A brit Konzervatív Párt az 1980-as évek óta nem tapasztalt földcsuszamlásszerű győzelemmel valószínűleg abszolút többséget szerzett az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választáson a választóhelyiségek zárása után, csütörtök este közzétett exit poll eredménye szerint. Londoni politikai elemzők szerint ha az exit poll helytállónak bizonyul, bizonyosra vehető, hogy az Egyesült Királyság január 31-én, a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határnapján kilép az Európai Unióból.
A három legnagyobb brit hírszolgáltató médiatársaság, a BBC, az ITV News és a Sky News megbízásából az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég által elvégzett felmérés szerint a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok 368 alsóházi mandátumot szereztek, 50-nel többet, mint a 2017-ben tartott előző választáson.
Ez azt jelenti, hogy a Konzervatív Párt frakciójának létszáma 86 fővel haladná meg az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámát.
Az abszolút többséghez minimum 326 képviselői mandátum kell a 650 fős alsóházban.
A gyakorlatban azonban ennél kevesebb is elégséges, mivel a mindenkori házelnök és három helyettese hagyományszerűen nem vesz rész a szavazásokban, a legnagyobb észak-írországi katolikus britellenes párt, a Sinn Féin pedig rendszerint nem foglalja el az általa megszerzett képviselői helyeket, mivel nem hajlandó felesküdni a brit korona szolgálatára.
A konzervatívok az exit poll által valószínűsített frakciólétszámmal a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.
A legnagyobb ellenzéki erőnek, a Jeremy Corbyn vezette Munkáspártnak az exit poll 191 fős frakciót valószínűsít. Ez azt jelentené, hogy a Labour 71 mandátummal kevesebbhez jutott a londoni alsóházban, mint két éve.
Ez 1935 óta a legrosszabb munkáspárti eredmény lenne. Az akkori parlamenti választásokon a Clement Attlee későbbi miniszterelnök vezette Labour 154 képviselői helyhez jutott. Attlee vezetésével a Munkáspárt tíz évvel később, közvetlenül a II. világháború európai hadműveleteinek befejezése után hatalmas vereséget mért a Winston Churchill akkori miniszterelnök vezette konzervatívokra.
Londoni elemzői vélemények szerint hasonló bravúr elérésére a Munkáspártnak a mostani választás után belátható időn belül nincs esélye.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye péntek hajnalban összeállított gyorselemzésében közölte: az exit poll alapján nem férhet kétség Boris Johnson határozott győzelméhez. A ház londoni elemzői szerint a Munkáspárt ilyen mértékű visszaesése azt jelenti, hogy a konzervatívok könnyedén megnyerhetnek akár még két további - a brit választási törvény alapján egyenként ötévi kormányzati időszakra szóló - parlamenti választást.
Az Eurasia szakértői szerint a Konzervatív Párt győzelme azt is jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Ebben döntő tényező, hogy az exit poll által valószínűsített mértékű többség révén Boris Johnson a továbbiakban nem lesz a legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti konzervatív frakciócsoport, a 20 fős European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) "foglya", az ERG-nek ugyanis egy esetleges jóval kisebb arányú tory győzelem esetén sokkal nagyobb befolyása lenne a Brexit-folyamat további menetére.
Boris Johnson az exit poll által valószínűsített helyzetben viszont maga döntheti el, hogy milyen szoros viszonyrendszert akar kialakítani az EU-val - hangsúlyozzák az Eurasia Group londoni elemzői.
Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány - amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott - eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben.
A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy ha az exit poll helytállónak bizonyul, a kormány jövő pénteken ismét az alsóház elé terjeszti második olvasatban a Brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.
Az exit poll szerint nagyon jól teljesített a csütörtöki választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a Brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma a felmérés szerint 20 fővel 55-re bővült.
Az SNP ezzel a második legnagyobb ellenzéki párt lenne a Liberális Demokraták előtt. A liberális pártnak az exit poll 13 mandátumot jósol, eggyel többet az eddiginél.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője már a választás előtt bejelentette, hogy a skót kormány jövőre újabb népszavazást kíván tartani Skócia függetlenné válásáról. Skóciában 2014-ben, a Brexitről szóló népszavazás előtt mintegy két évvel már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
Az exit pollt az Ipsos MORI 144 szavazóhelyiségnél, 22 790 választó bevonásával végezte el. A cég arra kérte a szavazóhelyiségekből távozó választókat, hogy töltsenek ki egy szavazólap-utánzatot ugyanúgy, ahogy valódi szavazólapjukat kitöltötték.
A hasonló módszerrel elvégzett korábbi felmérések az utóbbi öt parlamenti választás közül négynek az eredményét szinte hajszálpontosan megjósolták.
Ben Page, az Ipsos MORI vezérigazgatója pénteken a BBC-nek kijelentette: nagyon valószínűtlen az exit poll olyan mértékű tévedése, hogy az derüljön ki, hogy a Konzervatív Párt mégsem szerzett jelentős többséget az alsóházban.
Mit mond Johnson?
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a kormányzó Konzervatív Párt az előrejelzésekből következtethetően erőteljes új felhatalmazást kapott az előrehozott parlamenti választáson a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) végigvitelére. A konzervatívok a pénteken kora reggelig beérkezett eredmények szerint elérték az abszolút többséghez minimálisan szükséges alsóházi mandátumszámot, de a prognózis ennél is jóval nagyobb tory többséget valószínűsít.
Johnson, akit saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztottak alsóházi képviselővé, a körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte: a felhatalmazás nemcsak a Brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére.
A kormányfő bejelentette: választási ígéreteinek megfelelően a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát és felépít negyven új kórházat.
Johnson megismételte azt a korábban többször is hangoztatott álláspontját, hogy ő nem akart volna decemberre választást kiírni. Hozzátette ugyanakkor: a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát.
A kormányfő ezzel a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazásra utalt, amelyen a többség a kilépésére voksolt.
Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány - amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott - eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben.
A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy a kormány jövő pénteken terjeszti ismét az alsóház elé második olvasatban a Brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.
