Kis plakát, nagy plakát, óriásplakát. Utak mellett, tereken, járdákon, buszvárókban, villanyoszlopokon, hirdetőtáblákon és még ki tudja, hogy hol. A szomszédos Ausztriával ellentétben nálunk meglehetősen szabad a gazda a jelöltek, a pártok, a különböző szervezetek számára a plakátok elhelyezésénél. A nagyobb gond akkor kezdődik, amikor ezeket a plakátokat a választások lebonyolítása után el kell(ene) távolítani. Minden választás után hetek, sőt hónapok is kellenek ahhoz, hogy a propagandaanyagoktól mentesítsék a közterületeket.
Idén minden eddiginél hosszabbra, immáron fél évre nyúlik ez a folyamat. Egy-egy négy éves választási ciklust figyelembe véve, a fél év bizony tekintélyes időnek számít. Nos, egyes mellékutcákban, eldugottabb helyeken még mindig sztárolják a jelölteket, az igazi durranás azonban az, hogy fél év után még forgalmas helyeken felállított óriásplakátokon is buzdítanak az önkormányzati választások jelöltjeire történő szavazásra.
Mint a le nem szedett karácsonyfa
Horvátnádaljánál a 8-as főút mentén a körmendi, míg Sárvár határában, a vasúti átjáró előtt a sárvári választási sikercsapat tagjai mosolyognak az arra haladókra. Ez bizony helyzeti előny azokkal szemben, akik már régen eltüntették vagy eltüntettették választási plakátjaikat. Lehet, hogy a szerződés az óriásplakátok üzemeltetőivel egészen a következő helyhatósági választásig szól. Valahogy úgy lehetnek vele, mint az egyszerű ember, aki nem szedi le, nem teszi el a karácsonyfáját, mondván, úgy is jön a következő karácsony, és újból elő kellene venni, fel kellene díszíteni.
Miközben a 8-as út mentén fotóztam az óriásplakáton immáron társbérletbe került körmendi (volt) jelölteket, egy idős férfi kerekezett el mellettem. Aztán leszállt a kerékpárjáról, visszatolatott és kinyilvánította véleményét:
Tudja, aki nyert a választáson, az már nem törődik azzal, hogy hol maradtak kint plakátok, hogy nemcsak kitetetni kellene nagy buzgalommal, de el is kellene távolítani. Aki pedig veszített, az már csak bosszúból, méregből sem törődik a plakátok további sorsával. De akárhogy is vesszük, ez is, az is közpénzből történik…
