A magyar választók közel háromnegyede ugyanarra a pártra szavaz az EP választásokon, mint amire a hazai általános választásokon is; csupán egyötödük tervezi, hogy más pártra adja le a voksát - derül ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából április 17-23 között végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából.
Az eredményekből az is látszik, hogy tíz megkérdezettből nyolcan úgy gondolják, hogy hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez.
Sőt, a megkérdezettek 80 százaléka támogatja, hogy az EU-s pénzek hazánkba érkezését az EU bizonyos jogállami normáknak való megfeleléshez kösse.
A megkérdezettek több mint fele szerint jogos döntés, hogy az Európai Néppárt (EPP) felfüggesztette a Fidesz tagságát a szervezetben. Ez 16 százalékpontos növekedés a múlt hónapban mérthez képest. Tíz megkérdezettből hat fő szerint a Fidesznek az az érdeke, hogy az EPP tagja maradjon, és kicsivel többen, majd’ kétharmadnyian úgy gondolják, hogy ez hazánk érdeke is.
Részletek
A választók majd’ háromnegyede (71 százalék) ugyanarra a pártra szavaz az EP választásokon, mint amire a hazai általános választásokon is; ötödük (22 százalék) tervezi, hogy más pártra adja le a voksát. Leginkább a Fidesz és az MSZP szavazók lojálisak saját pártjukhoz (92 és 80 százalék), míg legkevésbé a Jobbik szavazók (50 százalék).
A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) a pártok programja alapján választ, ám a képet árnyalja, hogy az EP-választási elképzeléseket az emberek fele (56 százalék) nagyjából, harmada (32 százalék) pedig sehogy nem ismeri.
Az EP választás leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók számára fontos (35 és 30 százalék), míg legkevésbé az MSZP szavazók számára (10 százalék). Ám a szocialista szimpatizánsok kétharmada (66 százalék) szerint mindkettő egyformán fontos.
Fontos észrevenni, hogy minden ellenzéki párt szavazói és a bizonytalanok körében is többen említették, hogy az október 13-i önkormányzati választások fontosak.
Tíz megkérdezettből nyolcan (81 százalék) úgy gondolják, hogy hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez. Ez a múlt hónapban mérthez képest három százalékpontos növekedés.
Kilenc százalékponttal, 71 százalékra növekedett a csatlakozás támogatottsága a Fidesz szavazók körében is, bár még mindig ők azok, akik legkevésbé támogatják az elképzelést. Az ellenzéki pártok szavazói körében 94 százalékos az EU ügyészséghez való csatlakozás támogatottsága.
A megkérdezettek 80 százaléka támogatja, hogy az EU-s pénzek hazánkba érkezését az EU bizonyos jogállami normáknak való megfeleléshez kösse. Leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók támogatják (96 százalék), ám a Fidesz szavazók körében is kétharmados (68 százalék) az elképzelés támogatottsága.
A megkérdezettek több mint fele (51 százalék) szerint jogos döntés, hogy az Európai Néppárt (EPP) felfüggesztette a Fidesz tagságát a szervezetben. Ez 16 százalékpontos növekedés a múlt hónapban mérthez képest. Egyedül a Fidesz szavazók az a vizsgált társadalmi csoport, amelyben az ellenkező álláspontnak van többsége: 70 százalék szerint felháborító a felfüggesztés, ám a múlt hónapban ez az arány még 85 százalékos volt.
A Fidesz szavazók körében 5 százalékponttal (9 százalékra), az ellenzéki szavazók körében 12 százalékponttal növekedett a felfüggesztést jogosnak gondolók aránya (86 százalékra).
Tíz megkérdezettből hat fő (61 százalék) szerint a Fidesznek az az érdeke, hogy az Európai Néppárt (EPP) tagja maradjon, és kicsivel többen, majd’ kétharmadnyian (65 százalék) úgy gondolják, hogy ez hazánk érdeke is.
Mind a két esetben a Fidesz szavazók körében a legmagasabb azok aránya, akik az EPP-ben maradás mellett foglalnak állást (82 és 79 százalék), de az ellenzéki szavazók többsége is eképpen gondolkodik (49 százalék 40 ellenében, illetve 61 százalék).
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2019. április 17 – 23 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1010 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
