Az első és legfontosabb, amit a kertben tehetünk, hogy megtisztítjuk a gyepet és az ágyásokat a takaró anyagoktól és az elhalt növényi részektől, hogy lélegezni tudjanak. Ne feledkezzünk meg az évelőágyásokról és a sziklakertünkről sem, feltéve, ha van ilyen. A lehullott leveket gyűjtsük össze és nem árt, ha már most nekiállunk gyomlálni is, mert később nehezebb lesz. A gyomokat kitéphetjük kézzel, de azért célszerűbb, ha beszerzünk egy gyomkiszedőt.
Égetés vs. Komposzt
Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Mivel nem lehet az összes lehullott levelet talajtakaróként felhasználni a maradékkal valamit kezdeni kell, tehát az összegyűjtés után vagy elégetjük, vagy komposztáljuk a cuccot. Az égetés nagy előnye, hogy végleg elpusztítja a kártevő bogarak petéit.
A hátránya pedig a szag, a füst és a légszennyezés, és nem árt, ha figyeljük a felhívásokat, mikor és hol tilos az avarégetés, mert a szabályok be nem tartásáért akár 30 ezer forintos pénzbírság is kiszabható. Mellesleg Szombathelyen áprilisban és novemberben lehet meggyújtani a száraz, veszélyes hulladéktól mentes kerti szemetet.
A komposztálás ezzel szemben sokkal környezetkímélőbb megoldás, a kert végében elhelyezzük a komposztálót, amibe minden, a háztartásban keletkező szerves hulladékot belerakhatunk, így ezek tápanyagtartalmát is visszanyerhetjük. A lombból készült komposzt nagyon értékes, szinte valamennyi növény mellé tehetünk belőle.
A 4-6 hónapos friss komposzt elsősorban a talaj felszínén használható, elsősorban bogyósok, cserjék, bokrok, fák és veteményesek őszi betakarására.
A 8-12 hónapos komposztot pedig kiváló talajjavító, földdel egyenletesen összekeverve a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének fontos alapanyaga. Nem utolsó sorban a komposzt rostálás után bármilyen növénykultúránál használható.
Trágyázzunk is, ha szükséges!
Nagyon fontos, hogy földben mindig legyen elegendő tápanyag a növényeink számára. Amennyiben szükséges, vegyünk szerves, vagy műtrágyát és ezt kapálással juttassuk a gyökerek közelébe. A legjobb a szarvasmarhatrágya, mert ez nem csak tápanyagokban gazdag, hanem még talajszerkezet-javító hatású is!
Metszőolló és fűrész is legyen nálunk
Tavasszal mindenképpen vágjuk vissza a növényeinket, ha kell tövig. Ha a hajtásokat kicsit megcsípte a fagy, akkor ezeket is vágjuk le. A legfontosabb viszont a díszfák, -cserjék, szőlő, gyümölcsfák metszése, ezeket még rügypattanás előtt el kell végeznünk! A gyümölcsfák esetében ilyenkor végezhetünk lemosó permetezést is.
A díszcserjéknél a tavasz a megújulást jelenti, ilyenkor a letört, elöregedett vesszőket kell levágni. A gyümölcsfákkal ellentétben a díszfák, ha már kialakult lombkoronával rendelkeznek, akkor kevés metszést igényelnek, de azért egy kis fazonigazítás itt sem árt.
Azonban vannak olyan fajok, mint a tölgy, a gyertyán, a nyír, a vadgesztenye és a dió például, amelyek egyáltalán nem kultiválják a metszést. A muskátlikat viszont ilyenkor tövig vissza kell vágni, és a jó, hogyha a földjüket is felfrissítjük, adunk nekik tápdús virágföldet, és öntözzük is meg őket. A virágágyások mentén vágjuk egyenesre a gyepszőnyeget, és ha a gyepen gombásodásra utaló foltokat látunk, akkor alkalmazzunk gombairtó szert is.
Palántázás
A palántázás igazi időszaka a május, de a tél elmúltával a hidegtűrő zöldségféléket már nyugodtan kiültethetjük a szabadba. Amikor már nem kell a fagyoktól tartanunk, akkor a paprikafajtákat és a paradicsomokat el lehet ültetni. Ne feledkezzünk el a szobanövényeinkről sem, tavasszal ezeket szintén ajánlott átültetni, az erkélyen tartott növényeinket pedig tisztítsuk meg az elhalt részektől, és vágjuk vissza ezeket.
