Mi az az akadémiai rendszer?
Magyarországon 2020 óta működik az államilag elismert, MLSZ által támogatott kiemelt labdarúgó-akadémiák rendszere. A 15–19 éves tehetségeket képző intézmények a TAO-forrásokra (a TAO-támogatás egy olyan társasági adókedvezményen alapuló rendszer, amellyel a nyereséges magyar vállalkozások az adójuk egy részét közvetlenül sportcélokra vagy kulturális projektekre csoportosíthatják át) és központi programokra támaszkodnak. Kezdetben tíz akadémia kapta meg a minősítést, köztük a szombathelyi Illés Akadémia is (Diósgyőri VTK, Debreceni LA, ETO FC Győr, Puskás Akadémia FC, Ferencvárosi TC, Budapest Honvéd FC, Illés Akadémia Szombathely, MTK Budapest, Kisvárda FC és Vasas Kubala Akadémia).
Kikerült az elit körből
Ma már csak kilenc ilyen intézmény működik – az Illés Akadémia kikerült az elit körből.
Szombathelyen jelenleg több utánpótlásnevelő-műhely is működik, az Illés Akadémia mellett a három legnagyobb a Haladás, a Király és a Lurkó. Összefogás elviekben megvan, gyakorlatilag viszont mindenki tudja, hogy ez elég felszínes.
Az akadémiát egyébként 2007-ben alapították meg, Illés Béla – a Haladás egykori 64-szeres válogatott labdarúgója –, valamint jó barátja, egy szállítmányozási cég vezetője, Kóbor László, dr. Nagy Tibor (Szombathely egykori aljegyzője), Darvalics Lajos, dr. Horváth Gábor és Halmai Gábor (korábbi 57-szeres válogatott labdarúgó, Illés Béla csapattársa) vezetésével.
Illés Béla Sárváron kezdett futballozni, majd a Haladáshoz került, ahol 1986. október 19-én mutatkozott be az NB I-ben. 142-szer a Szombathelyi Haladás, 81-szer a Budapest Honvéd és 317-szer az MTK mezét viselte az első osztályban, ez 540 fellépést jelent. Háromszor volt gólkirály: 215 találatot szerzett a magyar első osztályban. Az első és az utolsó gólja között több mint 19 év telt el.
A magyar válogatottban 64 találkozón 15-ször volt eredményes. Szombathelyen, 1991. október 30-án Norvégia ellen mutatkozott be; 10 évig volt tagja a nemzeti csapatnak.
Az intézmény azért jött létre, hogy a szombathelyi és a nyugat-dunántúli régió fiatal tehetségeit felkarolja és felkészítse őket arra, hogy később a Haladás felnőttcsapatában léphessenek pályára.
Káposzta- és almatárolóból alakították ki az első öltözőt
A legelső tréningeket az 1992-es és 1993-as korosztályú növendékeknek tartották, ekkor még csak egy 65x45 méteres edzőterület, valamint egy szabványméretű füves pálya állt rendelkezésre.
A létesítmény jelenlegi helye kezdetben még mezőgazdasági terület volt gyümölcsössel, veteményessel. A Herman Ottó Szakképző Iskolától megvásárolt épületben, egy káposzta- és almatárolóban alakították ki az öltözőket.
Ma már a Szarka Zoltán – a Haladás olimpiai bajnok kapusa volt – utcában található komplexum minden igényt kielégítő bázissal rendelkezik. Összesen kilenc nagyméretű és három kisméretű, sötétedés után kivilágítható labdarúgópálya övezi a központi épületet. Van konditerem, fizioterápiás részleg, orvosi szobák, professzionális diagnosztikai eszközök segítik a játékosok fejlődését és sérülés utáni rehabilitációját. A távolabbról érkező növendékek számára négyszintes kollégium biztosít szállást és teljes ellátást.
Kezdetben a Hermann Iskolával dolgozott együtt az akadémia, a sport és a tanulás összehangolását 2021 óta saját intézmény, az Illés Labdarúgó Akadémia Gimnáziuma és Kollégiuma segíti. A tanrendet és az órarendet teljesen az edzésekhez és a mérkőzésekhez igazítják.
A kollégium a központi épület első és második emeletén található, 100 akadémista diáknak, fiú- és leány épületszárnyban, kétágyas, fürdőszobás szobákban biztosítja a nyugodt pihenést és tanulást.
Az akadémián eleinte a Haladás edzői irányították a tréningeket, szakmai koordinátoruk Simon Attila volt. Ő ma már a megyei I. osztályban szereplő Söpte vezetőedzője. Fia, Simon Ádám pedig jelenleg a Haladás FC vezetőedzője.
Ma a szakmai irányítás legfelső körét Illés Béla akadémiaigazgató, Halmai Gábor kuratóriumi elnök, Bakos Roland szakmai igazgató és Tóth Miklós operatív igazgató alkotja.
Az Illés Akadémia felemelkedése
Az Illés Akadémia fennállása óta számos olyan labdarúgót nevelt ki, akik később a magyar felnőtt válogatottban, az NB I-ben, valamint külföldi bajnokságokban is alapemberré váltak. Innen indult a pályafutása többek között Kovács Istvánnak, aki fiatalon robbant be a Haladásba, majd a Videotonhoz igazolt, amellyel bajnoki címeket nyert és az Európa-liga csoportkörében is szerepelt. 15-ször öltötte magára a felnőtt válogatott mezét.
De akadémista volt Schäfer András is, aki jelenleg a német bundesligás Union Berlinben futballozik. Jelenleg is a felnőtt válogatott stabil középpályása, Szoboszlai mellett a legnagyobb motorja, aki a 2021-es és a 2024-es Európa-bajnokságon is szerepelt, nem mellesleg a Haladás FC kisebbségi tulajdonosa, egyik megmentője.
A jelenlegi első számú magyar gólzsáknak számító Varga Barnabás is megfordult az Illés Akadémián (az más kérdés, hogy akkor még nem láttak benne fantáziát), de kiemelhetjük Radó Andrást is, aki az NB I-ben gólkirályi címig jutott, a Ferencvárossal bajnok és kupagyőztes lett. Vagy Tamás Krisztiánt, aki balhátvédként fiatalon az olasz AC Milan utánpótlásához került, később pedig több NB I-es klubnál is megfordult (pl. Budapest Honvéd, Újpest), és még folytathatnánk a sort.
Hat év alatt csaknem 12 milliárd forint közpénz – csak a Felcsút kapott több állami támogatást, mint az Illés Akadémia
És hogy miből? Az akadémia története sem választható el a magyar sportpolitikától és az állami sportfinanszírozástól. Magánintézményként indult, az évek során azonban a magyar futballirányítás egyik kiemelt szereplőjévé vált.
Az akadémia és alapítója, Illés Béla a Fidesz-kormányokkal jó kapcsolatot ápolt. Orbán Viktor miniszterelnök már a TAO-rendszer felfutása előtti években is (például 2012-ben) személyesen látogatta meg a szombathelyi intézményt. Azzal, hogy 2020-ban a kormány hivatalosan is beválasztotta az Illés Akadémiát az államilag elismert sportakadémiák elit körébe, garantálta számukra a közvetlen, milliárdos állami forrásokat.
A hazai sportfinanszírozási rendszer, ezen belül elsősorban a TAO-támogatások révén, az akadémia az ország egyik jelentős sporttámogatási kedvezményezettjévé vált.
Az Index nemrég közérdekű adatigényléssel kért ki adatokat a Belügyminisztériumtól, amelyekből kiderült, hogy több mint 100 milliárd forint állami támogatást osztottak szét a kiemelt hazai futballakadémiák között 2020 és 2025 között. A legtöbb pénz a felcsúti Puskás Akadémiához került, de a második legnagyobb támogatást a szombathelyi Illés Sport Alapítvány kapta.
A támogatások több mint ötöde az Orbán Viktor falujában működő Puskás Akadémiánál landolt: a felcsúti intézmény 2020 és 2025 között összesen 20,94 milliárd forintot kapott, ami évente átlagosan 3,49 milliárd forintot jelent.
A második helyen a szombathelyi Illés Sport Alapítvány végzett, amely hat év alatt összesen 11,85 milliárd forint állami támogatásban részesült. A legnagyobb egyszeri összeg 2021-ben érkezett, akkor 3,3 milliárd forintot utaltak az intézménynek.
Az Illés Akadémia több támogatást kapott, mint például a híres utánpótlásműhelynek számító MTK Budapest akadémiája, amely ugyanebben az időszakban 11,51 milliárd forintban részesült, vagy éppen a felnőttek között bajnok ETO FC Győr utánpótlásközpontja, amelynek 10,35 milliárd forint jutott.
"Orbán Viktor nélkül nem lenne az az Illés Akadémia, amivé fejlődött"
Kezdetben Kóbor László volt az akadémia kuratóriumának elnöke, ő le is nyilatkozata, hogy első helyen kell Orbán Viktornak köszönetet mondania.
„Megtiszteltetés volt számomra, hogy az Illés Akadémia kapcsán több alkalommal is személyesen találkozhattam vele. Kiemelkedőek a magyar sport érdekében tett intézkedései. Az ő megingathatatlan támogatása nélkül ma nem az lenne az Illés Akadémia, amivé fejlődött. Ő már 2012 októberében, személyes látogatásakor látta, milyen kiemelt akadémia tudna megvalósulni Szombathelyen.”
Persze nem Orbán Viktor volt az egyetlen fideszes politikus, akinek Kóbor megköszönte, azt mondta, az FTC elnöke, Kubatov Gábor megalkuvást nem ismerő vezetési stílusa példaértékű számára, de nem felejtette ki a felsorolásból a pénzügyminisztérium korábbi miniszterhelyettesét, a Mezőkövesd elnökét, Tállai András sem.
Szóval ezek után nem csoda, hogy a Fidesz-kormány mintegy 6 milliárd forintos közpénztámogatással járult hozzá a Nyugat-magyarországi Utánpótlás-nevelési Centrum kiépítéséhez, amelynek az állam a tulajdonosa, de 15 évig biztosan az Illés Akadémia bérli és üzemelteti (kezdetben a finoman szólva sem borsos havi 400 ezer forint + áfáért, majd később a bérleti díjat 50 százalékkal megemelték, ennek alapján pedig a bérlőt terhelő költségek is nőttek). Az építkezést a kormány felügyelete alá tartozó Nemzeti Sportközpont rendelte meg, a centrumot ugyanaz a cég, a ZÁÉV építette, amelyik a város méregdrága (16 milliárdos) stadionját is felhúzta.
Így az Index által ismertetett számítás szerint az Illés Akadémián egy, a profi bajnokságokig (NB I–NB III) eljutó saját nevelésű labdarúgóra átlagosan 207,9 millió forint állami támogatás jutott.
Egyébként nemcsak az országos politikától függtek, hiszen a szombathelyi önkormányzattal való viszony is meghatározó volt a létükben.
Kezdetben az akadémia területeinek egy részét a várostól kapták ingyenes használatba, 30 évre (az egyik egy háromhektáros terület, a másik egy valamivel több, mint egy hektáros telek).
A nagy fordulat: a Haladás csődje az akadémiát is magával rántotta
Az Illés Akadémia helyzete 2024-ben alapvetően megváltozott. Mivel a Szombathelyi Haladás FC csődbe ment és kiesett a profi osztályokból, az akadémia elvesztette az előírt NB I-es vagy NB II-es felnőttcsapatos „kimenetét”.
A Sportállamtitkárság megvonta a kiemelt akadémiai státuszt, ami évi mintegy 2 milliárd forintos állami támogatás kiesését jelentette, és ma már a labdarúgásban korábban ismeretlen besorolás alatt, kiemelt regionális utánpótlásközpontként folytatja működését.
Az állami akadémiákra nézve ugyanis kötelező, hogy legyen olyan profi, első vagy másodosztályú csapat, amely számára neveli a játékosokat. A 2024/25-ös évadtól az Illés Akadémiának ilyen nem volt.
Homlok jött, Illés hátralépett, de nem lett NER-csapat a Rohonci úton
Azt is érdemes megnézni, mi vezetett a Haladás csődjéhez. Ehhez vissza kell menni az időben 2021-ig, amikor is hivatalosan Séllei Árpád, de valójában Homlok Zsolt lett a Haladás labdarúgóklub új többségi tulajdonosa. Előtte ugyanis éppen Illés Béláék voltak többségben a „nagycsapatnál”.
Illésék ekkor már nem ragaszkodtak a felnőttcsapathoz (mióta elkészült az akadémia), a klub pedig folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. A városnak többször százmilliókat kellett beletennie, és Illés tevékenységét is folyamatosan erős kritikák övezték. A közvélemény egy része akkor azt mondta, inkább a saját pecsenyéjét (akadémiáját) sütögeti, a felnőtt csapat kárára. A szurkolók többször is tüntettek ellene, szinte mindennapossá vált a Rohonci úti lelátón az „Illés Béla, tedd vissza a pénzt!” rigmus – pedig a kilencvenes években még ő volt „a legnagyobb király”.
Többször leírtuk annak idején, hogy a Haladás nehéz helyzetét a finanszírozhatatlansága okozta. Homlok vállalkozásai a válása után - korábban Mészáros Lőrinc lányának a férje volt - sorra veszítették el a közbeszerzéseket. A Haladás finanszírozhatatlanná vált, a klub adóssága 600 millió forintra nőtt, hónapokig nem fizettek a játékosoknak és az alkalmazottaknak.
A szurkolók tehát előbb Illést, később Homlokot tették felelőssé, de máig nem tiszta, ki a valódi felelős.
Az viszont tény: a Haladás összeomlása néhány év alatt az Illés Akadémiát is veszélybe sodorta.
Negyven-negyvenöt emberétől vált meg az akadémia
A Haladás csődjével alacsonyabb lett a költségvetés az akadémián is, ezért elkerülhetetlen volt ott is a leépítés. Az akadémiának 40–45 dolgozótól kellett megválnia. Először azokat küldték el, akik távolabbról jártak be.
2024 őszén Schmidt Ádám államtitkár összehívta a város összes futballegyesületét. Jelen volt a Haladás, a Lurkó, a Király SE és az Illés Akadémia is. Schmidt kérdőre vonta a résztvevőket, hogy ennyi klub és ennyi támogatás mellett mégis miért nincsen profi csapat Szombathelyen, és kijelentette, ez így nem mehet tovább.
Az Illés Akadémiát ért változásokról, az új pénzügyi helyzetről és a szakmai kihívásokról Halmai Gábor 57-szeres válogatott futballista, az Illés Sport Alapítvány kuratóriumi elnöke az utanpotlassport.hu oldalnak ezt mondta:
„Elmondtuk, hogy ha az NB II-es Haladás nem megy tönkre, akkor ez a beszélgetés létre sem jön, valamint tisztáztuk, a kialakult helyzetről nem mi tehetünk, ugyanis nem felnőttfocival, hanem utánpótlással foglalkozunk.”
Halmai szerint a találkozón világossá vált, hogy a sportvezetés a szombathelyi profi futball hiányát az utánpótlás-neveléssel is összefüggésbe hozza.
„Rossz hangulatú beszélgetés volt, amelynek a fő üzenete az volt: minek van egyáltalán Szombathelyen futball, ha nincs profi csapat?”
„Volt két hónap, amikor nem tudtunk fizetést adni”
Onnantól kezdve teljes bizonytalanságban működött az Illés Akadémia. 2025-ben volt két hónap, amikor nem tudtak fizetést adni a dolgozóknak, aztán pedig arra kérték őket, átmenetileg fogadják el a harmincszázalékos csökkentést.
"Nagyon nehéz időszak volt, hiszen úgy kellett csökkenteni a kiadásokat, hogy beleférjünk abba a költségvetésbe, amiről nem tudtuk, mekkora.” – mondta Halmai
A támogatást korábban egyben vagy két részletben kapták, az új helyzetben három-négy részletben érkezett. Ez azzal járt, hogy a pályára nem tudtak fűmagot és műtrágyát vásárolni, a locsolást is ritkítani kellett. A szertáruk kiürült, másfél évig nem vettek szerelést. Ha új játékos érkezett, a távozó cuccait kapta meg. Ilyesmi a megelőző években egyszer sem fordult elő, és a szülők és a játékosok is éreztek: új időszámítás kezdődött.
Az edzések rendben zajlottak tovább, a bajnokságokban játszottak, a szülőket pedig folyamatosan igyekeztek megnyugtatni, hogy nem lesz gond, és biztatták őket, maradjanak az Illésben a gyerekek. Sikerült megakadályozni a távozási hullámot, és gyorsan belátta mindenki: nem tragédia, hogy nincs minden csapat mellett külön erőnléti vagy kapusedző.
Halmai azt is elmondta, hogy a létszám nem csökkent, sőt az iskolába soha nem jelentkeztek annyian, mint a szeptemberben kezdődött tanévre a kilencedik osztályba, a kollégium is tele van.
Jelenleg a korábbi éves támogatás 60 százalékából gazdálkodnak
Át kellett szervezniük a személyzeti felépítést, összevontak bizonyos pozíciókat. Kiderült, hogy megfelelő időbeosztással kevesebb szakember is el tudja látni ugyanazt a feladatot.
Halmai azt mondja, az elmúlt két évben totális politikai ellenszélben kellett dolgozniuk, ami nagyon sok energiát vitt el a szakmai munkától, de nagy eredménynek tartja, hogy lényegesen kevesebb pénzből is sikerült megőrizniük a színvonalat.
Aztán könnyen lehet, ha a jövőben nem jut annyi forrás a magyar futballra, akkor a többi akadémia is kénytelen lesz hasonló megszorításokat bevezetni.
Az Illés Akadémia működése az idei évre biztosított, még akkor is, ha szűkös a költségvetés. A jövőjüket nagyban befolyásolja, hogyan dönt az új sportvezetőség az akadémiákról. Átkerül-e a szakmai felügyelet az MLSZ-hez, lesz-e ennyi akadémia egyáltalán, milyen formában marad meg a TAO-támogatás.
De akkor mi értelme volt az akadémiáknak? Mit mond ez az egész a magyar futballról?
A történet túlmutat Szombathelyen. A magyar akadémiai rendszer hatalmas pénzekből épült fel, de az európai topfutballba kerülő játékosok száma továbbra is alacsony. Az NB I-es klubok is gyakran kétségbeesve keresnek olyan utánpótláskorú játékost, akit pályára küldhetnének. A felnőtt válogatottban is alig találni akadémistát, az utánpótlás-válogatottjaink pedig az elmúlt években sem kerültek közelebb az európai elithez.
Szombathelyen pedig különösen szembetűnő a kontraszt: Illés Béla, Király Gábor és Halmosi Péter sem akadémián nevelkedett, mégis válogatottságig, Premier League-ig, Bundesligáig jutottak.
Ők még a grundon, sokkal puritánabb körülmények között edződtek. Nem volt hátszelük, menedzserekről nem is beszélve…
A körülmények ma sokkal jobbak, a futball színvonala mégsem emelkedett.
Reform készül, de még senki sem tudja, mi lesz
A kormányváltás óta komoly átalakítás körvonalazódik: teljesítményalapú szűkítés, forráskoncentráció, szigorúbb szakmai ellenőrzés. Az sem kizárt, hogy csökkentik a kiemelt akadémiák számát.
Kedden írtunk róla, hogy a kormány döntött a profi labdarúgók és egyéb sportolók adókönnyítésének eltörléséről.
Aztán a sportért felelős államtitkárság tájékoztatásából az is kiderült, hogy több mint 21 milliárd forintnyi tao-támogatást követeltek vissza sportszervezetektől a 2022 és 2026 közötti elszámolások eddigi ellenőrzése alapján. Az érintett időszakban összesen mintegy 500,8 milliárd forint támogatás jutott közel 2500 sportszervezethez a hat látványcsapatsportágban (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda és vízilabda). A cégek társasági adójából származó támogatásokat azonban nem minden szervezet használta fel szabályosan. Több mint félezer esetben a szervezetek az elmarasztaló záróhatározat után sem fizették vissza a pénzt, ezért az államtitkárság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordult. A NAV eddig több mint 1,98 milliárd forintot szerzett vissza. További 241 ügyben zajlik végrehajtás, összesen több mint 10,3 milliárd forint behajtására. Ezek közül 121 ügy érinti a labdarúgást.
A Haladás FC mindenesetre jelenleg az NB III. észak-nyugati csoportjában tíz forduló után hét győzelemmel és három döntetlennel az élen áll. A huszonhét fős keretéből tizennégy játékos saját nevelésű, heten pedig jelenleg is akadémisták.
