Tavaly télen olyan vaskos szmog szállta meg Újdelhit, hogy egészségügyi vészhelyzetet kellett hirdetnie az orvosi kamarának. A lakók légzésproblémákkal rohamozták meg a helyi kórházakat, a krikettjátékosoknak az India-Srí Lanka összecsapáson maszkot kellett húzniuk, az iskolákat bezárták, a United Airlines pedig visszamondta a 19 milliós városba tartó járatait. Arvind Kumar, a főváros Gangaram nevű kórházának orvosa akkor úgy írta le a sokkoló helyzetet, hogy az olyan, mintha valaki ötven szál cigarettát szívna el egy nap.
Újdelhi gázkamrává változott
- üzente Arvind Kejrival, a fővárosi közigazgatási körzet főminisztere a Twitteren. A The Lancet nevű orvosi lap tavaly októberben megjelent tanulmánya szerint 2015-ben közel 2,5 millió ember halt meg Indiában a légszennyezés következtében. Mint a dokumentumból kiderült, ez a világon mért legmagasabb érték.
A légszennyezettség nem az a valami, amit jellemzően feltüntetnek a hallotti bizonyítványon, de a neki való tartós kitettségből származó tüdőrák vagy tüdőtágulás gyakran halálos.
2016-ban világszerte több mint hatmillió ember halt bele a szmog következményeibe, ami a 12 százaléka az összes halálozási oknak.
Ezt a University of Washington egészségügyi értékelésekkel foglalkozó intézete számolta ki. Ez a tanulmány pedig már egyenesen jelenünk egyik legnagyobb gyilkosaként emlegeti a levegőbe szabaduló koszt.
India előző környezetvédelmi minisztere, Anil Madhav Dave tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nyilvánosan tagadta a légszennyezés egyedüli károsságát, mert szerinte egyéb tényezők is szerepet játszanak a megbetegedésekben, például a rossz étkezés, a társadalmi-pénzügyi helyzet vagy a munkahelyi körülmények. Dave 2017 májusában szívrohamban meghalt, utódja, Harsh Vardhan pedig folytatta a mantrát, miszerint nem lehet egyetlen halálesetet sem kizárólag a szmoghoz kötni. Csakhogy számos kutatás áll rendelkezésre arról, hogy a jelenség márpedig megbetegedéseket okoz.
"A lélegzetételhez fűződő jog, azt gondolná az ember, hogy a legalapvetőbb - még az ételnél és a víznél is fontosabb. Mégis súlyosan megsértik ezt a jogunkat"
- ezt Mayur Sharma indiai tévészemélyiség találta mondani.
Nem véletlen, hogy az ő szavait emelte ki a Huffington Post cikke, amiből a fenti infókat is halásztuk, ugyanis Indiában minden százezer halálból 123 a brutális légszennyezettséggel van összefüggésben, ami az egyik legmagasabb arányszám világszerte. Nem meglepő, hogy hasonlóan súlyos adatok elsősorban a fejlődő országok felől érkeznek, egyes afrikai országokban és Afganisztánban például még lesújtóbb a helyzet.
A globalizációval és a gyártás szegényebb országokba áthelyezésével, ahol a környezetvédelmi szabályozás rendkívül megengedő, az ott élő emberek sokkal jobban ki vannak téve ezeknek a hatásoknak, és sokkal kevésbé tudják megvédeni magukat tőlük
- mondta a Reuters hírügynökségnek Karti Sandilya, a The Lancet nevű orvosi lap munkatársa.Hiába legyintünk rá, hogy messze történik, mert minket is elér
Bizony, a szmog képes nagy távokat utazni is. 2007-ben például több mint háromezer idő előtti elhalálozást becsültek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, amik a kínai szmogra voltak visszavezethetők. Ugyanakkor ugyanez a szám Kínában akkor 110 ezer volt, köszönhetően a nyugati országok szennyezésének. Szóval adjuk és kapjuk.
Hogy mit tehetünk ezekben az időkben, amikor a füst nem ismer országhatárokat, és bármikor támadhat? Mindenekelőtt azt, hogy a saját portánkon felismerjük: érdemes, ha kicsiben is, de megpróbálni csüökkenteni a saját ökológiai lábnyomunkat, mondjuk nem ülni minden áldott bevásárláshoz autóba. Gondoljunk bele, ha minden második alkalommal inkább egy jót sétálunk a spárteszkóba, az néhány év alatt már tapintható változás egy város levegőjében. És gondoljunk bele, mi lenne akkor, ha erre még másokat is buzdítanánk.
