Adolf Hitler az 1933. évi fölényesen megnyert választások után, elérkezettnek látta az időt, hogy megszabaduljon potenciális riválisaitól. Ez volt az 1934. június 30-án bekövetkezett „Hosszú kések éjszakáján” elkövetett gyilkosság- és emberrablás-sorozat motivációja. A sajtóban már februártól folyt a hatalom gyakorlásáról szóló vita, a félkatonai SA-t vezető Röhm és a Hitler álláspontját képviselő Rudolf Hess között, a titkosszolgálatok pedig megkezdték az SA-ról szóló terhelő bizonyítékok begyűjtését - írja Facebook posztjában Feiszt Görgy.
Az SA elégedetlensége mellett a Hitlert hatalomra juttató konzervatív politikusok is szembehelyezkedtek a náci diktatúra kiépítésével, akikkel Ernst Röhm, az SA vezetője felvette a kapcsolatot. Hitler az
SA lázadása
miatt azonnali fellépést sürgetett. Összeállították aReich-listát
, amely a likvidálandók névsorát tartalmazta.A bajorországi fürdővárosban Röhm reumatikus panaszait kezeltette és Hitler elrendelte, hogy az SA parancsnokai június 30-án jelenjenek meg Bad Wiessee-ben. A náci vezető ezen a hajnalon Münchenben saját maga fokozta le a Sturmabteilung két vezetőjét, majd Röhm szállodájába ment, és letartóztatta az SA ébredező parancsnokát.
Időközben az SD és az SS egységei a félkatonai szervezet vezetőségének nagy részét müncheni börtönökbe hurcolták. A listán szereplőket, akárcsak Röhmöt, miután nem volt hajlandó öngyilkosságot elkövetni, kivégezték. Ezután Hitler kiadta a
Kolibri
jelszót és a kommandósok szerte az országban már nem csak SA-, hanem keresztény vezetőket, konzervatív politikusokat és Hitler más ellenlábasait is elhurcolták.A politikai vérengzés három nap alatt 150-200 ember halálát okozta. Viktor Lutze, az SA későbbi vezetője a szervezet halottainak számát 82 főben határozta meg. A
hosszú kések éjszakája
akcióval Hitler elérte célját, megszabadult szinte valamennyi potenciális ellenfelétől, Hindenburg hamarosan bekövetkező halála után pedig az elnöki hatalmat megszerezve, Németország Führere lett.