Magashegyi vidéken, 1500 méter felett mindennapos jelenség télen, hogy a hórétegből kiálló útjelző póznákra, törpefenyőkre a folyamatos szél jégzászlókat épít durva zúzmarából. Hasonló jelenséget fotóztak a napokban Magyarországon, a Kéktúra útvonalán a Galya-fennsíkon 915 méter magasban, némi csavarral - vette észre a Telex a Kéktúra hivatalos Facebook oldalán.
A lapnak Nagy Balázs geográfus elmondta, a jelzett helyen telibe kapta a szél a táblát, és ez más jelenség, mint amit a legtöbben látnak az ágakon-oszlopokon, vagyis a szokásos durva zúzmara (ami egyébként a környező faágakon szépen látszik). Itt a szélnyomás módosította a folyamatot (nagyon erős szél volt) és így, szinte szétspriccelve terítette el a táblafelületen kicsapódó csapadékot.
A magashegyi jégzászlók, azaz a durvazúzmara-képződés lényegét így írta le Nagy Balász: 0 fok alatt (jellemzően -2 és -10 C között) szeles időben, a szélsodorta, túlhűlt köd vagy felhőcseppek nekiütköznek a környezet tárgyainak és az ütközési felületen, vagyis a szél felőli oldalon le is rakódnak, arra ráfagynak. Az érkező újabb és újabb szemcsék ennek nekiütközve szintén ráfagynak, így fokozatosan a széllel szembe néző tüske-, toll-, zászlószerű kinövések keletkeznek. Ez tulajdonképpen durva zúzmara.
