Elnyújtott unalomra számítottunk, a városban terjedő hírek ugyanis előzetesen arról szóltak, hogy a szombathelyi színház új bemutatója, Jeles András Kis Lordja nem lesz egy izgalmas előadás. „Hosszú és vontatott, a vége pláne” - összegzett egy ismerős, akinek a szavára adni szoktunk. – Így utólag szerencsénk volt, hogy tegnap este a mendemondák ellenére mégis beültünk rá, az ajánláshoz képest pláne kellemesen csalódtunk: élveztünk a főpróbát. – Kövezzenek meg érte!
Amúgy a kis hercegecske klasszikus klisékből építkező romantikus históriája, ha csak az alaptörténetre koncentrálunk, valóban nem kínál sok izgalmat, ráadásul hiányoznak a dramaturgiai csavarok. Ismert toposzokra épülő embergyerek-mese ez arról, hogy eredendően mindenki legbelül jó. Mihelyt beteszi a lábát egy angyali gyermek (a jó) a világba, egyből olvadni kezd a rossz, a „jó” mosolyával és figyelmével a kőszívű köszvényes uraságba is szeretet varázsol. (Szóval az alaptörténet: az amerikai polgárháború idején élt egy kisvárosban egy félárva, nyílt eszű, okos és barátságos fiú, akinek jó barátja a fűszeres, Hobbs úr, másik bizalmasa Dick, a cipőpucoló indián. Ő Cedric Errol. Egyszer csak kiderült, ő valójában egy kis lord-palánta, elvitték hát egy angliai kastélyba, hogy úri fiút, igazi grófcsemetét faragjanak belőle. Helyette azonban ő faragta-szelidítette emberbaráttá a rigid nagyapát.)
Ennyit a történetről, amely mindvégig másodlagos maradt, ugyanis Jeles András látomásszerű vizuális nyelve, rendezésének személyessége, ahogy a történet folyását színpadra plántálta, a karakterek (esetenként keserű) humora sokkal jobban izgatott.
Erős színpadi jelenlét – ironikus karakterek
A nyílt eszű, okos és barátságos, (koraérett?) Kis Lordot alakító Grünwald Dávid angyali, a darabot voltaképp az ő személyisége működteti. A mosolygós szemű kisfiú természetesen mozog a színpadon (a nézőtér első sorából is hiteles).
Amúgy kisebb és nagyobb szerepekben szinte az egész társulat felvonul. Az édesanyját alakító Csonka Szilvi sugárzik anyaként is, de „félszemű zavarodott lányként” fénylő kis helyzetgyakorlatot kapunk tőle – külön játék a játékban.
Bájos ügyi-fogyi betétet láthatunk Orosz Robitól (úgy látszik, ez az ő megunhatatlan karaktere), emlékezetes a boltos (Szabó Tibor) és a kisfiú kettőse, élvezettel nézzük, milyen gesztusokkal és apró játékokkal építi felé Szerémi Zoltán a korlátolt ügyvéd karakterét. Tetszik Kálmánczhelyi Zoli indiánja is – végre egy szerep, ami nem a megszokott, kétdimenziós jósvádájú ficsúrnak mutatja. Még sorolhatnánk…
Ráadásul végre hosszabb szerepben is feltűnik Szombathely színpadán Jordán Tamás, ő alakítja a köszvényes, morózus – amúgy inkább kedves - grófot.
A tanítványok zenekara külön kiemelést érdemel: a társulat körül hangjával és a zenével bánni tudó ügyes színésztojások sora van. És Kiss Mari rezignált-bús ringatójába belepusztulunk.
Inkább egy ilyen színházat, mint sok középszerűt
A díszlet is tele kifelé kacsintó humorral (vedd észre, ez csak játék): ott a hullám, a lovaskocsizás… Jeles András ügyesen színez filmbejátszásokkal és élőképekkel, nagyon mai például a híradórészlet. Apróságok: ott áll a katona a távcsővel, a színpad szélén. Miért? Ő az „ember a felvevőgéppel”, a láthatatlan szellem, aki tekintetével végigkíséri a játékot. És ott a narrátor –bevezeti és levezényli a színeket - összeköti a jeleneteket, a vásári mutatványos élőképekből építkező színpadi játékot.
A Kis lordot nem lehet nem párba állítani Jeles korábbi itteni rendezésével, a Nevető emberrel Szörnyeteg szépségek: szélfútta jegyzet a Nevető emberről 2009. October 15. 09:41 . Adja magát, már a téma hasonlósága okán is: szegényből lett gazdag gyermek históriája. Az utóbbi gyomorba markoló, eredeti darab volt, tele könyörtelenséggel. A Kis Lord- nagyszínpadra teremtett, közönségbarátabb verzió, optimista végkicsengésű embermese. A rendezői attitűd viszont nagyon hasonló. Jeles hozzáállása szimpátiát ébreszt - holott a befogadói oldalról odafigyelést, időt igényel. A Kis lord hosszúnak valóban hosszú, vannak elhagyható epizódjai, de ebből a színházból még egy felvonást végigültünk volna. Komolyan.
A KIS LORD
Narrátor – Balogh János
Cedric – Grünwald Dávid
Mary (cseléd) – Vlahovics Edit
Mrs. Errol / Maggy – Csonka Szilvi
Hobbs – Szabó Tibor
Dick – Kálmánchelyi Zoltán
Prue / Lady Lorridaile – Kiss Mari
Tiszt – Horváth Ákos
Civil – Bajomi Nagy György
Adjutáns – Budai Dávid
Havisham (ügyvéd) – Szerémi Zoltán
Mr. Badger – Orosz Róbert
Mrs. Badger – Németh Judit
Lord Dorincourt – Jordán Tamás
Lakáj – Schmidt Róbert
Kis cseléd – Nagy Kata
Mordaunt – Vass Szilárd
Lady Lorridaile – Kiss Mari
Mrs. Pardiggle – Nagy Cili
Vályogvető - Endrődy Krisztián
Riporter – Trokán Péter
Kalaposné – Poór Éva
A lakáj – Borbiró András
B lakáj – Kristóf Roland
Minna – Alberti Zsófia
Szobalány, koldus anya – Senkovics Petra
Vécésnéni – Bálint Éva
Ben – Kelemen Zoltán
Tom – Cseke Ádám
Zenészek:
Poppre Ádám, Lévai Tímea, Unger Tünde, Varga Dóra, Szabó Róbert Endre, Takács Dániel, Senkovics Petra
Jelmeztervező: Bánki Róza
Díszlettervező: Perovics Zoltán
Zeneszerző: Melis László
Korrepetítor: Falusi Anikó
Kellék: Poór Éva
Súgó: Pintér Krisztina
Ügyelő: Juhász Ádám
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra
Rendező: Jeles András
BEMUTATÓ: 2010.október 30., 19.00 óra
Ifjúsági előadás 12 éven felülieknek!