Jelenleg a tavaly decemberben Kínában kitört koronavírus-járvány tartja lázban a világot. Egyelőre senki sem tudja, hogy mekkora lesz a járvány kiterjedése, mennyire gyorsan fog elterjedni a világban, mennyien fognak megbetegedni, illetve a betegség miatt meghalni és meddig fog tartani a járvány. Most éppen ott tartunk, hogy a világ szinte minden légitársasága felfüggesztette az összes Kínából és Kínába tartó közvetlen légijáratát 2020 márciusáig. Azért eddig az időpontig, mert a korábbi tapasztalatok alapján erre az időpontra teszik a járvány csúcspontját. - írja a statisztikaegyszerüen.blog.hu portál.
A járványügyi szakemberek nem nézik tétlenül a vírus terjedését, a korábbi hasonló járványok tapasztalatai alapján már léteznek azok a matematikai és statisztikai modellek, amelyek alapján a járvány terjedésének jövőbeni lefolyása – ha nem is jósolható meg pontosan – de becsülhető. A járványok terjedésének modellezésére többféle matematikai modell is alkalmazható, de szinte mindegyik modell az úgynevezett kompartment-, vagy rekeszes modelleken alapul. Ezek lényege, hogy adott egy populáció, amelynek tagjai különféle módon viselkedhetnek egy adott esemény, például egy járvány során. Ha a populáció egyedeit a viselkedésük alapján csoportokba soroljuk (vagy „rekeszekbe” helyezzük el), akkor az egyes rekeszekben lévő egyedek számának változása alapján a betegség terjedése a populáción belül jól nyomon követhető.
Az egyik elterjedt modell az úgynevezett SIR-modell, amelynek alapgondolata az, hogy fertőzés akkor történek, amikor egy másokat megfertőzni képes egyed találkozik egy megbetegedésre hajlamos egyeddel. Ez a valószínűség Poisson-eloszlású (A kis számok törvénye, avagy halálos lórúgások a porosz hadseregben - A Poisson-eloszlás). A SIR modell esetében az egyik kiinduló feltételezés az, hogy egy egyed, aki a t-1 időpillanatban hajlamos a megbetegedésre, az a t időpillanatban beteg lesz, illetve minden megbetegedett egyed a következő időpillanatban az R (Removed vagy Recovered) kategóriába kerültek, azaz többé már nem betegek.
Egy másik kiinduló feltétel az, hogy a megbetegedés valószínűsége konstans a választott idő intervallumon belül, de természetesen egy újabb időintervallumban ez megváltozhat a körülmények függvényében. Szintén előfeltevés, hogy a betegségre hajlamos és a fertőző egyedek találkozásai egymástól független események. A találkozás valószínűsége és annak időbeni változása természetesen rengeteg különféle tényezőtől függ és az elfogadható pontosságú becsléshez folyamatos bemenő információk szükségesek.
A konkrét eset legátfogóbb előrejelzését a kínai kutatók adták meg. Adataik szerint, amelyek hasonlóak a 2003-as SARS és a 2014-es MERS járványhoz, ha a jelenlegi karantén intézkedések folytatódnak, akkor a megbetegedések száma március elejére fogja elérni a csúcspontját, ez körülbelül a 80. nap a járvány kitörése óta. A jelenleg bevezetett intézkedések jelentősen csökkentik a járvány kiterjedését. Például jelenleg hat nap telik el a tünetek megjelenésétől a beteg elkülönítéséig. Ha ez az időtartam csak egy nappal csökken, az 72-84%-al csökkentené az összes megbetegedések számát. Az utazási korlátozások és az arcmaszk használata további 20-47%-al csökkenti az összes megbetegedések számát.
A jelenlegi adatok alapján a koronavírus terjedési sebessége nagyjából ugyanakkora, mint a korábbi SARS és MERS járványok esetében, de a halálozási arány valamivel alacsonyabb. A bevezetett utazási korlátozások és egyéb intézkedések pozitívan befolyásolják a járvány terjedését, de ha beindul Kínában a „Tavaszi Fesztiválhoz” kapcsolódó utazási dömping, akkor a jelenleg érvényes terjedési mintázatok még megváltozhatnak, emiatt további beavatkozások várhatók.
