Meghalt Komáromi András, a Welt 2000 alapítója. Az egyik nap aláírta a papírokat, hogy eladja cégét az államnak, a másik nap meg fogta magát és meghalt. Van, hogy az ember belehal abba, ha elveszik tőle az élete értelmét.
Komáromié volt az a szoftver, amely forráskódot biztosított az európai pénzügyi támogatások elosztásáról. Az ő fejlesztése és projektje volt, kapitalizmusban nem tiltott. A magyarok szoftverben nem szarok, ezt onnan is tudjuk, hogy Obama ez ügyben prézlis magyarokkal beszélget. Ám a Magyar Állam – szinkronhangja Lázár - nagyon szerette volna magánál tudni az egész pénzügyi rendszer szoftverjét, ezért nyomás alá helyezte a céget. A már bevált módszerrel: első lépésben elhíresztelték, valótlanul, hogy megvásárolták a céget, második lépésben kiküldték a céghez a fegyveres adóellenőröket, akik szokás szerint még a nagypapa szikratávíróját is lefoglalták.
Valóban, érdemes az üzleti partneremet felvilágosítani az erőviszonyokról, kár, hogy a jogban a befolyással való visszaélés bűncselekmény, de gondolom, ez az Államra nem vonatkozik, ahogy általában a többi törvény betartása sem.
Elég a NAV-nak egy hét kávézás a munkahelyen, ahol legalább mindenki láthatja, hogy ha a főnökük nem akarja az üzletet, akkor egy önpusztító barom, aki nem törődik az alkalmazottjaival. Nem beszélve arról, hogy ha megveszi az állam a céget, nem biztos, hogy mindenkit ki fognak rúgni. Lehet, csak a felét, hisz tényleg ők a szellemi termék megszülői. Nézzétek meg a Vitézy féle BKK miként teszi tönkre a Tarlós féle BKV-t, kiszervezve a járatokat, amin azok a sofőrök vezetnek, akiket kirúgtak a BKV-tól! Tudom, hogy ez kicsit bonyolultabb Berki heréjénél, de gondoljatok bele, milyen gonosz?!
Egyébként az „üzleti tárgyalásokat” Lázár János vezette, aki valóban nem tartozik a szorongó, hamlet-i típusú emberek közé. Önmaga nagyszerűségéről meg van győződve, és nem is alaptalanul. Amikor ilyen nagy embert látok, mindig eszembe jut a vírus, ami még Lázárnál is erősebb, mégsem fotóztatja magát öltönyben.
Emberek! Gondoljunk egy percre arra, aki nem csak a cégét, de az életét adta a magyar államnak. Nekünk, nem nekik. Mindig a jobbak mennek el.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
