Egy éve, ezt mesélik a gyerekek, még jóval finomabb volt a koszt a suliban. Bezzeg mostanában nincs lekvár, darázstésztára vízízű kompótot pakolnak, mindent sárgarépával dúsítanak, sok a gyerekek számára beazonosíthatatlan alapanyagokból összerakott fogás, a nevét sem ismerik – halljuk a gyerekektől a „reformnak” nevezett menzaebédről a panaszáradatot. Ezért is gondoltuk, hogy két év után újfent leteszteljük a Szombathelyi Elamen ZRT. által készített szombathelyi menzakosztot.
Mert akkoriban még magunk is meglepődtünk, milyen jól teljesített az Elamen. 
A mi menzánk: Elamen-akták (első rész) 2013. November 26. 12:08 Egy középiskolai és az óvodai menüt vettük górcső alá. 
A mi menzánk: Elamen-akták (második rész) 2013. November 27. 11:10 Azóta viszont változott a helyzet, köszönhetően a szeptemberben hatályba lépett menzarendeletnek, a központi szabályozásnak:
Önmagában ezekkel az újításokkal nem is lenne gond, akár előremutatónak is tűnhetnének:
Elővettük hát megint a piros fedeles ételhordónkat, és hordtuk egy héten át az ebédet
Megterveztük a legrövidebb útvonalat a legközelebbi Elamen ZRT. által ellátott általános menzájára, így esett a választás a szombathelyi Neumann János Általános Iskolára. Ahol segítőkész, kedves dolgozók fogadtak, erre nem is volt panaszunk, 10 pontból 10-et érdemelnek.
Az ételkóstolás szabályai:
Hétfő: orjacsontleves, cérnametélt, parajfőzelék, tört burgonya, reszelt sajt, Graham-kenyér (E: 2862/684KJ/kcal)
Mi az az „orjacsont”? Hál istennek nem találtuk meg a levesben, így állagra rendben lévőnek tűnt, menzalevesnek ízre is elment. A spenótnál viszont koppantunk, külsőre gusztusos, látszott, spenótból van, álmunkban sem gondoltuk volna, hogy lehet ezt a műfajt ennyire „íztelenül” elkészíteni, egy adag só és egy kis fokhagyma persze helyrerázta volna, de nem volt épp kéznél. Így zöldre színezett zsemlefőzelék ízét éreztük.
10/6 pontra értékeljük, de csak azért fogyott el, mert a szerkesztőségben találtunk sótartót.
A tesztalany gyerekek ezt szeretni szokták, spenót viszonylag gyakran van, nem is volt vele bajuk, az ebédre 10/8-at adtak, mert éhesek voltak.
Kedd: gulyásleves, töltött zsemle, alma, félbarna kenyér (E: 3105/742KJ/kcal)
Nem egy férfias adag, ezt elsőre kiböktük, elég kevés. A töltött zsemle teteje vizes, megnyomkodom a tetejét, szuttyog. A gulyásleves viszont elnyeri a tetszésünket, nyomokban a krumpli-sárgarépa fogságából egy-két húskockát is kiszabadítottunk. Rendben van, nem is sótlan. A töltött zsemle viszont íztelen, nem annyira édes, de fogyasztható, jó állagú és ízletes a töltelék, a többieknek is ízletes. Azért egy kis porcukrot szórhattak volna a tetejére, vagy egy kis vaníliaöntetettel még megbolondíthatták volna.
Kezdünk belejönni a kóstolásba: 10/8-ra értékeljük.
Meglepő, de az iskolás tesztelőinknek is a gulyásleves ízlett, bár nekik sótlannak tűnt, a töltött zsemlét piszkálták, gusztustalannak tartották a tölteléket. Nem ízlett nekik, ezért 10/6 pontra értékelték.
Szerda: fokhagymakrémleves, brokkolis halvagdalt, párolt rizs, csemegeuborka (E: 3472/829KJ/kcal)
Amennyire vártuk ezt a napot, nincs mese, annyira kibuktunk a teszt alatt, a fele a kukában és nem mondjuk meg hol végezte, hiába voltunk rá öten kóstolók és nem finnyásak.
Mert miért kell sárgarépát reszelni a fokhagymakrémlevesbe? Nem illik egymáshoz a két íz. A krémlevest pedig szeretni szokták a gyerekek, de mivel? Pirított zsemlekockával, nem nyers sárgarépával! Jórészt nem húsevő, zöldséges ételekért rajongóként is kiráz a látványtól a hideg. Másrészt híg, mintha a lángososnál kitett fokhagymás öntet levét tejföllel behabarták volna. Olajos is, foltokban úszkál a tetején. Nem jó.
Ha vitaminbombát szeretnének, miért nem főzték bele inkább a sárgarépát? Aztán jöhet a turmix, csodásan eltünteti. Mert a krémlevesbe, mivel nem látni miből van, bármi egészségeset bele lehet csempészni.
Halat csak nyomokban tartalmaz ez a vagdaltféleség, sótlan, zsemleízű, a brokkoli ízét sem éreztük tőle.
Kemény 10/4 pontot kap a tízből, csak azért, mert imádtuk az uborkát, és a rizst még ehetőnek tartottuk, nem volt ragacsos. Ezt díjaztuk.
A felsősök értékelése szerint a leves gusztustalan volt, meg se kóstolták a sárgarépa miatt, a halpástétomost is bizarrnak találták, volt, aki megette, volt, aki nem. A gyerekeim ezen a napon sima rizst ettek. Tőlük 10/3 pontot kapott az ebéd.
Csütörtök: zöldséges tarhonyaleves, székelykáposzta és kenyér (E: 2995/715KJ/kcal)
Azért bőségesnek nem neveznénk ezt a fogást sem, de a tegnapi mélypont után, vártuk nagyon, bíztunk a jobbulásban. Nekivetettük magunkat az éthordó tartalmának: sárgarépa-túltengést állapítottunk meg megint a levesben, nem értjük, más zöldséget nem ismernek? Íze rendben, tipikus menzaleves, nyomokban sem láttunk tarhonyát, de nem is bántuk.
Ez székelykáposzta?! Ez az a fogás, amiről Petőfi még ódákat zengett, egytálételként a hazai gasztronómia egyik csúcsterméke? Amelyet Székely József (merthogy róla nevezték el) az Aranysas fogadó séfjének megálmodott: a paprikás, tejfölös lében főtt sertéshúsos káposzta. Na, tisztázzuk, ez nem volt székelykáposzta, ez egy „reform” tejfölös savanyúkáposzta-leves maximum, amelyben nem találtunk nagyon húst, ezt mi nem is bántunk, azt már inkább, hogy íztelen lett. Viszont nem rántásos, és szépen megpakolták savanyított káposztával, úgyhogy biztos egészséges.
Mi a szerkesztőségben 10/7 pontban kiegyeztünk.
De ebből mennyit evett az én fiam? Talán a kenyeret. A felsősöknek sok véleményük nem volt erről a napról, eszegettek belőle, a napi menüt 10/5 pontra díjazták.
Péntek: köménymagleves zsemlekockáéval, őrségi sertéskaraj burgonyapüré, szilvabefőtt (E: 3113/744KJ/kcal)
Ez mi? Meredtünk a sült hagymával teleszórt husira, ami egy adag híg burgonyapürén pihent. Megvilágosodtunk, ez lenne az „őrségi” karaj. A hagymából csipegettünk, ez volt a legfinomabb csemege a héten. A rántott leves már nem kápráztatott el. A világ legegyszerűbb étele, kell hozzá liszt, olaj, só és pirospaprika. Amennyire egyszerű, olyannyira el is lehet rontani, főként ha nem tesznek bele se sót, se köményt, pedig ugye az egészséges, vagy lemaradtam valamiről?
10/5 pontra értékeltük a fogásokat, a sült hagyma miatt. A hús megsült, fűszert sokat nem látott. Étteremben visszaküldenénk a pincérrel.
Az iskolásoknak ez a menü bejött, ők nem találták folyósnak a krumplipürét, imádták a boltikompót-ízű szilvabefőttet, csak a rántott leves íztelensége miatt vontak le két pontot. Így lett: 10/8
Összegzés
Szülőként sem lettünk feldobva ettől a héttől: bár összességében, legalábbis a pontszámokat tekintve nem szerepelt annyira rosszul a menza. A szerkesztőségünknél adott összpontszám végül megegyezett a általános iskolai gyerekek pontszámával, erős közepes lett: 10/6 pont
Összességében azonban elmondhatjuk, a két évvel ezelőtti menzatesztünkhöz képest jóval rosszabb hetet fogtunk ki. Felnőttként sem reformnak, sem egészséges életmódhoz passzolónak nem tartottuk a fogásokat, ellenben sótlannak és íztelennek igen. Nem rendelnénk magunk szakállára többet - sem magunknak, sem a gyereknek. Biztos „egészséges alapanyagból” készültek, de az íztelen, sótlan ételek szerintünk épp olyan károsak lehetnek, mint a túlsózottak, főként, ha a gyerekek csak piszkálják, és emiatt napközben éheznek.
Annyiféle diétás, allergiás, tejérzékeny menü közül lehet már az iskolákban a menzákon választani, nem lehetne egy „hagyományos” magyarosat kérni, nem zsírosat, de gyermekbarátabb összeállításút?
Mentőövként jut eszünkbe, vajon a házirend mit mond arról: a szülő, saját szakállára, hány éves kortól küldhet a gyerekével a suliba sótartót?
