visszametszés indokolt statikai egyensúly helyreállítása, külpontosság megszüntetése esetén. Ifjító metszésre növény egészségügyi okok miatt is sor kerül. Példaként említhető a platánokat megtámadó Gnomonia gombabetegség, amely elsősorban a csúcson kezd terjeszkedni és fokozatosan hatol a fatörzs felé. Ugyanígy említhető a fagyöngy által okozott fertőzöttség, amely elsősorban a juharfákon fordul elő.

Beteg fa vágása a Király utcában
Bonyhádi Zoltán

Városi, elsősorban lakótelepi környezetben a lakosság részéről érkező beárnyékoltság miatt kért metszési igények az utóbbi időben szintén megszaporodtak - jelezte Tubolyné Balázs Nóra.

A metszési munkák sorában meg kell még említeni a gömbkoronájú fák két-három évente végzendő metszését - tette hozzá a városi kertész. Ilyenkor a törzsre oltott nemes rész visszametszésével, az elöregedő hajtásrészek eltávolításával a fajtára jellemző habitus megtartása a cél.

A jó pár éve végzett nyugati ostorfák, japánakácok csonkolásos metszése nagy felháborodást keltett az emberekben. Erre a közművek és az utcaszerkezet adta térbeli korlátok figyelembe vétele miatt volt szükség, ahol a fák természetes habitusának kifejlődésére nincs lehetőség.

Tubolyné Balázs Nóra szerint az elvégzett metszések szakszerűségét az élet igazolta: a fák szépen kihajtanak évről-évre. A közvélemény pedig belenyugodott a metszésekbe: látják, hogy a munkát végzők nem a természet ellenségei, környezetünkért, a közös megelégedettségért dolgoznak, úgy, mint amikor egy kitört facsemetét pótolnak.

Egy másik vélemény: vitatható metszések, fakivágások

Gyöngyössy Péter, erdőmérnök, a Kerekerdő alapítvány vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy egy lakott területen számos szempont merülhet fel a zöld területek, fasorok parkok gondozása kapcsán. A legfontosabbak a biztonság, a használhatóság és a fenntartás. Szerinte lényegesen máshogyan kell megítélni azonban a rendszeresen metszett, karbantartott fasorok ügyét.

Hozzászoktunk ahhoz, hogy például a Szombathelyen sokfelé jellemző nyugati ostorfák évről évre elvesztik ágaikat, szinte megkopaszodnak - mondja Gyöngyössy. Ugyanakkor sokan elszomorodnak, felháborodnak, amikor idősebb nagy lombú fákat lecsonkolnak. Különösen fájó, amikor ez parkokban történik. Gyöngyössy Péter szerint ez az utóbbi két évben drasztikus méreteket öltött Szombathelyen. Ilyen metszéskor töredékére zsugorodik a fa zöld felülete, és vele az az élettér is, ahol madarak, rovarok és számos egyéb élőlény tömege élt korábban. A teljes regenerálódás akár öt-tíz évig is eltarthat. Addig pedig a megnyesett fák elég szomorú látványt nyújtanak, ahogy maradék ágaikat lengetik a szélben.

Arról nem is beszélve, hogy fasorokhoz, parkokhoz, de egyes fákhoz emberi sorsok, történetek kapcsolódnak. Nagyon felkavaró egy kedvenc fasort katasztrófa sújtotta területként viszontlátni. A szakember azt mondja, nem maga a módszer elvetendő, de szerinte Szombathelyen ez nagyon rövid idő alatt nagyon sok fát érintett.

Beteg fa vágása a Király utcában
Bonyhádi Zoltán

Több esetben erősen vitathatóak a fakivágások is. Sokan emlékezhetnek rá, hogy a tavalyi metszési és vágási időszak áldozatai lettek a juharfák az egyetem előtt. Csakhogy a juharfák mellett éldegélt békésen egy sima fenyő is, aminek a megfelelő környezetet a juharfák ottléte teremtette meg. Miután az árnyaló lombok eltűntek, pár hónap múlva a fenyő is elszáradt, mert a juharfák nélkül megszűnt a számára élhető környezet.

Gyöngyössy azt is megemlítette, hogy rossz nézni, amikor az évenként megtartott tomográfos vizsgálatok alkalmával a műszer működéséhez a fa két oldalába centis vasakat vernek, és ezek segítségével végzik el a méréseket. Ezek a lyukak szabályos fertőzési gócokat jelentenek a fáknak.

Az sem teljesen tisztességes eljárás szerinte, hogy bejelentések nyomán beindul a gépezet. Azok ugyanis, akik változatlanul szeretnék látni a kivágásra ítélt fát, lecsonkolásra szánt fasort, nem igazán kapnak szót, csak utólag bánkódhatnak, vagy mérgelődhetnek.

Metszés március idusán

A várossal a fák megmetszésére szerződött alvállakozó szerződése a díjazással és minden mással együtt teljes egészében elérhető a Szompark honlapján. Ebben olvasható, hogy a levágott gallyak eltakarítása és hasznosítása a vállalkozó feladata. A fanyesedékből Szombathelyen először apríték, majd energia lesz, habár ez olyan csekély mennyiség, hogy aligha termelhetnek sokat belőle.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Fűrészekkel estek a fáknak a szombathelyi egyetem előtt

Olvasónk szerint durva a beavatkozás, a parkgondozó ügyvezetője azt mondja, ennél jobban vissza kellene vágni a fák lombjait.

Ha kivágták, el miért nem takarították?

Ma reggelre, több mint egy hónap után a fakivágással megbízott alvállalkozók végre nekiálltak takarítani. Bár ha minden gondunk ilyen flottul megoldódna…

Király utcai gesztenyefa sirató

Élőláncot kellett volna szervezni, tiltakozási kampányt indítani, meg kellett volna menteni. Mind az ötöt. De hát állítólag betegek voltak, veszélyesek, meg szemeteltek. Már csak egy maradt. Körbekerítsem?

Vigyázz, dől a parkban a fa! – De mi lesz a sorsa?

Mi történik azzal a nagy mennyiségű kitermelt faanyaggal, amit a parkfenntartó vállalat elszállít? Tűzifa? És ki értékesítheti? Ki dönti el, melyik fa vágásérett, és melyik nem? – Utánakérdeztünk.

Hova tűnnek az út menti fák?

Olykor két méter magasra is feltorlódik a fának csapódó autó roncsa. Úgy látszik, ez a rizikó, és a kivágott fákért kapott pénz végképp halálra ítéli a fasorokat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet