Egy igazán nemes ügy miatt csődült szerda délelőtt Bozzaiba Vas megye teljes sajtóképviselete. Az önkormányzat és a Bozzaiak Bozzaiért Egyesülete ugyanis közös projektbe kezdett az elnök, Süléné Bánfalvi Eszter ötlete alapján. Mindezt pedig annak érdekében, hogy a 2010-re megfeleződött és a mai napig egyre csak csökkenő magyar fecskeállomány újra gyarapodásnak induljon.
A klímaváltozás hatására eközben új kártevő és betegségterjesztő rovarok jelennek meg hazánk területén, amik ellen súlyosan környezetszennyező kemikáliákkal próbálunk védekezni. Talán még sosem volt ekkora szükségünk a rovarevő állatok – köztük a fecskék – segítségére, mint most
– állt a polgármestertől kapott meghívóban.
Egy Székesfehérvárról indult pályázathoz csatlakoztak, de hogy a szakmaiság is meglegyen, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának segítségét is kérték. Több megbeszélés és helyszínszemle után végül arra jutottak, hogy 30 darab mesterséges műfészket, ezekhez pedig fecskepelenkát, valamint sarazókat készítenek a fecskéknek. Emellett a gyerekek figyelmének felhívása érdekében előadásokat tartottak és egy rajzpályázatot rendeztek. A projekt befejező szakaszában pedig végeznek egy felmérést a tanulókkal Vépen és Bozzaiban is.
A gyerekek környezettudatosságra nevelése a legfontosabb számukra, ezért őket is bevonták a munkába. Az országos Te szedd! szemétszedő akció után azonnal hozzá is láttak a gyerekekkel közösen a fecskefészkek elkészítéséhez. Ezeket a faluház oldalára szerelték fel, a felfúrásban pedig két lelkes apuka is segített.
A fecskék egyébként még nem költöztek vissza a faluba, de már mindenki tűkön ülve várja érkezésüket. Ezt már Beke Péterné mondta, aki a vépi Hatos Ferenc Általános Iskola
fecskefelelőse
és az ő vezetésével a vépi diákok is segíteni fognak, hogy minél több fészek kerüljön ki mindkét faluban.
Attól függetlenül, hogy most még nem tudjuk, hogy mennyire lesz sikeres, mennyire fogják igénybe venni a fecskék az általunk készített fészkeket, azért én azt gondolom, hogy már az nagy eredmény, hogy a gyermekek, akik ebben részt vettek, ők már biztos, hogy felnőttként nem fognak fecskefészket leverni. Illetve, ha azt elérnénk, hogy ezzel egy kis reklámot csinálunk és a településen több ilyen sarazóhely kerülne kialakításra – egyébként saját magam otthon is fenntartok egyet –, akkor azt gondolom, hogy már egy kicsit hozzájárulunk ahhoz, hogy ezek a fecskék könnyebben találjanak a fészeképítéshez maguknak anyagot. És hát reménykedünk abban, hogy sikeres lesz és Bozzai újra megtelik fecskecsicsergéssel
– mondta a polgármester, Héra-Csizmadia Fanni.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságát Harsányi Krisztián képviselte, aki elmondta, hogy a hajdani közel milliós fecskeállományból mostanra körülbelül mindössze 200-300 ezer maradt Magyarországon.
Ennek a legfőbb oka, hogy egyre inkább átalakítjuk a környezetünket. Például a mezőgazdálkodást is, mivel az egyre több ember egy több táplálékot igényel, ezért a változatos környezet egyre inkább egysíkúvá válik. Ez pedig azt eredményezi, hogy például a mezőgazdasági területeken élő madarak számára igen fontos rovarok száma is nagyban csökken.
De persze a klímaváltozásnak is temérdek negatív hatása van, hiszen a fecskék hosszútávú vonulók. A Szaharától délre töltik a telet és vonulásuk alatt is egyre extrémebb időjárásokkal, hol hatalmas aszályokkal, hol pedig cudar csapadékos idővel kell szembenézniük. A szárazsággal pedig Magyarországon is meg kell küzdeniük, ezért is készítik a sarazókat, amik a fészek alapanyagául szolgálnak.
És akkor itt van még a jó öreg magyar mentalitás is, hogy az emberek nem hajlandóak elviselni házaik falán a fecskefészkeket, ezért leverik azokat, miközben gyakran tojások és fiókák is vannak bennük. A fecskék pedig nagyon hasznosak és fontosak, ugyanis egy fecske egy évben egy kiló rovart megeszik, ez pedig a mezőgazdaságot és az egészségünket is nagyban segíti, hiszen a káros permetszerek használatát is vissza lehetne szorítani.
