Nemrégiben volt Bécsben egy kerekasztal beszélgetés – írja a privatbankar.hu honlapon Káncz Csaba -, melyen a téma Közép- és Kelet-Európa rohamos népességvesztése volt. Ez a kutatók szerint a demokráciát is veszélyezteti a térségben, sőt az is elhangzott, hogy a helyzet már a kommunista NDK 1961 előtti állapotához hasonló, amikor a tömeges elvándorlásra válaszul Kelet-Berlinnek falat kellett felhúznia. A fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. A rezsim ellenségeit már nem kell Szibériába küldeni, elég, ha kinyitják a határokat előttük.
Mint olvashatjuk, Tim Judah, a The Economist újságírója a Világbank előrejelzéseire hivatkozva megdöbbentő statisztikai adatokat közölt. Ezek szerint Bulgáriának 2050-re 39 százalékkal kisebb lesz a lakossága, mint az 1989-es rendszerváltáskor. Bosznia-Hercegovina esetében ez a mutató 29 százalék, Szerbiában 24 százalék, Horvátországban 22 százalék, hazánkban 20 százalék, Albániában 18 százalék, Lengyelországban pedig 14 százalék. Kisebb, csupán 2-6 százalék közötti esés várható Görögország, Csehország, Észak-Macedónia, Montenegró és Szlovákia esetében.
A kutatók párhuzamot vontak a jelenlegi helyzet, valamint a XIX. század folyamatai között. Akkor a falvakból vándoroltak a nagyobb városokba az emberek, most pedig a szegényebb Keletről a tehetősebb Nyugat felé. Óriási különbség azonban, hogy míg akkor a falvakban a magas népszaporulat még kiegyenlítette a veszteséget, napjainkban Kelet-Európa egyes vidékei rohamosan néptelenednek el.
A Visegrádi Négyek országaiból felgyorsult a kiáramlás az ezredforduló óta. Csupán Lengyelországot 4,4 millió polgára hagyta el, a teljes lakosság 11,7 százaléka. Őket követik a csehek (8,5 százalék), Magyarország (6,5 százalék) és Szlovákia (6,3 százalék).
Hazánk esetében egy 2016-os felmérés szerint az érettségizettek 16, a diplomásoknak pedig 21 százaléka tervezi, hogy külföldre megy hosszabb-rövidebb időre. A tanulók körében ennél is súlyosabb a helyzet: 67 százalékuk menne el az országból. Oroszországban a friss kutatások szerint 10 éves csúcsra ugrott az országot elhagyni szándékozók száma. A 18 és 24 év közötti korosztály 53 százaléka (!), míg a 25-39 év közötti korosztály 30 százaléka szeretne hátat fordítani Oroszországnak. A teljes népesség 21 százaléka fejezte ki vágyát arra, hogy elhagyja hazáját. Az ENSZ előrejelzése szerint a demográfiai folyamatok és a kivándorlás miatt 2100-ra az orosz népesség megfeleződhet, 84 millió főre zuhanva.
